Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Mária Terézia uralma
utolsó éveiben fiával közösen kormányozta birodalmát. Az anyakirálynő
azonban aggodalommal látta, hogy József nem követi őt istenhitében. A
trón után vágyó főherceg ugyanis meg volt róla győződve, hogy az
uralkodók számára elegendő, ha a józan ész parancsait követik. Úgy gondolta, hogy a vallás csak a nép számára fontos, mert visszatartja az alattvalókat a bűnöktől.
József 1780-tól 1790-ig, tíz éven át állt a birodalom élén. A történetírók II. Józsefként említik, de magyarországi kortársai csak a „kalapos király” gúnynéven szóltak róla. Ennek oka, hogy az uralkodó nem koronáztatta
magát magyar királlyá. A koronázás alkalmával írásban kellett volna
megígérnie, hogy az ország szokásait tiszteletben tartja, az országgyűlést
időnként összehívja, s annak megkérdezésével hozza meg törvényeit. Ám a
trónra régóta váró, türelmetlen császár erről hallani sem akart. Attól
tartott ugyanis, hogy a magyar nemesség elgáncsolja reformterveit.
II. József előtt elérendő célként az egységes, erős birodalom állt. Ennek eléréséért nem válogatott az eszközökben. A Szent Koronát, melyben a magyarok az ország jelképét látták, csak mint értékes ékszert kezelte, és Bécsbe szállíttatta. A német nyelvet
egész államában hivatalossá tette, nem törődve Magyarország
tiltakozásával. (Ekkor még az ország hivatali nyelve a latin volt.) II.
József egyházi rendeletei nem voltak tekintettel sem a szokásokra, sem az évszázados törvényekre. A katolikus egyház ügyeibe számtalanszor illetéktelenül avatkozott bele. Feloszlatta azokat a kolostorokat,
melyeknek lakói „csak” az imádságnak éltek. Pannonhalma monostorát és
az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet, a pálosokat is
megszüntette. (A rend Lengyelországban működött tovább.) A kolostorok
vagyonát azonban nem engedte elherdálni. Lefoglalt javaikból Lelkészpénztárat
létesített, plébániákat épített, szegény papokat segélyezett, sőt
támogatta a papnevelést is. (Az egyház fő feladatának a nép erkölcsös
életre nevelését tartotta.) Előrehaladást jelentett, hogy az uralkodó lehetővé tette a protestáns vallások szabad gyakorlását (türelmi rendelet). Intézkedései nyomán e vallások követői számára lehetővé vált a hivatalviselés is. Ezzel régi igazságtalanságot tett jóvá. Az állam érdekében törekedett az egyház és a nemesség birtokainak megadóztatására. Erre azonban már nem maradt ideje: 1790-ben meghalt. Halálos ágyán valamennyi, Magyarországot érintő rendeletét visszavonta, három kivételével. A türelmi rendeletet, a jobbágyrendeletet és a Lelkészpénztárról szóló intézkedését érvényben hagyta.
II. József uralma
Magyarországon mély nyomot hagyott. A nemesség egy része megismerkedett a
Franciaországból terjedő, és a császár által is követett felvilágosodás eszméivel.
Az uralkodó türelmetlensége, érzéketlensége azonban sokakban
ellenkezést szült. A németesítés oda vezetett, hogy divatba jöttek a magyar szokások, a magyar viselet, és a latin helyett egyre többen a magyar nyelvet használták.
Mária Terézia udvarában, a testőrség tagjai között működött egy kör,
amelynek tagjai a magyar irodalmat akarták felvirágoztatni. Bessenyei György és társai azt szerették volna, hogy a magyar egyenrangúvá váljon a kor európai nyelveivel. Felismerték azonban, hogy anyanyelvüknek számos hiányossága
is van. Az irodalom, a tudományok, főleg a jogtudomány, de olykor a
hétköznapi élet számos jelenségére nem volt magyar szó. Emiatt jött
létre a nyelvújítás mozgalma. Kazinczy Ferenc és sok nagy író működése nyomán megszületett az irodalmi magyarság.
A magyar nyelvet korszerűsíteni akarók mellett sokan az ország viszonyaival is elégedetlenek voltak. II. József halála, majd II. Lipót (1790—1792) rövid uralkodása után I. Ferenc (1792—1835) került a trónra. Az új uralkodó elvetette elődjeinek legtöbb újítását. A francia forradalom
győzelmének híre sokakat reménnyel töltött el, hiszen ott sikerült a
zsarnokságot megszüntetni. Néhányan követni akarták a francia mintát, és
felkelést szerveztek az uralkodó ellen. A szervezkedés élére Martinovics Ignác
állt. Martinovics azzal áltatta társait, hogy a párizsi
forradalmárokkal, a jakobinusokkal áll kapcsolatban, és azok meg fogják
segíteni mozgalmukat. Ám hamarosan kiderült, hogy nem mondott igazat. Az
udvar könnyedén el tudta fogni a „magyar jakobinusokat”. Vezetőiket, köztük magát Martinovicsot is kivégezték. Sok más résztvevőt hosszú időre bebörtönöztek. Köztük volt több híres író, költő is: Kazinczy Ferenc, Verseghy Ferenc és Batsányi János is.
A Martinovics-mozgalom bukása visszavetette Magyarországon az új eszmék terjedését. A Habsburgok azonban hamarosan háborúba keveredtek Napóleonnal.
A hadseregnek égető szüksége volt a magyar gabonára és a magyar
újoncokra. Bécs nem folytatta a megtorlásokat. Számos francia hadifogoly
tisztet helyeztek el a nemesek kúriáiban, akiktől a nemesek is
megismerték az Európa számára fontos új gondolatokat. Sok magyar nemes katonaként jutott el messze földre, és láthatta, mennyivel jobban élnek az urak és a parasztok, mint Magyarországon. Köztük volt egy fiatal futártiszt is, gróf Széchenyi István.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!