Sokakat, talán téged is kiráz a hideg e szó hallatán: böjt. Nem érzed, hogy ez a "te asztalod" lenne, hogy ezt a mai, modern világunkban magadévá tudnád tenni néha-néha. Eszedbe villan az éhség, a lemondás, és köszönöd, nem igazán kérsz belőle.

Természetesen nem mindenki van így ezzel. Sokan lehet félreértik a böjt igazi lényegét. Jézus azt mondta:

"Amikor pedig böjtöltök, ne nézzetek komoran, mint a képmutatók. Ha böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésedet ne az emberek lássák, hanem Atyád." (Máté evangéliuma 6:16-18. részlet)

Véletlenül sem azért van a böjt, hogy sanyargassuk magunkat, ezzel kikönyörögve Isten kegyét. Vagy talán, hogy kicsit kiérdemeljük azt. Jézus kihangsúlyozta, hogy nem öncélú a dolog. A gond alapjaiban az, hogy sokkal többet törődünk magunkkal, mint másokkal, a testünkkel, mint a lelkünkkel, a pillanatnyi teendőkkel, mint a hosszú távú, sőt örökkévaló igazságokkal.

A böjt az élet egyoldalúságának csökkentése, 

az egyensúly helyreállítása.

A Bibliából azt láthatjuk egyértelműen, hogy az Istenhez való közeledés egyik módja ez:

"És bőjtölénk és a mi Istenünkhöz könyörgénk annakokáért, és meghallgatott minket." (Ezsdrás 8:23)

Azonban az is világossá válik, hogy a böjt önmagában mit sem ér:

"Mikor bőjtölnek, én meg nem hallgatom kiáltozásukat." (Jeremiás 14:12 részlet)

"Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, a mit szerzek." (Lukács 18:12, a farizeus öntelt imája)

Mire is való a böjt tehát? Mennyire van szükségünk rá?

Amikor eljut oda egy ember, hogy böjtölni akar, annak van egy előzménye. És ez nagyon fontos. Mert azért böjtöl, mert az érzi, hogy szüksége van rá! Mert vágyik az egyensúlyra, a közösségre Istennel.

A böjt lényege, hogy figyelmedet összpontosítva, lelked az Úrra figyeljen. A bibliai időkben az étkezés nem volt olyan egyszerű mint most. A tűzhöz fa kellett, a lisztet őrölni, és így tovább.. Rengeteg idő elment vele. S ha a böjt alapelveit nézzük, akkor megmerem kockáztatni, hogy a modernkori böjtnek egy kicsit el kell térnie a bibliaitól. Nem el akarok venni belőle, hanem hozzáadni egy dolgot. Egy olyan dolgot, amely a ma emberének a figyelmét elvonja, és legalább annyi időt elvesz, mint bibliai időkben az ételek előkészítése, főzése.

Ha olyan böjtöt szeretnél, amelyben figyelmed tényleg az Úrra összpontosul, hagyd aznap a technika vívmányait! Mondj le aznap az információk mérhetetlen áradatáról, mely a netről árad feléd. Hagyd kikapcsolva a tévédet, a laptopodat, a különféle telefonos appjaidat aznap.

Figyelmed sokkal érzékenyebb lesz olyan dolgokra, amelyeket talán természetesnek veszel. Amelyek felett elsiklik a figyelmed. A napi apró áldásokra sokkal foghatóbb leszel. Mert hidd el, a táplálkozás elhagyásánál sokkal inkább szükségünk van arra, hogy ezeket elhagyjuk néha.

Az ajánlott böjtölés egy hétvégi nap, amikor a munka, vagy az iskola nem veszi el az idődet. Egy nap, amikor valóban semmi más dolgod sincs, csak Istenre, és embertársaid szükségleteire figyelni. Egy nap, amikor még inkább meg akarod hallani az ő hangját, és ehhez teljesen elcsitítod azokat a tényezőket, melyek elveszik a figyelmed. Egy nap, amikor vidám vagy, mert Isten közelségét érzed. Egy olyan nap, amikor a kütyüket hagyod, hogy meghallhasd Isten szerető hangját. Egy nap, mely érted van, és hogy lelki életed elmélyüljön szerető Isteneddel. Minden hónapban szentelj egy napot erre!