A Palesztin Államnak a nemzetközi közösségbe való beilleszkedésének egyik állomása, hogy már két saját világörökségi helyszínét is listájára vette az UNESCO. Ebből az egyik az a hely, amelyről - a keresztény kultúrkörben élő - minden ember hallott már: Betlehem, Jézus születésének helye.

A Születés Temploma

Palesztinát sokan kihagyják közel-keleti útjuk állomásai közül, holott sok tekintetben jóval autentikusabban látható az itt élő népek kultúrája, életformája, problémái, mint a jóval nyugatosabb, fejlettebb, gazdagabb Izraelben. Palesztinán belül Betlehem közelíthető meg a legkönnyebben, de érdemes – ha bátrak vagyunk, és nincsen éppen jelentős feszültség – továbbmenni, és Hebront is megnézni. De vissza a Születés Templomához! A templom maga közel 1700 (!) éve épült, a dokumentumok szerint arra a barlangra, ahol Jézus született. Azonban az a templom, amit ma láthatunk, nem az eredeti templom. A történelem során számos alkalommal felgyújtották, átalakították, kiegészítették az eredeti épületet, így mára egy elég eklektikus épület várja az utazókat. Ennek ellenére is tény, hogy a világ egyik legrégebbi temploma ez; Szíriában, Örményországban és Olaszországban találhatóak hasonlóan Krisztus születése utáni első két-három száz évből keresztény építmények. A Születés Templomának különlegessége, hogy egyszerre három egyház, a Római Katolikus, a Görög Ortodox és az Örmény Apostoli Ortodox Egyház is felügyeli.

Útjelző tábla Betlehemben  

A templom maga is szép, de legtöbben azért látogatják meg, hogy Jézus szülőhelyét jelképező ezüst csillagot megérintsék. Mindez hatalmas tömeget, egymást taposó turistákat eredményez egy néhány négyzetméteres barlangban a templom alatt, mely így maximum csak a komolyan hívőknek javasolt tevékenység. Az ezüst csillag és a templom maga is leginkább amiatt a tudat miatt kiemelkedő, amit a kereszténység számára jelképez, utazóként érdemes inkább a város más részein bóklászni. Betlehem egyértelműen a turizmusból él: a gyönyörűen felújított épületek, boltok, éttermek éles kontrasztot mutatnak azzal, amit másutt láthatunk Palesztinában. A palesztin-izraeli konfliktusnak is kevés jelét láthatja itt az egyszerű szemlélődő. Már ha túljutottunk a ciszjordániai falon, melyen katonai ellenőrzőpontok, szögesdrótok és persze Banksy, brit graffiti-művész alkotásai láthatóak.

Betonfal a ciszjordán határnál 

Betlehemben az óváros, a piac, a mecsetek megtekintése után még biztos rá akarják a helyiek beszélni az utazót az abszurd Tej Barlang meglátogatására, ahol Jézust szoptatta Mária. De ehelyett inkább érdemes az ugyan nem világörökség Hebron városa felé vennünk az utunkat, amely a Palesztin Állam második legnagyobb városa. Hebronban Betlehemnél sokkal jobban átérezhetjük az izraeli-palesztin konfliktus megoldhatatlanságát, ugyanakkor az együttélés lehetőségeit is. Ennek a legjobb példája a Pátriárkák Sírja, ahol többek közt Ábrahám, Izsák és Jákob nyugszik. A sírok egy épületben vannak elhelyezve, melynek egyik részét a muszlimok mecsetként, a zsidók pedig zsinagógaként használnak. A két rész „persze” szigorúan el van választva, de az épületig vezető úton együtt mennek zsidók és muzulmánok. A Pátriárkák Sírját Izrael és a Palesztin Állam is saját világörökségének szeretné bejelenteni.

 A Pátriárkák Sírja Hebronban

A betlehemi Születés Temploma 2012-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára, jelenleg a veszélyeztetett örökségek között van. Betlehem 2228 kilométerre fekszik Budapesttől.