A Károlyi-biblia (protestáns gyakorlatban: Károli-biblia) avagy vizsolyi biblia volt az első teljes, magyar nyelvre lefordított Biblia. A fordítást Károlyi Gáspár és lelkésztársai végezték, a könyv kinyomtatásában pedig Mantskovith Bálint nyomdász segédkezett.

Kálvinizmus
Háttér
kereszténység Hippói Ágoston reformáció öt sola dorti zsinat
Jellegzetességek
öt pont megállapodásos teológia imádást szabályozó elv
Dokumentumok
Kálvin tanításai heidelbergi káté helvét hitvallás genfi biblia Károli-biblia
Személyek
Kálvin János (1509–1564) Béza Tódor John Knox Ulrich Zwingli Jonathan Edwards princetoni teológusok
Egyházak
református egyházak presbiterianizmus kongregacionalizmus református baptizmus
Csoportok
magyar reformátusok afrikai kálvinisták hugenották pilgrimek puritanizmus arminiánusok
m • v • sz

A Károlyi-biblia története 

A Biblia teljes magyar fordítását és kinyomtatását Bornemisza Péter már korábban tervbe vette, amikor Mantskovits még nála dolgozott, erről 1580. február 18-án kelt levelének utóirata tanúskodik. A Szentírást Károlyi Gáspár református esperes, gönci lelkész fordította le, a munkálatoknak 1586-ban kezdett neki. Három év múlva el is készült a teljes fordítás. Károlyi három év alatt egyedül nem fordíthatta le az egész Bibliát; a fordítás nyelvének vizsgálata arra vall, hogy legalább három segítőtársa volt.

Az Újtestamentum nyelvileg egységesnek látszik, ebből valószínűsíthető, hogy ezt a részt teljes egészében Károli fordította. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték meg a lengyel származású Mantskovits Bálint vezetésével, aki a nagy feladathoz Németalföldről hozatta a betűket, a papírt pedig Lengyelországból szerezték be. Mantskovits a nyomdáját Galgócról helyezte át Vizsolyba. A nyomtatás elkezdésekor még nem készült el a teljes fordítás ezért Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok – köztük Szenczi Molnár Albert – laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba.

1589. március 3-án Ernő főherceg és a királyi titkár, Faustus Verantius arról írt a szepesi kamarának, hogy Vizsolyban régi naptárt és más hasonló könyveket nyomtatnak, ezért Rákóczi Zsigmond segítségével betűit és könyveit kobozzák el. Rákóczi Zsigmond március 26-án a szepesi kamarán keresztül kérte, hogy engedjék meg a Biblia nyomtatását befejezni, és tagadta, hogy a nyomdász naptárnyomtatással foglalkozik. Rákóczi Vizsoly földesura volt, aki akkoriban még olyan kedvelt volt Bécsben, hogy meg tudta akadályozni a nyomtatás leállítását. További pártfogók voltak még: Ecsedi Báthori István, országbíró, híres imádságíró, valamint Drugeth Bálint – Ecsedi Báthori István sógora –, zempléni főispán és Magócsy Gáspár földbirtokos. A nyomtatást 1590. július 20-án fejezték be. Az eltelt 1 év és 5 hónap alatt 700–800 példányt nyomtattak.

A Károlyi-biblia felépítése 

Károli forrásait az elöljáróbeszédben részben megnevezi: a Vulgata, a Septuaginta, továbbá a század nagy biblikus tudósainak, Franciscus Vatablus, Sebastian Münster, Santes Pagninus és Immanuel Tremellius fordításai és kommentárjai. Héber és görög szöveget is használt. Nincs azonban tisztázva a korábbi részleges magyar fordításokhoz való viszonya, amelyekből bizonyára sokat merített. Heltai Gáspárra és Méliusz Juhász Péterre maga is hivatkozik. Felhasználta Székely István zsoltárfordítását is.

A Biblia 2412 oldalas, súlya kb. 6 kg.

A könyv három részből áll, amely mind önálló címlappal és levélszámozással van ellátva.

Az első címlapon Magyarország címere szerepel, ez az egész műre vonatkozik.

Ennek hátlapján az első rész tartalomjegyzéke található. Ez után Károlyi Gáspár terjedelmes Elöljáró beszédet írt „uraknak, vitézlő, nemes népeknek, istenfélő községnek, prédikátoroknak, Magyarországban és Erdélyben Gönc 1589 január 1”-i kelettel. Közvetlenül a főszöveg előtt állnak a fordító és a nyomdász figyelmeztetései az olvasókhoz. Az első rész a Ószövetség első 28 könyvét öleli fel Jézusnak, Sirák fiának könyvéig. Az első rész végén nyomdászjelvény látható.

A második címlap a könyv második és harmadik részére vonatkozik: A szent Bibliának második része, melyben vannak a próféták írási mind, a Makkabeusok könyvei és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Új Testamentuma.

A rekonstruált nyomda, amivel a biblia készült, ma a vizsolyi templomban van kiállítva

A harmadik rész címe: A mi Urunk Jézus Krisztusnak Új Testamentoma, alatta nyomdászjelvény, hátlapján rövid tartalomjegyzékkel.

Utána egy behajtogatott nagy ívrét levél van beillesztve: Tábla Jézus Krisztusnak embersége szerint való nemzetségéről.

Károlyi a fejezetek elé tartalmi összefoglalást készített, a nehezebb részeket megmagyarázta, gyakran az egyik bibliai részt egy másikkal világította meg, és könnyen érthető példákkal szemlélteti. Az "Old le saruidat" – abban a korban mikor a török birodalom Abaúj megye határáig terjedt –, a következőképpen magyarázza: „Mint a törökökről mondják, hogy amikor a templomokba bémennek levetik lábokról az ő csizmájukat, a helynek böcsüléséért.” A törököket más példában is használja, amikor arról beszél, hogy Máté evangélista adószedő volt; elmondja, hogy abban a korban a rómaiaktól éppúgy bérelték egy város adószedését a publikánusok, mint a törököktől az emingek.

A vizsolyi bibliák ma 

Az eredeti bibliák komoly értéket képviselnek. 2003. november 28-án egy szinte teljesen sértetlenül fennmaradt kötete 12 millió forintért (a szakértők értékét 25-30 millió forintra becsülték) kelt el egy budapesti könyvárverésen. 2001-ben Londonban került kalapács alá a Bibliák egyike, ott 26 millió forintnak megfelelő összeget fizetett ki érte az új tulajdonos. 2008 májusában egy újabb példány került kalapács alá. Az árverés során a biblia Ószövetségi hiánytalan jóállapotú része került eladásra, 2,2 millió forintért.

1981-ben huszonnyolcezer példányos hasonmás kiadást jelentettek meg.

A vizsolyi templomból 2002. február 10-én ellopták az eredeti példányt és csak egy évvel később, 2003 szeptemberében Komáromban, egy elhanyagolt épületben egy tartály alatt, fóliába csomagolva találták meg.

Károli tisztában volt az elkészült mű hibáival. Erről Ő maga a következőképpen írt a Biblia előljáróbeszédében:

"Bizonynyal tudom és semmit sem kételkedem, hogy ezen mi munkánknak, minekutána emberek közé az kimegyen, sok irigye és sok rágalmazója lészen. Mert miképen az testet követi az árnyék, azonképen a virtust az az a jóságos cselekedeteket követi az irigység. Es akik az rágalmazásra születtek, mivelhogy a más ember munkájához, vagy cselekedeteihez hasonlót nem cselekedhetnek, ha különben annak nem árthatnak, rágalmazzák azt. Mindazáltal senkinek sem irigységével, sem rágalmazásával nem gondolok; mert az Isten és az én jó lelkiösmeretem nekem bizonyságom, hogy nem egyebet, hanem a nagy Istennek tisztességére, s az ő házának épületére néztem a dologban."

Annak okáért minden keresztény olvasót kér, hogy munkájáért ne rágalmazzák, meg ne keserítsék, hanem nagy isteni félelemmel és hálaadással vegyék és olvassák e magyar nyelvre fordított Bibliát; netaláni fordításbeli hibáit jegyezzék meg és őt intsék meg, hogy a míg Isten e testben tartja, megjobbíthassa.

"Szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni... én azt viszem, a mit vihetek, t. i. magyar nyelven az egész Bibliát."

Károli azonban már nem tudta a Bibliát újra kiadni, mert nem sokkal a Biblia elkészülte után meghalt. 1608-ban az egykor Göncön tanuló, Szenczi Molnár Albert készítette el a javított kiadást, a Hanaui Bibliát.