,,Az Úr ,az Úr irgalmas és kegyelmes Isten,késedelmes a haragra,nagy
irgalmasságú és igazságú."2Móz.34:6.
,,Közöttük voltunk mi is valaha,amikor földi természetünket és gondolatainkat tápláltuk,amikor a ,,harag fiai" voltunk mint a többiek."
Ef.2:3.
A harag fiai! Hogyan egyeztethető ez össze keresztényi hitvallásunkkal?
Hogyan jut az ember oda,hogy a harag fia legyen akiben gyűlölet ,
keserűség és bosszúvágy van?
Hogyan jutott oda például Akitófel,Betsabé nagybátyja,hogy a harag
eluralkodjon rajta?
Előszőr is hagyod,hogy megbotránkozz azon,amit valaki veled tett-Akitófel
esetében amit Dávid az unokahugával tett.
Aztán hosszú időn keresztül,Akitófelnél ez kilenc év volt,táplálod magad-
ban a keserűséget,és amikor végre alkalom adódik a bosszúra,részletes
tervet készitesz és ha nem támadhatod magát az ellenséget,megsebzed
a gyerekét,hogy szenvedélyed kielégithesd.
Ide vezet a keserűség és a harag! És még azt kérdezzük,hogy miért van
annyi betegség és öngyilkosság.Megrázó ,nem?
De mit teszünk a haraggal? Emlékezzünk,hogy Isten megoldhatja a prob-
lémánkat.
Ismerjük be bűnünket,hogy keserűséget táplálunk magunkban.
Felejtsük el a múltat.
Tanúljuk meg kimondani:,,Megbocsátok"
Bocsássunk meg,mert Isten is megbocsát nekünk,tehát mi is kötelesek
vagyunk megbocsátani másoknak.
,,Ám haragudjatok de ne vétkezzetek:a nap le ne menjen a ti haragotokon
Se pedig az ördögnek ne adjatok helyet."Ef.4:26-27.
,,Minden mérgesség és fölgerjedés és harag és lárma és káromkodás ki-
vettessék közületek minden gonoszsággal együtt.Legyetek pedig egymás-
hoz jóságosak,irgalmasok, megengedvén egymásnak,miképpen az Isten
is a Krisztusban megengedett néktek."Ef.4:31-32.
Kommentáld!