,,Az ember legnagyobb boldogsága kifürkészni a megtudhatót és csendben tisztelni a megismerhetetlent."

Goethe

,,Boldogság természetesen nincsen, abban a lepárolható, csomagolható, címkézhető értelemben, mint ahogy a legtöbb ember elképzeli. Mintha csak be kellene menni egy gyógyszertárba, ahol adnak, három hatvanért, egy gyógyszert, s aztán nem fáj többé semmi. Mintha élne valahol egy nő számára egy férfi, vagy egy férfi számára egy nő, s ha egyszer találkoznak, nincs többé félreértés, sem önzés, sem harag, csak örök derű, állandó elégültség, jókedv és egészség. Mintha a boldogság más is lenne, mint vágy az elérhetetlen után!

Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek."

Márai Sándor

,,Elfogadni tudni a boldog napokat, de az örömteleneket is.

Sem kicsordulni, sem elsivárulni. 

Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni. Sem szónokolni, sem elnémulni. 

Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni.

Nem hivalkodni, és nem tetszelegni: sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő. Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti.

Utat választani, de nem a sikerét, hanem a boldogságét. Az úton járni, majd végig menni; a nagyságot az erénnyel, nem a szerencsével mérni.

Egyszerűen boldognak lenni – dísz, ragyogás, külcsín nélkül."

TATIOSZ

,,Boldogok, akik észreveszik a diófában a bölcsőt, az asztalt és a koporsót és mindháromban a diófát, mert nemcsak néznek, hanem látnak is."

  Gyökössy Endre

,,A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van."

Lev Tolsztoj

,,Vakáció: az embereknek szárnyakat ad, akik aztán messzire repülnek. El a munka kényszeréből, el a mindennapok taposómalmából, a kimerítő életből.

Végre szabadok lehetünk! Végre kedvünk szerint pihenhetünk, gondtalanul elmerülhetünk az élvezetekben, szép dolgokat láthatunk, új tapasztalatokkal gazdagodhatunk, együtt lehetünk, új barátságokat köthetünk.

Mit kezdünk ezzel a csodálatos lehetőséggel, hogy végre egyszer már szabadok lehetünk?

Elrontja az étkezések miatti bosszankodás, az időjárás, amely hol túl sok esőt, hol meg túlontúl nagy forróságot hoz magával? Vagy netán jó alkalom lesz ez a megkérdőjelezhető kalandokra, az önmagunktól való menekülésre?

Vakáció: lehetőség arra, hogy meghalljuk a csöndet, a természet halk, csodálatos hangjait: azt, amit a szél az erdő fáinak suttog, azt, hogy miért zümmögnek rendületlenül a méhek, és hogy dalaikban miről énekelnek a pacsirták. Ha ezen az úton járunk, akkor egy olyan érzéssel találkozhatunk, amely a városok zajában és a mindennapok zűrzavarában elveszik: találkozunk magával a boldogsággal.

Aki a csend szavára hallgat, az lelke mélyén egy titokzatos hangot fog hallani, egy idegen, de mégis bizalmas, egy halk, de mégis beható hangot.

A hanggal folytatott párbeszédben magunkra találunk. Sok ember viszont éppen ettől fél. Ezért van manapság minden egyes szállodai szobában, minden nyaralóban televízió, hogy ezt a csöndet agyonüssék vele.

Vakáció: figyelj a csöndre, és juss el magadhoz!

Az út, amelyet meg kell tenned, nem lesz hosszú: ez a távolság lényed külső burka és benső világod, a szíved között van. Ha ott nem a béke honol, akkor sehol a nagyvilágban, töltsd a vakációd bárhol, nem leled meg az örömet. Ha viszont szívedet béke tölti el, mehetsz oda, ahová csak akarsz: nyaralásod csodálatos lesz. Még akkor is, ha otthon maradsz."

Phil Bosmans – Ulrich Schütz: Minden szívnek otthon kell

,,Emlékezz arra, hogy a boldogság nem attól függ, hogy ki vagy, vagy mi van neked; egyedül attól függ, hogy mit gondolsz."

                                             Dale Carnegie 1888-1955 amerikai iró

,,A természet folyvást gondoskodik az emberi boldogság legfőbb eszközeiről. Figyeld meg, mint nő a gabona, mint fakad a bimbó; haladj ziháló tüdővel az eke mögött; olvass, gondolkodj, szeress, mert ezek a dolgok, amik az embert boldoggá teszik."

  Alekszandr Szergejevics Puskin

,, A hegyi beszéd.

A tömeg láttára Jézus fölment a hegyre. 

Ott leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitva ajkát így tanította őket: 

A nyolc boldogság 

 "Boldogok a lélekben szegények: övék a mennyek országa. 

Boldogok a szomorkodók; majd megvigasztalják őket. 

Boldogok a szelídek: övék lesz a föld. 

 Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot: majd kielégítik őket. 

Boldogok az irgalmasok: majd nekik is irgalmaznak. 

Boldogok a tisztaszívűek: ők meglátják Istent. 

 Boldogok a békességesek: ők Isten fiai. 

Boldogok, akiket az igazságért üldöznek: övék a mennyek országa. 

A tanítványok feladata. Boldogok vagytok, ha miattam szidalmaznak és üldöznek titeket és hazudozva minden rosszat fognak rátok. 

Örüljetek és ujjongjatok: nagy lesz a jutalmatok a mennyben. Hiszen így üldözték előttetek a prófétákat is. 

 Ti vagytok a föld sója. Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való már egyébre, mint hogy kidobja és széttapossa az ember. 

 Ti vagytok a világ világossága. A hegyre épült város el nem rejthető. 

És ha világosságot gyújtanak, nem teszik véka alá, hanem a tartóra, hogy világítson a ház minden lakójának. 

Így világítson világosságtok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket és magasztalják mennyei Atyátokat."Mt.5.