Az egyszerű alvási apnoéban (alvás alatti légzéskimaradásban) szenvedő emberek esetében nagyobb rizikója lehet a csendes agyvérzésnek, illetve az agy fehérjeállományát érintő szövetsérüléseknek – adta hírül a ScienceDaily internetes egészségügyi magazin.
Az orvosi felfedezést a Nemzetközi Stroke Konferencia éves gyűlésén jelentették be az Amerikai Stroke Szövetség küldöttei. Mint elmondták, az általuk vizsgált agyvérzéses páciensek körében meglepően magas arányban – 91 százalékban – tapasztalható az erős apnoés, egyenetlen horkolás. Ez alapján javasolják, hogy – a magas vérnyomáshoz hasonlóan – az apnoét is sorolja az orvosi gyakorlat a stroke-ra hajlamosító tünetek közé. „Mindez persze nem jelenti azt, hogy aki horkol, mostantól kezdhet aggódni az agyvérzés miatt” – teszi hozzá Dr. Zoller Rezső, a Dr. Rose Magánkórház szomnológusa, alváskutatója.
„Ám kétségtelen, hogy az alvási apnoét, vagyis az alvás alatti átmeneti légzéskimaradást nem lenne szabad csupán a zavaró horkolás szintjére „lefokozni”. Az alvási apnoé idővel memóriazavarokhoz is vezethet, sőt, agyi károsodást is okozhat, ami az agyban akár még szövetveszteség formájában is kimutatható. Az apnoé gyakori következménye emellett a fokozott nappali álmosság, ami rontja a koncentrációs képességet, így könnyen vezethet akár még balesethez is.”
Mivel a horkolásra legtöbbször nem az apnoés ember ébred fel, hanem a partnere, a probléma sokszor diagnosztizálatlan marad. „Gyakran találkozom olyan felelős beosztású emberekkel, akik nem is sejtik, hogy fokozódó memória problémáik vagy koncentrációs zavaraik mögött az alvási apnoé áll – folytatja Dr. Zoller – s mindez ráadásul még szív- és érrendszeri panaszokhoz is vezethet. A tüneteket alvásinterjú, illetve szükség esetén éjszakai poliszomnográfiás vizsgálat során tárjuk fel, s személyre szabottan állítjuk össze a kezelést.”
csaladinet.hu
Kommentáld!