A lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketûrés, szívesség,jóság, hûség, szelídség, mértékletesség.”

Gyümölcsöt csinálni nem lehet, a gyümölcs terem. És minden fán pontosan olyan gyümölcs terem, amilyen az a fa. Ezért hangsúlyozza nekünk Isten igéje, hogy a mi Istentől elidegenedett, megromlott természetünk nem tud olyan gyümölcsöket teremni, amik Isten minősítése szerint is jók lennének.
Sajnos igaz az a diagnózis, amit a mindenható Isten az özönvíz előtt a tőle elszakadt emberiségről mondott: "az ember szívének minden gondolata szüntelen csak gonosz." Lehet ezt kimagyarázni, ez ellen védekezni, hosszú védőbeszédet is tartani, vagy az ellenkezőjét állítani, sajnos az élet azt mutatja, hogy ez történt, ilyenek vagyunk.
Istentől elvadult természetünk csak vad gyümölcsöket tud teremni. Ezeket a vad gyümölcsöket is felsorolja a Biblia itt, közvetlenül a lélek gyümölcse előtt. Így olvassuk ezt: "A test cselekedetei ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlóak. Ezekről mondom nektek, hogy akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát."
Isten országát csak azok öröklik, akik a lélek gyümölcsét termik. Ezért mondta Jézus, mivel ennyire megromlott a természetünk, hogy szükséges újjászületnetek. Ezt egy vallási kiválóságnak, Nikodémusnak mondta. Még neki is, még az erkölcsös embereknek is, még a jó embereknek is szükséges újonnan születniük Jézus szerint, mert másképp nem tudják a Lélek gyümölcsét teremni. A Lélek gyümölcsét nem lehet sem neveléssel, sem tanítással, sem jutalmazással, sem fenyítéssel kicsikarni belőlünk. Mert amit a Lélek gyümölcseként jelöl meg a Szentírás, azok nem nemes emberi tulajdonságok, hanem krisztusi tulajdonságok. Krisztusi tulajdonságokat csak Krisztus maga tud felmutatni.

                                                     
1. Az első a szeretet. Itt arra a szeretetre gondoljunk, amiről a Róma 5,5-ben Pál ír. "Az Isten szeretete kitöltetett a mi szívünkbe a Szentlélek által, aki adatott nekünk." Az újjászületett ember kapta Isten Szentlelkét, és az ilyen emberbe mintegy kitöltetik az üres vagy önszeretettel, személyválogató szeretettel teli szívébe az Isten szeretete. És csak ez a szeretet képes arra, hogy például az ellenségeit is szeresse.
2. Az az öröm, amit itt említ, az, amire Jézus utalt: "Az én örömömet adom nektek (mondta a benne hívőknek), hogy a ti örömötök teljes legyen." Nem alkalmi kis örömöcskéket ígér, amikről Tóth Árpád írja: az öröm illan. Ez nem illan. Ez az öröm betölti a hívő szívét akkor is, ha például gyászol és a zsebkendője után nyúl és törölgeti a könnyeit. Ez az öröm nem illan el a legnagyobb nyomorúság közepette sem. Sőt, azt mondja Jézus: azért adom, hogy a ti örömötök teljes legyen, hogy még ki is csordul. Még másnak is jut belőle.
Egy ideig élhettem egy olyan családban, ahol volt egy hívő kislány. A család napsugarának nevezték, de annál többről volt szó. Ez egy komolyan hívő, megszentelt életű, keresztyén leány volt. Sugárzott az öröm belőle mindig. Akármi baj történt, akármi váratlan csapás jött, akármennyi feszültséggel jöttek haza a család tagjai, az a csendes öröm, ami áradt belőle, mindnyájunkat felderített. Nem mindig jókedvre derített, mert van, amikor nincs az embernek kedve nevetgélni, viccelődni, de akkor is felderített.
3. Ez a békesség, amiről itt szó van, az, amit Jézus kínál az övéinek. Azt mondja: "Az én békességemet adom nektek. Nem úgy adom nektek, mint a világ adja." Ez az a békesség, amiről Remenyik Sándor azt írja: lehet, hogy valakinek nyugalma nincs, de békessége van. A körülményei miatt éppen nincs nyugalma, de a békesség akkor is megmarad a szívében, ha az ez a békesség.
4. A türelem. Az újjászületett ember azért tud várni, mert tudja, hogy kire vár. Tudja, hogy az események irányítása Isten kezében van, és Ő bölcsen és szeretettel időzít mindent. Ezért nem kell türelmetlenkedni. Nála minden el van készítve a maga idejében, amire az övéinek szükségük van.
5. A szívesség több mint a kötelesség teljesítése. A szívesség a szeretetnek az egyik válfaja, amikor a kötelességteljesítésben a szíve is benne van valakinek, mégpedig az új szíve, amit a Szentlélek teremtett.
6. A jóság azért különös, mert Jézus azt mondta a gazdag ifjúnak: senki sem jó, csak egy, az Isten. De ez mutatja, hogy az újjászületett emberben isteni tulajdonságok jelennek meg, és ezért merte leírni Péter apostol levele elején, hogy isteni természet részeseivé lettetek a Szentlélek munkája nyomán az újjászületésében.
7. A hűség azt jelenti, hogy a hívő mindent arra használ, amire Isten adta neki. Egyáltalán tudatos benne, hogy mindent Istentől kapott, és rendeltetésszerűen használja az idejét, a testét, a képességeit, mindent.
8. A szelídség tipikusan jézusi tulajdonság. Külön mondta Jézus a tanítványoknak: tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és szívből alázatos vagyok, és akkor mindig nyugalom lesz a szívetekben.
9. A mértékletesség. Ebben a mohó, tülekedő világban egészen kivételes érték, kivételes erény. Mértékletes is az tud lenni, akinek van gazdag mennyei Atyja, és tudja, hogy tőle mindent a legjobbkor meg fog kapni, amire nemcsak neki van szüksége, hanem amivel másokat is gazdagíthat.
Felismerhető a te életedben a Lélek gyümölcse? Amikor jönnek mások gyümölcsöt szedni, mert ezekre van szüksége mindenkinek, és ha van hiánycikk ezen a világon, akkor a Lélek gyümölcse. Erre vágynak a családunk tagjai, a munkatársak, mindenki, akkor lehet-e szedni az életed fájáról ilyen szeretetet, ilyen örömöt, ilyen békességet, ilyen jóságot, szívességet és a többit? Ezek nem velünk született tulajdonságok. Még csak nem is velünk született tulajdonságok javított változatai. Végképp nem arról van szó, hogy nagy önfegyelemmel egy ideig megpróbáljuk leplezni vagy fékezni a magunk hibáit és rossz tulajdonságait. Itt arról van szó, hogy a teremtő Szentlélek valami újat teremt a hívő életébe. Ez a Lélek gyümölcse.

Sík Sándor A LEGSZEBB MŰVÉSZET
A legszebb művészet tudod mi,
Derült szívvel megöregedni.
Pihenni, hol tenni vágyol,
Szó nélkül tűrni, ha van, ki vádol.

Nem lenni bús, reményevesztett,
Csendben viselni el a keresztet,
Irigység nélkül nézni végig
Mások erős, tevékeny éltit.

Kezed letenni ölbe
S hagyni, hogy gondod más viselje.
Ahol segíteni tudtál régen,
Bevallani nyugodtan, szépen,
Hogy erre most már nincs erőd.
Nem vagy olyan, mint azelőtt.

S járni amellett szép vidáman,
Istentől rád szabott igában.
De ezt a békét honnan vesszük?
Onnan, ha ezt erősen hisszük,
Hogy teher, amit vinni kell,
Az égi honra készít fel.

Ez csak a végső simítás
A régi szíven, semmi más.
Ez old fel minden köteléket,
Ha a világ még fogna téged.

Az Úr nem szűnik meg tanítani,
Ezért kell sok harcot vívni,
Idősen is, míg csendesen a szív
az Úrban megpihen és kész vagy
az Ő kezéből venni, hogy minden Ő –
S te sem vagy semmi.
S akkor lelked kegyelmes atyja
A legszebb munkát is megadja.

Kezed imára kulcsolod –
ez mindennél dicsőbb dolog.
Áldást kérsz szeretteidre –
Körülötted nagyra és kicsinyre.
S ha majd munkád betellett,
S a végső óra elközelgett,
Engedsz az égi szent hívásnak,
Enyém vagy, jöjj, el nem bocsájtlak. (1963.) (Halála előtt két héttel írta
 Forrás: Internet    Szerkesztette:Szőkéné Ágota