Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az Osztrák—Magyar Monarchia kiegyezéssel létrejött államrendjét dualizmusnak nevezték. A birodalomnak két fővárosa és két meghatározó népe volt, a német (osztrák) és a magyar. Ám rajtuk kívül még számos nemzetiség lakta az országot. A horvát nemzettel külön szerződést, egy „második kiegyezést
” kötöttek a magyar politikusok. Horvátország fővárosában, Zágrábban
korlátozott hatalmú országgyűlés és kormány létesült. A horvátok
többsége elégedetlen volt ezzel a rendezéssel, és a Monarchián belül
harmadik, egyenrangú államként akarta országát elismertetni.
A Felvidéken élő szlovákok, az erdélyi románok és a délvidéki szerbek jogait az 1868-ban elfogadott nemzetiségi törvény foglalta írásba. Ennek alapján jogot nyertek iskolák felállítására, ahol anyanyelvükön
tanították a gyermekeket. Ez és a törvény más rendelkezései a
legkorszerűbbnek számítottak az akkori Európában. Ám a nemzetiségi
vezetők ennél többet szerettek volna elérni. Kéréseiket azonban
Budapesten rendre elutasították.
A kormánypárt ellenzékét nem csak a nemzetiségi politikusok alkották. Szemben álltak vele az Olaszországban élő Kossuth hívei is. Vezetőjük Tisza Kálmán volt. Ám 1875-ben elvetette korábbi elveit, s ettől kezdve támogatta a kiegyezéssel létrejött államszerkezetet. Szabadelvű Párt néven új politikai szervezetet alapított. Pártja a választásokon megszerezte a többséget. A miniszterelnök Tisza Kálmán lett.
Tisza a magyar történelem miniszterelnökei közt a leghosszabb ideig, 15
évig állt a kormány élén. Az országgyűlési képviselők java része
engedelmesen megszavazta javaslatait, amiért az ellenzék „mamelukoknak”
gúnyolta őket. A támogatásért cserébe a miniszterelnök elnézte
törvénytelen üzleteiket.
Ez volt a vasútépítések
fénykora. Az állam a vasútvonalak építését és üzemeltetését
magánvállalkozóknak engedte át. Hogy az építési kedv nagyobb legyen,
évente bizonyos százalék hasznot minden beruházónak biztosítottak. Ha
ennél kisebb volt a nyereség, az állam kiegészítette azt. Ez a rendszer
visszaélésekre adott alkalmat. Több vasúti vállalat csődbe ment. A
kormány kénytelen volt ezeket megvásárolni, különben megszűnt volna a
forgalom. Baross Gábor államtitkár, majd közlekedési miniszter sürgette a vasutak államosítását. Úgy gondolta, hogy az egész országban azonos díjazású közlekedési vállalatot kell létrehozni. 1869-ben ezért megalapította a Magyar Királyi Államvasutat, a MÁV-ot.
A század végére az összes jelentős vonal ennek a vállalatnak a kezébe
került. Magyarország vasúti hálózatának sűrűsége vetekedett a legtöbb
európai államéval.
A hajózás eleinte lassan fejlődött. A bécsi székhelyű,
Széchenyi ösztönzésére létrehozott nagyvállalat, a Dunagőzhajózási
Társaság (DGT) ugyanis nem volt tekintettel a magyar érdekekre. Hazai
alapítású versenytársait pedig rendre kiszorította a piacról. Baross
ezért szorgalmazta a magyar állami hajóvállalat megteremtését. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MEFTER)
hajói 1894-től járták a Dunát és a Tiszát. A Bécsbe közlekedő
gőzöseikre hamarabb elfogytak a jegyek, mint az osztrák vállalatéira. Az
utasszállító és vontatóhajók, uszályok Újpesten épültek.
A magyar kereskedelmi lobogó megjelent a tengereken is. A horvát tengerparton található Fiume (ma Rijeka)
városa 1807 óta Magyarország része volt. A kicsiny halászkikötő
kiépítésére már Kossuth is tett javaslatot, ám erre csak a kiegyezés
után került sor. 1872-ben kezdték meg a munkát, és néhány év alatt Fiume
az Adria egyik legnagyobb kikötőjévé vált. Az innen induló hajók
Amerikába, Ausztráliába is eljutottak.
A tengerentúlra menő hajók gyakorta nyomorúságos körülmények között szállították fedélzetükön a kivándorlók tízezreit. A magyar gazdaság fejlődése csak egy szűk rétegnek hozott gazdagságot. A mezőgazdaság nincstelenjei
a mindennapi betevő falatjukat sem mindig tudták megkeresni. Földet
hiába szerettek volna venni, mivel az ezt lehetővé tevő
földreformtörvénnyel adós maradt a politika. Nem maradt más számukra,
mint az ország elhagyása. A kormány eleinte ezt még támogatta is. Úgy
gondolták, így az ország megszabadul elégedetlenkedő szegényeitől.
Tisza Kálmán 15 évnyi
kormányzás után, 1890-ben volt kénytelen lemondani. Az addig hű
képviselők föllázadtak a miniszterelnök ellen. Azzal vádolták, hogy
túlságosan kiszolgálta Bécs érdekeit, amikor a császár kérésére
megemelte a hadseregbe besorozandó magyarországi újoncok létszámát.
Tisza utóda a kor egyik legtanultabb politikusa, Wekerle Sándor
lett. Kormányzása kezdetén hosszú és elkeseredett ellenségeskedésbe
bonyolódott a katolikus papsággal. Azt akarta elérni, hogy a
házasságkötések, a keresztelések és a válások ügyében a lelkészek az
állam, ne pedig saját egyházuk törvényeit kövessék. Hosszas vita után —
nyugat-európai mintára — Magyarországon is bevezették az állami anyakönyvezést, és megengedték a válást.
Wekerlének és utódjának, Bánffy Dezsőnek más nehézségekkel is meg kellett küzdenie. Német mintára Magyarországon is megindult a munkások szervezkedése. 1890-ben megalapított pártjuk, a Szociáldemokrata Párt számos tüntetést szervezett. Ezeken a választójog kiszélesítését és jobb életet követeltek a gyáripari munkásság számára. Marx és Engels tanítása is egyre jobban terjedt, főleg az ipari központtá vált Budapesten. Vidéken sem volt nyugalom. A század utolsó évtizedében az alföldi mezőgazdasági munkások sokasága tagadta meg a munkát az elviselhetetlen életkörülmények
miatt. A kormány először erőszakkal próbált úrrá lenni a nehézségeken,
majd kisebb szociális engedményeket tett. Számottevő reformokra azonban
annak ellenére sem került sor, hogy azt már nemcsak a baloldal sürgette.
A pápaság szociális törekvései nyomán két magyar katolikus püspök is az
átalakulás lelkes híve lett. Fischer-Colbrie Ágoston Kassán, Prohászka Ottokár
pedig Székesfehérvárott állt a társadalmi igazságosság ügye mellé.
Mindketten elítélték a munkások kizsákmányolását. Az ország nem magyar nemzetiségei is egyre elégedetlenebbek
voltak sorsukkal. Vezetőik mind gyakrabban hangoztatták, hogy egy-egy
nemzetiségi területen teljes önállóságot (autonómiát) akarnak. Voltak
köztük, akik úgy gondolták: jobb volna a szomszéd országokhoz tartozni,
ahol az ő népük többséget alkot.
Kossuth Lajos 1894. március 20-án Torinóban meghalt. Wekerle Sándor
az uralkodói rosszallás ellenére úgy döntött, hogy a nemzet nagy
halottját hazahozzák Magyarországra. A halottasmenet a főváros útjain
hatalmas tömeg kíséretében haladt át. Ez a főváros azonban már egészen
másképp festett, mint amelyet Kossuth 1848 decemberében elhagyott. A
poros település helyén Európa egyik legszebb városa épült föl. 1873 óta a három város, Pest, Buda és Óbuda immár jogilag is egybetartozott: megszületett Budapest.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!