Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.

 Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.

 Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű." (Máté11:28-30)

Mindenkinek vannak olyan napjai, amikor semmi sem úgy történik, ahogy terveztük. Vannak időszakok, amikor úgy érezzük, nem tudunk megfelelni, nem tudjuk teljesíteni az adott nap feladatait, vagy amikor a dolgok egyszerűen kicsúsznak a kezünkből.

Hajnalhasadáskor ködfátyol borította a három nő alakját, akik a harmatos ösvényen igyekeztek Jézus sírja felé.

Hoztak fűszereket, balzsamot, hogy megkenjék a testét, de igazából ezek az összetört szívű asszonyok még egyszer látni akarták Őt. Magdalai Mária vezette a néma menetet.

Mária igazán szerette Jézust. A teljes reménytelensége közepette jelent meg Jézus, és a nyomorúságból virágzó életet hozott számára.

„Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az Úr dicsősége.” Ézsaiás 60:1

Néhány évvel ezelőtt életem legsötétebb szakaszán mentem keresztül. Egy súlyos kihívással kellett szembenéznem.

Annyira nehéznek tűnt az egész, hogy legszívesebben elrejtőztem volna és csak sírtam volna. Éreztél már valaha így? Egy nap az Úr így szólt hozzám: „Nem élhetsz így tovább.

Amikor az izraeliták megérkeztek az Ígéret földjére, Mózes néhány kémet küldött, hogy derítsék fel a terepet. Tudni akarta, mivel és kivel állnak szemben.

A kémek nagy része arról tudósított, hogy bár a föld gazdagon termő, óriások lakják, és ezért olyannak látták magukat, mint a sáskák (4 Mózes 13:33).

Két kém, Józsué és Káleb tért csak vissza másféle beszámolóval.

Az életben mindannyian szembekerülünk negatív dolgokkal, kihívásokkal és nehézségekkel, amik letéríthetnek minket az útról. Lehet, hogy elveszítetted a munkádat, vagy kapcsolati problémákkal küzdesz, vagy éppen valaki csúnyán beszólt.

Ahelyett, hogy ezeken a múltbeli dolgokon rágódnánk, fontos, hogy az odafent valókkal törődjünk és emlékezzünk mindarra a jóra, amit Isten tett az életünkben.

,,Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához…" (Zsidók4:16)

Kaptál már olyan meghívót, aminek az alján megjegyezték, hogy milyen jellegű ruhát illik az adott alkalmon viselni? Egyszer a férjemmel meghívást kaptunk a Fehér Házba, és a meghívó alján jelezték, hogyan kell megjelennünk. Ennek nagyon örültem, mert sokkal könnyebb egy eseményre készülődni, ha tudjuk, miben kell megjelennünk.

A szellemi életünkben egy nagyon különleges alkalomra kaptunk meghívást – a világ legfontosabb eseményére.

Olyan az ember természete, hogy tudni szeretné, mi vár rá az életben, mit tartogat a jövő. Szeretnénk tudni, hogy ki lesz a párunk, mikor lesznek gyerekeink, hogy alakul majd a karrierünk, hogyan teljesülnek be az álmaink, és vajon elérjük-e a céljainkat, le tudjuk-e adni a plusz kilókat…

Semmi baj nincs azzal, ha gondolkodunk a jövőnk felől, de ne felejtsük el, hogy az életet mindig csak a mában tudjuk élni – egyszerre csak egy nap áll a rendelkezésünkre, egyszerre csak egy lépést tudunk tenni.

 Nem mintha már elértem volna mindezt, vagy már célnál volnék, de igyekszem, hogy meg is ragadjam, mert engem is megragadott a Krisztus Jézus.

Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem,

de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Filippi 3:12-14)

A minap elmélkedtem azon, amit Pál mondott a Filippi 3:12-14-ben.

 Foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre.

(2 Korinthus10:5)

A minap egy étteremben ebédeltem egy kedves barátnőmmel. Az ebéd alatt észrevettem, hogy a barátnőm egyre idegesebb lesz a pincérre, aki meglehetősen feledékeny, figyelmetlen és lassú volt. Amikor a barátnőm frusztrációja már nagyon feltűnővé vált, megkérdeztem tőle, miért hagyta, hogy a pincér ennyire felhúzza.

Nagyon tetszik, hogy Jézus milyen egyszerűen magyaráz az Írásokban. Úgy beszélt az emberekkel, hogy megértsék őt.

Mindenkihez a saját nyelvén szólt. A gazdákhoz így szólt: „Isten Igéje olyan, mint a mag…” Amikor halászokkal beszélt, ezt mondta: „Gyertek hozzám, és én emberek halászaivá teszlek titeket.”

Mindez azt mutatja, hogy Jézus kommunikálni akar velünk. Azt akarja, hogy megértsük Őt, és megismerjük Őt. Fel akarja fedni előttünk a szívét, azért, hogy megtapasztalhassuk minden szellemi áldását.

Isten a győzelem magjait ültette a szívedbe. Amikor az Ő jóságán elmélkedsz, abban a biztos tudatban, hogy Ő veled van és jó terve van a számodra, ezek a magok kikelnek.

Úgy fogod magad látni, ahogy Isten lát; olyasvalakinek, aki Krisztus erejével képes legyőzni az útjába kerülő akadályokat.

Mózes 1. könyvében, amikor Mózes meghalt, Józsué lett az izraeliták vezetője. El tudom képzelni, hogy Józsué el volt bátortalanodva. Elvégre Mózes volt az, aki Isten segítségével kivezette Izraelt a fogságból, szétválasztotta a Vörös tengert, és vizet fakasztott a sziklából.

Előfordult már veled, hogy vendégséget rendeztél, és annyira túlhajszoltad magad a készülődéssel, hogy nem is tudtad élvezni az együtt töltött időt? Azt hiszem, ez már mindnyájunkkal megtörtént.

Valószínűleg jól ismered a két nővér, Mária és Márta történetét (Lukács 10). Jézus ellátogatott az otthonukba és miközben Márta sürgött-forgott, a többiek élvezték a Jézussal töltött időt.

 Ezek a harci kocsikat, amazok a lovakat emlegetik dicsekedve, mi pedig Istenünknek, az Úrnak a nevét.

 Ők térdre rogynak és elesnek, mi pedig felkelünk és talpon maradunk.

(Zsol,20:8-9)

A tévében láttam egy riportot, amiben egy hölgyi beszámolt arról, hogy milyen nagy összeget vesztett egy pénzügyi akción.

Teljesen felháborodva mondta a riporternek: „A bizalmamat a rendszerbe vetettem – a pénzügyi rendszerbe, a politikai rendszerbe és az igazságszolgáltatás rendszerébe, és cserbenhagytak.”

Nem ismerem a történet részleteit, hogy pontosan min ment keresztül a hölgy.

Saját füleddel hallhatod a mögötted hangzó szót: Ezen az úton járjatok, se jobbra, se balra ne térjetek le!

( Ézsaiás30:21)

Biztosan előfordult már veled is, hogy miközben az autóban a kedvenc rádiócsatornádat hallgattad, hirtelen elment az adás, és csak fura zajokat hallottál.

Már azon voltál, hogy csatornát válts, amikor egy szempillantás alatt visszaállt minden, és tisztán szólt a csatorna. Nem a rádióállomással volt a probléma, hanem a vételt zavarta meg valami.

 Testvéreim, én nem gondolom magamról, hogy már elértem,

 de egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé (Filippi3,13)

Amikor nem jönnek össze a dolgok, legtöbben próbáljuk megfejteni, hogy miért. Természetesen hasznos, ha levonjuk a konklúziót, hogy legközelebb jobban tudjuk csinálni a dolgokat.

Azonban óvatosnak kell lennünk, mert könnyű beleesni abba a csapdába, hogy túlanalizálunk, bűnbakot keresünk, vagy teljesen belebonyolódunk a miértekbe.

 ,,Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint."

(Ef.3:20)

Életünk során szembe kerülünk olyan helyzetekkel, kihívásokkal, amik elerőtlenítenek minket. Előfordulhat, hogy nem látjuk a kiutat, vagy nem tudjuk elképzelni, hogy megváltozhatnának a dolgok, és feladjuk.

Az igazság azonban az, hogy hívőkként sohasem vagyunk erőtlenek, így sohasem kell „csak úgy” feladnunk!

Sokan ismerik a 23. Zsoltárt, mely így kezdődik: „Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm. Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért.”

Milyen csodálatos képet festenek elénk ezek a versek: Istennel sétálunk egy gyönyörű, illatos, zöldellő mezőn, miközben halljuk a patak csobogását.

Eltűnődtél már valaha azon, hogy Isten vajon mire gondol, mi jár a fejében? A Zsoltárokban azt olvashatjuk, hogy Isten szüntelen törődik velünk - az Ő teremtésével. Vagyis ez azt jelenti, hogy szüntelen rád gondol. Sokan úgy gondolják, hogy Isten szigorú arccal lenéz az égből és alig várja, hogy elrontsunk valamit.

Azok, akik így gondolkodnak ilyeneket szoktak mondani: „Ha én betenném a lábam a gyülekezetbe, leszakadna a mennyezet”.

Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!

 Szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass szavára, és ragaszkodj hozzá… (5 Mózes30:19-20)

Isten a mai napra is és minden napra jót tervez. Igéjében is azt mondja, hogy Ő békességet és nem romlást tervez, és reményteljes jövőt ad nekünk.

Amint átléptük az új nap küszöbét, ne csak azt kérdezzük: „Istenem, mit fogsz tenni az életemben?”, hanem az életet a következő hozzáállással közelítsük meg: „Istenem, mit fogunk együtt tenni?”

Igen, Isten folyamatosan munkálkodik az életünkben, de nekünk is megvan a részünk.

 Isten, aki minden reménység forrása, egészen csordultig töltsön be titeket örömmel és békességgel – a Benne való hitetek által. S így a Szent Szellem ereje által a reménységetek is túláradóan bőséges legyen. (Róma 15:13)

Egyszerre egy napot megélve tudunk igazán élni. A holnapi napra úgy tudunk a legjobban felkészülni, ha a mai napot annak teljességében, a tőlünk telhető legjobban éljük meg.

Akár arról van szó, hogy előbbre akarunk jutni a karrierünkben, akár egy rossz szokásról, amitől szabadulni szeretnénk, mindenképpen meg kell tennünk MA, amit tudunk, és Isten holnap is segíteni fog, hogy tovább jussunk.

Tanúul hívom ma ellenetek az eget és a földet, hogy előtökbe adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd hát az életet, hogy élhess te és utódaid is!

 Szeresd az Urat, a te Istenedet, hallgass szavára, és ragaszkodj hozzá… (5 Mózes30:19-20)

Isten a mai napra is és minden napra jót tervez. Igéjében is azt mondja, hogy Ő békességet és nem romlást tervez, és reményteljes jövőt ad nekünk. Amint átléptük az új év küszöbét, ne csak azt kérdezzük: „Istenem, mit fogsz tenni az életemben?”, hanem az életet a következő hozzáállással közelítsük meg: „Istenem, mit fogunk együtt tenni?”

Igen, Isten folyamatosan munkálkodik az életünkben, de nekünk is megvan a részünk.

Megfigyelted, hogy a „szeret” szót mennyi mindenre használjuk? „Szeretjük” a családunkat, a házastársunkat, és „szeretjük” a jó filmeket, vagy éppen a pizzát. Nem csoda, ha az emberek össze vannak zavarodva a szeretet valódi jelentésével kapcsolatban.

Egy dolog azonban biztos: minden egyes ember ezen a földön, magában hordozza azt a mély vágyat, hogy szeretetet adjon és szeretetet kapjon.

Nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók. (2 Korinthus4:18)

Amikor az egyik barátnőm visszatért várva-várt vakációjáról, néhány másik barátunkkal együtt elmentünk egy étterembe, hogy megnézzük a fényképeket a csodálatos nyaralásról.

Ez régen, még a digitális kamerák megjelenése előtt volt. A barátnőm frissen hívatta elő a képeket, és még maga sem látta őket. Izgatottan mesélt, miközben körbeadtuk a gyönyörű felvételeket.

A minap, amikor egy forgalmi dugóban ücsörögtem, elkezdtem gondolkodni azon, hogy milyen sok időt töltünk várakozással. Várakozunk a forgalmi dugóban, az üzletben a sorbaállásnál, várunk az előléptetésre, várjuk, hogy egy bizonyos kapcsolatban bekövetkezzen a fordulat, és várjuk, hogy választ kapjunk az imánkra. Úgy tűnik, rengeteg időt töltünk az élet várótermében!

Isten látja ezt, és azt mondja: „Azt szeretném, ha helyesen várakoznál.” De mit jelent helyesen várni?

,, …biztassátok a bátortalanokat, karoljátok fel az erőtleneket…" (1Thesszalonika 5:14)

Biztosan ismersz olyan embereket, akik mindig feldobnak, ha találkozol velük. Mindig van egy bátorító szavuk, biztatnak, lelkesítenek, és mindig jobban érzed magad a velük való találkozás után, mint előtte.

Nem mintha ezek az emberek mindenre tudnák a megoldást, minden kérdésre tudnák a választ, egyszerűen csak képesek kihozni belőled a legjobbat.

"Emeld fel szemeidet és tekints arról a helyről, ahol vagy, északra, délre, keletre és nyugotra." (I. Mózes 13;14.)

Isten már elkészítette a győzelmedet a mai napra! Lehet, hogy kihívásokkal nézel szembe. Lehet, hogy körülnézel és reménytelennek látod a helyzetet magad körül. Természetes szinten úgy tűnhet, hogy ezek talán soha nem fognak megváltozni.

De Isten azt üzeni ma Neked, hogy "Vedd le a figyelmedet a körülményeidről és nézz fel!

 Hirdessétek velem az Úr nagyságát, magasztaljuk együtt az Ő nevét! (Zsoltárok34:4)

Mielőtt a szemüveget feltalálták volna, az emberek nagyítót használtak, hogy el tudják olvasni az apróbb betűket, vagy, hogy jobban lássanak.

Természetesen a nagyító nem változtatja meg a dolgok méretét, hanem csak a mi látásmódunkat, és rajta keresztül mindent nagyobbnak látunk.

Érdekes módon az elménk is sokszor nagyítóként működik.

Isten a győzelem magjait ültette a szívedbe. Amikor az Ő jóságán elmélkedsz, abban a biztos tudatban, hogy Ő veled van és jó terve van a számodra, ezek a magok kikelnek.

Úgy fogod magad látni, ahogy Isten lát; olyasvalakinek, aki Krisztus erejével képes legyőzni az útjába kerülő akadályokat.

Mózes 1. könyvében, amikor Mózes meghalt, Józsué lett az izraeliták vezetője. El tudom képzelni, hogy Józsué el volt bátortalanodva. Elvégre Mózes volt az, aki Isten segítségével kivezette Izraelt a fogságból, szétválasztotta a Vörös tengert, és vizet fakasztott a sziklából.

 Jézus így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.

 Ez az első és a nagy parancsolat.

 A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. (Máté22:37-39)

Ez egy új nap, Ez az a nap„amit az Úr rendelt, így hát örvendjünk és vigadjunk ezen”!

Érezted már úgy, hogy a szabadság utáni első héten kissé nehéz visszarázódni a hétköznapi rutinba?

Ámulatos, hogy milyen magabiztosak tudunk lenni, és mennyire biztonságban érezzük magunkat egy olyan kapcsolatban, ahol szeretnek minket.

A gyerekeknél is megfigyelhető ez: szárnyalnak, amikor szeretik, értékelik és elfogadják őket. Viszont ha durva és visszautasító környezetben nőnek fel, akkor nagyon alacsony lesz az önértékelésük.

Egy felmérés szerint, az igazgatói pozícióban lévők 59 százaléka elsőszülött gyerek. Hogy őszinte legyek, nem is találom ezt meglepőnek, ha belegondolok, hogyan kezelik általában a szülők elsőszülöttjüket.

 "Hiszek, segíts a hitetlenségemen!” (Márk9:24)

Azt mondja a Biblia, hogy Isten megindul a gyengeségeinken. Ez azt jelenti, hogy ha nekünk valami fáj, akkor Neki is fáj. Amikor csalódást érzünk, Isten is átérzi a fájdalmunkat. Amikor elcsüggedsz, azt is megérti. Jézus is átélte. Amikor a Gecsemáné kertben volt a keresztre feszítése előtti éjszakán, annyira Rá nehezedett mindaz, amivel másnap szembe kellett néznie, hogy vért izzadt.

Azt mondja a Biblia, hogy Krisztus szabadságra szabadított meg minket. Más szóval, Isten azt akarja, hogy szabad légy és élvezd a teljes és tartós szabadságot, amit Krisztus megszerzett számodra.

Akkor lépett be a szabadság az életünkbe, amikor elfogadtuk Jézust, mint Urunkat és Megváltónkat. Jézus megszabadított minket a bűn és halál törvényétől, hogy örök életünk legyen Vele.

Nem kell tehát vesztesként, depresszióban, aggódásban, betegségben, keserűségben, vagy éppen a múltban ragadva élnünk.

 ,,De az Úr erre azt mondta neki: Mi van a kezedben? Egy bot - felelte ő."(2Mózes4:2)

Voltál már olyan helyzetben, hogy teljesen alkalmatlannak érezted magad? Hát, ezzel nem vagy egyedül. Valójában a Bibliában említett nagyszerű férfiak és nők közül sokan küszködtek ugyanezzel a problémával. Amikor Mózesre gondolunk általában egy nagy szellemi vezető képe jelenik meg előttünk, aki kivezette Izrael népét a fogságból. De lássuk be, Mózes is kételkedett önmagában.

Mert Istennek minden ígérete Jézus Krisztus által vált „igen"-né, és az ő közreműködésével valósul meg a végső „Ámen" is, vagyis az ígéretek maradéktalan beteljesülése. Ez pedig rajtunk keresztül történik, és Isten dicsőségét fogja szolgálni. (1 Korinthus 1:20, )

Beleestél már abba a csapdába, hogy azt gondoltad, neked kell véghezvinni a dolgokat?

Túl sokan úgy élik az életüket, hogy gépiesen végigmennek a különböző mozzanatokon; kipipálják a teendők listáján az elvégzett dolgokat, lélegeznek, de nem élnek igazán. Isten nem akarja, hogy csak végigmenjünk a napjainkon. Ő azt akarja, hogy igazán éljünk!

A János 10:10-ben Jézus azt mondja, Ő azért jött, hogy életet adjon, nem csak valamilyen életet, hanem „teljes és túláradóan bőséges életet” .

Az egyik kulcsa annak, hogy élvezni tudjuk az életet az, hogy a megbocsátás művészetét magas szintre emeljük.

 Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint. (Efezusi3:20)

Életünk során szembe kerülünk olyan helyzetekkel, kihívásokkal, amik elerőtlenítenek minket. Előfordulhat, hogy nem látjuk a kiutat, vagy nem tudjuk elképzelni, hogy megváltozhatnának a dolgok, és feladjuk.

Az igazság azonban az, hogy hívőkként sohasem vagyunk erőtlenek, így sohasem kell „csak úgy” feladnunk!

Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban.(Fil.4:19)

Nagyon sokat utaztam már életemben, és rengeteg bőröndöt pakoltam. Minden alkalommal, amikor végzek a pakolással, mielőtt becsukom a bőröndöt, felteszem magamnak a kérdést: „Nem felejtettem el valamit? Nem hiányzik semmi?” Előfordul hogy, mindent kiszedek a bőröndből és még kétszer leellenőrzöm, megvan e minden.

Eltűnődtél már valaha azon, hogy Isten vajon mire gondol, mi jár a fejében? A Zsoltárokban azt olvashatjuk, hogy Isten szüntelen törődik velünk - az Ő teremtésével.

Vagyis ez azt jelenti, hogy szüntelen rád gondol. Sokan úgy gondolják, hogy Isten szigorú arccal lenéz az égből és alig várja, hogy elrontsunk valamit.

Azok, akik így gondolkodnak ilyeneket szoktak mondani: „Ha én betenném a lábam a gyülekezetbe, leszakadna a mennyezet”.

“Annak pedig, aki véghetetlen bőséggel mindeneket megcselekedhetik, feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, a mi bennünk munkálkodó erő szerint, Annak légyen dicsőség az egyházban a Krisztus Jézusban nemzetségről nemzetségre örökkön örökké.”

(Efézusbeliekhez írt levél 3:20–21.)

Isten minden képzeletet felülmúlóan és sokkal-sokkal hatalmasabban akar cselekedni, mint ahogy te azt el tudnád képzelni. Ki akarja önteni rád az ő jóindulatát és olyan lehetőségeket akar megnyitni, amibe bele se mernél gondolni.

 Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban.(Filippi4:19)

Nagyon sokat utaztam már életemben, és rengeteg bőröndöt pakoltam. Minden alkalommal, amikor végzek a pakolással, mielőtt becsukom a bőröndöt, felteszem magamnak a kérdést: „Nem felejtettem el valamit? Nem hiányzik semmi?”

Előfordul hogy, mindent kiszedek a bőröndből és még kétszer leellenőrzöm, megvan e minden.

 Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok

(1 Péter5:7)

Előfordult már veled, hogy olyan sokáig vártál valamire, hogy végül kifejlesztettél magadban egy „nem érdekel” hozzáállást? Lehet hogy, ezek a szavak elhagyták az ajkadat, de valóban így gondolod ott legbelül is?

Azt vettem észre, hogy azért vesszük fel ezt a „nem érdekel” hozzáállást, mert valójában nagyon is érdekel minket az adott dolog, és attól félünk, hogy nem fog megtörténni, vagy nem úgy fog elsülni, ahogyan reméltük.

Őt szeretitek, pedig nem láttátok, Őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek… (1 Péter1:8)

A fenti igében említett „kimondhatatlan, dicsőült öröm” számomra azt mondja, hogy az öröm több mint egy érzés. Több annál, mint hogy éppen elönt a boldogság.

Az öröm egy benned lévő természetfeletti erő. Mindig ott van. A Benned lakó Szent Szellem gyümölcse.

"Hiszek, segíts a hitetlenségemen!” (Márk9:24)

Azt mondja a Biblia, hogy Isten megindul a gyengeségeinken. Ez azt jelenti, hogy ha nekünk valami fáj, akkor Neki is fáj. Amikor csalódást érzünk, Isten is átérzi a fájdalmunkat. Amikor elcsüggedsz, azt is megérti. Jézus is átélte. Amikor a Gecsemáné kertben volt a keresztre feszítése előtti éjszakán, annyira Rá nehezedett mindaz, amivel másnap szembe kellett néznie, hogy vért izzadt.

There is no now no condemnation for those who are in Christ Jesus ... (Róma8: 1)

In the New Testament, we read the story of the woman who was adultery. Religious leaders of his time, he has been convicted in their minds, and the laws governing it should pave the thing.

Out of curiosity, Jesus was brought before the woman that she wondered what she would do with it. But Jesus' response to the situation surprised them all.

 Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek… (János15:16)

A Biblia egyik nagyszerű története Dávid életéről szól. Jóval még mielőtt Dávid legyőzte volna Góliátot, és jóval azelőtt, hogy Izrael királya lett volna, azzal töltötte a napjait, hogy apja juhaira vigyázott a mezőn.