Názáret

Názáret (ivritül נצרת, arabul ‏الناصرة‎ [an-Nāṣira]) Izrael északi részén, Galileában található város (1993-ban 53 500 lakossal). A történelmi Názáretet keresztények és muzulmánok lakják. Ettől elkülönül a szomszédos Nazrat-Illit (נצרת עילית [Natzrat Illit], „Felső-Názáret”), ami fiatal település és zsidók lakják.

Názáretnek Nazrat-Illittel összesen körülbelül 120 ezer lakosa van (2005), ebből Nazrat-Illitre 55 ezer lakos, Názáretre 65 ezer lakos jut.

Az olajfák hegye

Jézus gyakran tért vissza Jeruzsálembe annak ellenére, hogy életveszélyben volt. A várostól nem messzire, az Olajfák hegyének nevezett magaslaton volt a kedvenc rejtekhelye. Gyakran imádkozott itt és tanította tanítványait. Megkínzása előtt a hegyoldalban lévő Gecsemáné kertben fogták el, és a közeli Golgota nevű dombon feszítették keresztre. Mikor a negyvenedik napon (Áldozócsütörtök) utoljára megjelent az Olajfák hegyén tartózkodó tanítványoknak, megáldotta őket és arra kérte, hogy legyenek a “tanúi”, s azok szeme láttára felment a mennybe.

Olajfák hegye, régen

Olajfák hegye

A Holt-tenger magas sótartalma miatt “halott”, ám sok betegségre jelent megoldást. A sókristályok tömböket alkotva kiválnak a part közelében

Tibériás tó

Kinneret-tó, Tiberias-tó, a Bibliában Genezáreti tó. 2000 óta a Világörökség várólistáján szerepel, a Jézus és az apostolok galileai útvonala gyűjtőelnevezésen belül.[1] A Föld legalacsonyabban (209 méterrel a tengerszint alatt) fekvő édesvizű tava. (Az abszolút rekordtartó a közeli, sós vizű Holt-tenger.) Hossza mintegy 21 kilométer, legnagyobb szélessége 13 kilométer. Kerülete mintegy 53 kilométer, területe 166 km², legnagyobb mélysége mintegy 43 méter, vízmennyisége körülbelül 4 km³.[2]

Tibériás tó 2.

Jézus működésének helyszíne jórészt a tó és környéke.

Bár földalatti források is beleömlenek, fő táplálója a Jordán folyó, amely észak-déli irányban keresztülfolyik rajta. A tavat hegyek veszik körül, de alacsony fekvése miatt gyakran hirtelen érkező viharok korbácsolják. A Biblia egyik története szerint Jézus egy ilyen vihart csendesít el. A Biblia is megemlékezik a tavon elérhető bőséges halzsákmányról.

Jeruzsálem

A város több mészkővonulaton fekszik, Az óváros keleti fala a Kirdon völgyre néz, ennek túlsó oldalán található az Olajfák hegye.

Hebron a térképen

Hebron városa

A helység több mint ötezer éves. A Biblia szerint legrégebbi időkben Ádám lakhelye volt, azt követően Ábrahám élt a városban, aki feleségével Sárával itt van eltemetve, majd Dávid királyságának fővárosa volt hét éven keresztül.

Hebron, A pátriárkák sirja

Itt találhatók a pátriárkák sírjai (Ábrahám és felesége Sára, Izsák és Rebeka, Jákob és Lea).


Hebron Ciszjordánia legnagyobb palesztin városa, Jeruzsálemtől kb.

Salamon temploma

Salamon templomának fő épülete (rekonstrukció). A piros vonallal jelzett részében őrizték a szarkofágot

A Salamon által építtetett templom az ókori zsidó építészet szimbólummá vált emléke. Építése az Ószövetség egyik legkiemelkedőbb eseménye, és a többi művészeti ágnak is fontos motívuma, a Frigyláda egykori őrzési helye.

Építése Salamon király uralkodásának 4. évében, azaz Krisztus előtt 967-ben kezdődött és hét évig tartott (1Királyok 6,1.37k), tehát Kr.

Galileai tenger/ genezáreti tó

Mint ahogyan a Holt-tenger esetében, ezúttal is tóról beszélünk. Ismert elnevezése még a Kinneret-tó, Tiberias-tó, a Biblia pedig Genezáreti tóként emlegeti. Ez Izrael legnagyobb édesvizű tava, medencéje a világ legalacsonyabban fekvő édesvízkészletetét tárolja. Legnagyobb mélysége 40 m körül van, hossza pedig 20 km. -A Genezáreti tó partján Jézus halat sütött a halászatból megérkező tanítványoknak-

Genezeret/Kinnaret tó

Jézus négy apostola is a tó mellől származott: Simon, a halász (Szent Péter) és bátyja, András, és a másik két testvér: János és Jakab. Jézus a tóra néző egyik hegyen tartotta a híres hegyibeszédet.

Karmel hegy

„Tested fölött a fej olyan, mint a Karmel, fejeden a haj, mint a bíbor, királyi fürtökkel ékesítve” (Énekek éneke, 7. fejezet 6. vers).
A Szentírás nem véletlenül a női szépséggel veti össze azt a vízben gazdag, virágzó hegyvidéket, amely Izrael északnyugati részén, Haifa fölött terül el. Legmagasabb csúcsa ugyan csak 535 méter, ám tölgy- és fenyőerdői, a völgyekben megbúvó patakok és cserjék, a tavasszal virágzó rétek, a déli és nyugati, a Földközi tengerbe nyúló lejtőkön termô olajfaligetei és szőlőskertjei mégis varázslatossá és fenségessé teszik. Jesája próféta is a „Karmel díszét” (héberül Hadar hakarmel) említi (35.

TÁBÓR hegye

A három törzs - Isakhár, Zebulon és Naftáli - határán magányosan álló 563 méter magas, kupola alakú Tábor-hegy minden irányból impozáns látványt nyújt. Alsó-Galilea középső részén fekszik, Názárettől 9 km-re keletre.

 
A Tábór hegy

A Tábor-hegy először Józsué könyvében jelenik meg: a hegy közelében fekvő Kiszlót-Tábor nevű település Zebulon törzsi határát jelölte ki (Józsué 19:12). Későbbi feljegyzések szerint a Tábor környéki legelők a zebulonita Mérári fiainak jutottak (1Krónikák 6:77).

A Hermon hegység

A Hermon hegység a Transzjordánia észak-nyugati határán található (ma Libanon, Szíria és Izrael hármas határánál ). Délen a Golán-fennsík, nyugaton a Senir-folyó völgye, északon a Párpár-folyó keleten a Damaszkuszi-tábla határolja. A hossza kb. 45 km. A Hermon hegyének jelentései: szent hegy, felszentelt, kiemelkedő. A Biblia rendszerint a har Hermón kifejezéssel jelöli. Az Ószövetségben összesen húsz helyen szerepel.

Hermon hegye

A keresztény tradíció a IV.

Libanon hegy

Izrael északi határát jelző hegyvonulat, amely 150 km hosszan húzódik északkeleti irányban a szíriai tengerpart mentén, Tírusztól Arvadig. Legmagasabb pontjai a Dzsebel Makmal és Kurnat-esz-Szauda nevű csúcsok, melyek 3100 méter magasra nyúlnak. Télen a Libanont hó borítja (Jeremiás 18:14), héber nevének - löbanon - jelentése: a fehér hegy. A Szentírás szövege összesen hetvenegyszer említi.

Libanon cédrusai

Az ókorban a hegységet sűrű erdők borították, különösen híres volt cédrusfáiról, melyek már az egyiptomi fáraók érdeklődését felkeltették, akik kikötőket is létesíttek a hegység tövében.

Jerikó a térképen

a világ legmélyebben fekvő városa, a tengerszint alatt 258 méterrel, egy oázis a sivatagban. Már i. e. 10 000-ben is lakott volt és őriz is emlékeket e korból, ahogy a szokásos görög-római-keresztény-arab kombó is fellelhető. A Biblia szerint Jozsué és serege hét napon át körbejárták Jerikót, s a hetedik napon kürtszóra a falak leomlottak. Azóta nincs is ott semmi, a látnivalók a városban főleg ásatások, bár a környéken rengeteg szent hely található, többféle vallásból.

"Akik az Úrban bíznak, olyanok, mint a Sion hegye,
amely nem inog, hanem örökre megáll."

Zsoltárok könyve 125:1

Sion hegye a leghíresebb és a legszentebb a Biblia hegyei között. A Szentírás szerint Isten ezt a hegyet választotta ki magának, hogy állandó lakozást vegyen a Földön.

A Sion kezdetben csak az Ófel dombtól és a Templomhegytől délkeletre eső hegyhátat jelentette, ahová Dávid városa épült. Később már az Ófel is a része lett, és egy idő után a Templom-hegyet (Mórija hegyét) is beleértették, amikor a Sionra gondoltak (a továbbiakban a három magaslatot én is egységben kezelem).