Vincent van Gogh: A magvető

Olaj, vászon, 64x80 cm, Rijksmuseum Kröller-Müller, Otterlo

 Jézus azért alkalmazott oly gyakran példázatokat tanításaiban, mert hallgatói készületlenek voltak arra, hogy közvetlenül elmondja nekik a lelki igazságokat (Mt. 13:35). A természetből vett képek és hasonlatok voltak a legalkalmasabbak ennek szemléltetésére. A természet még romlott állapotában is őrzi a Teremtő keze nyomát, és megvilágosítja az igazságok fenséges egyszerűségét és szépségét. Egy alkalommal a magvető példázatát mondta el.

   A művész több alkalommal is megfestette a magvetőt. Ragyogó színek jellemzik az egész képet. Ahogy a nap sugarai szétszóródnak a tájon, úgy szórja szét a magvető keze is a gabonát a földre. A jól előkészített talaj segíti a jó termés kifejlődését. Van Gogh-ot sokat foglalkoztatta az a titok, hogy egy mag elhalása hogyan terem sok új életet (Jn. 12:24). "A mag pedig kihajt és felnő", aztán terem "először füvet, aztán kalászt, azután pedig teljes búzát a kalászban" (Mk. 4:27-28).

   A növény szüntelen növekedése és fejlődése példázat a lelki élet törvényszerűségeire is. A mag Isten igéje, beszédét jelenti. A magvető Jézus Krisztust, és az ő igehirdetőit ábrázolja. A talaj az emberi szívet jelképezi. A különféle helyzetek a hallott igéhez, igazsághoz való viszonyulást jelentik. A magvető, maga Isten is fáradozik, hogy fogékonnyá tegye az ember lelkét megmentő szava iránt.

   Jézus Krisztus szerint:

   Az útfélre esett mag: az önző élet "kitaposott útféllé" teszi a szívet és nem ad helyet Isten szavának.

   "Amely pedig a köves helyre esett, ez az, aki hallja az igét, és mindjárt örömmel fogadja, de nincs gyökere benne, hanem csak ideig való."

   "Amely pedig a tövisek közé esett, ez az, aki hallja az igét, de a világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága elfojtja az igét, és gyümölcsöt nem terem."

   A jó földbe esett mag: itt semmi sem akadályozza a természetes fejlődést. A mag életereje kifejtheti hatását. "És gyümölcsöt termett, némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harminc annyit" (Mt. 13:20-22).

   A sok rossz szokás kiirtása az emberi szívből nem könnyű, és alázatot kíván.

   "Akik könnyhullatással vetnek, vigadozással aratnak. Aki vetőmagját sírva emelve megy tova, vigadozással jő elő, kévéit emelve."

   (Zsolt. 126:5-6)

   "Meglátogatod a földet és elárasztod; nagyon meggazdagítod azt. Istennek folyója tele van vizekkel; gabonát szerzesz nékik, mert úgy rendelted azt. Megitatod barázdáit, göröngyeit meglapítod; záporesôvel meglágyítod azt, termését megáldod. Megkoronázod az esztendôt jóvoltoddal, és a te nyomdokaidon kövérség fakad; Csepegnek a puszta legelôi és a halmokat vígság övezi. A legelôk megtelnek juhokkal, és a völgyeket gabona borítja; örvendeznek és énekelnek."

   (Zsolt. 65:10-12)