-XI. század I. László király (1077-1095) egy Szűz Máriának szentelt kolostort (prépostságot) építtetett a várban. Utóbb megalapította a váradi romai katolikus püspökséget

-XI-XIII század : A vár földsáncokkal, palánkkal, részben kőfalakkal, sarkain és kapujánál faszerkezetű bástyákkal ellátott eröd volt. 1241. Ruggerio di Puglia mester (Rogerius kanonok) " Carmen miserable" című művében elbeszéli a váradi vár elfoglalását és felgyújtását a tatárjárás alatt.

-XIV század : Felépül egy szabálytalan, közel hatszögű középkori vár, tornyokkal és várfalakkal, két erős kaputoronnyal ; a déli oldalon emelték fel a gótikus püspöki palotát, melynek a külső fala egyúttal része volt a várfalnak. A délkeleti oldalon egy második bejáratot is nyitottak.

-1342-1370 Megépült egy tekintélyes arányú, háromhajós, szentélkörüljárós, kápolnakoszorús gótikus katedrális, két homlokzati toronnyal és támpillérekkel.  A belső gazdagon díszített és számos oltárral látták el.

-1360-1365 : Elkészült Kolozsvári Márton és György testvéreknek a három szent királyt, I. Istvánt, Imrét és I. Lászlót ábrázoló bronzszobra, majd 1390 május 30-án ugyancsak a Márton testvérek állítják fel I.László életnagyságú aranyozott lovasszobrát. A bronzszobrokat a törökök a vár 1660-as évi elfoglalása után ágyúöntésre olvasztották be.

-1401 augusztus 25 : IX. Bonifác pápa a várbeli székesegyháznak és az azt látogató katolikus híveknek a velencei San Marco bazilika és az assisii Santa Maria Portincula templom búcsúengedélyét adományozta, ami Európai hirü katolikus zarándokhellyé tette Váradot.

-1412március 31 : Húsvét körül Jagelló László lengyel király Luxemburgi Zsigmond társaságában töltött itt el két hetet. A két uralkodó közötti viszony rendezéséhez Mircea cel Batran is hozzájárult.

-XII-XV század : A várbeli püspöki katedrálisba temették I. László királyt, Beatrix és Mária királynét, Luxemburgi Zsigmond német-romai császárt valamint Opuliai László feleségét, Nicolae Alexandru Basarab leányát, Erzsébetet.

-XV század : Az "aranykorszaknak" nevezett idöszakban, a nagyműveltségű humanista püspököknek", a firenzei Andrea Scolarinak(1409-1426), Zdrednai Vitéz Jánosnak (1444-1465), Thurzó Zsigmondnak (1506-1512) köszönhetően a váradi vár Közép-Kelet Európa egyik legjelentősebb humanista és reneszánsz központjává vált.

-XV század : A bécsi egyetem híres fizikusa, Georg Peuerbach (1423-1461) egy csillagvizsgálót hozott itt létre, s a nap és a holdfogyatkozásokra vonatkozó számításait közretevő " Tabulas Varadienses " című művében a zéró szélességi fokot Váradon jelölte ki.

-1474 február 7 : A Semendrai bég, Ali Oglu Malcovici ez év telén gyors és váratlan támadást intézett a vár és a város ellen, felprédázva azt.

-1502-1510 : A váradi káptalani iskolában tanult egy ideig a havasalföldi román fejedelmi családból származó nagy humanista, a fiatal Oláh Miklós is.

-1514 : Dózsa György felkelő seregének nem sikerült elfoglalnia a várat, a fogarasi várkapitány, Tomori Pál közbelépésének köszönhetően, aki felmentette azt. Kivégzése után Dózsa négybe szabdalt testének egyik darabját a várkapura akasztották.

-1526-1538 : A középkori magyar királyság megszűnése és három részre szakadása, részben török valamint Habsburg uralom alá kerülése után a váradi vár az önmagát megkoronázó Habsburg Ferdinánd és a választott király Szapolyai János közti birtokviták tárgyává válik.

-1538 február 24 : A Váradi béke néven megkötött nemzetközi szerződés értelmében Erdély először vált külön Magyarországtól.

-1557 április 10 : A várat a Habsburgoktól az Erdélyi fejedelemség Varkocs Tamás által vezérelt csapatai foglalják vissza. Ekkor alakult meg a Váradi Főkapitányság intézménye, mely a fejedelemség nyugati határainak valamint a várbirtoknak a védelmére volt hivatott, átvéve a püspökség és a káptalan uradalmait, miután a Reformáció eredményeképpen a katolikus intézmények megszűntek, a püspökség pedig a királyi országrészbe menekült(1557-1692).

-1565 június 22 : Az unitárius lázongók szétdúlják és kirabolják a székesegyházat és László király sírját.

-1569-1598 és 1618-1648 : A Közép-Európában bekövetkezett hadászati-politikai változások megkívánták egy a kor hadászati követelményeinek jobban megfelelő erődítés Váradon. Ezért az erdélyi fejedelmek a hadi-építészetben leggyakorlottabb olasz hadmérnököket alkalmazták, akik megtervezték az új, ötszög alaprajzú, új olaszbástyás, sáncokkal övezett későreneszánsz épületegyüttest, mely két periódusban épült fel : előbb a külső védőöv majd a belső ötszögű várkastély.

-1598 (szeptember 25-november 3) : A törökök ostrom alatt a vár megsegítésere egy 1500 lovasból álló, Aga Leca által vezetett sereget küldött. A várkapitány az Osztrákoktól is segítséget kért, akik egy 2000 gyalogosból és 500 lovasból álló csapatot küldtek Melchior von Rödern vezetésével. -1600 december 11 : Bécs felé vezető útjában Mihail Viteazul Váradon a törökellenes fellépésről tárgyalt a vár kapitányával, Nyári Pállal. Ekkor maradt a várban az az öt fontos " Kis sólyom" nevű ágyú, melyet egy 1632 évi ősszerírásban Mihály vajda ágyújaként említenek.

-1657-1658 : A II Rákoczi György által Lengyelország trónjáért folytatott sikertelen hadjárat nyomán a Porta büntető hadakat indított ellene Gheorghe Stefan moldovai és Constantin Serban havasalföldi fejedelmekkel együtt. A büntetőhadjárat 1658 augusztus elején indult két irányból, de csődöt mondott.

-1660 augusztus 27 : Egy 46 napos nehéz ostrom után - mely során egy 45.000 főből álló török sereg állt szemben egy 850 fos varvédő csapattal- , az árulással is gyengített vár kapitulált s ezzel kezdetét vette a 32 éves hódoltság időszaka, amikor létrejött a Váradi Pasaság a várban létrehozott székhellyel.

-1691 július-1629 május 28 : A visszafoglalás egy igen hosszúra nyúlt ostrom (1691 július . 1692 június) végén következett be, miután a török helyőrség Heissler Donáth tábornok előtt aláírta a kapitulációs szerződést.

-1692-1695 : A várat Ernst von Borgsdorf tervei szerint javítotték ki, többek között a vatikáni kincstár 60.000 forintnyi támogatásával.

-1703-1710 : A II Rákóczi Ferenc vezette szabadságarc alatt a kuruc seregek sikertelenül ostromolták a Habsburgok által védett várat. -XVIII század :Noha a várban csupán egy helyőrség állomásozott a császáriak különös figyelemmel kezelték az objektumot és végezték a javítási és újjáépítési munkálatokat az 1692-95, 1725, 1754-55, 1775-77-es években. Ez utóbbi építkezések nyomán alakult ki a vár ma is látható építészeti képe.

-1793-1813 : A Napóleoni háborúk közvetetten a váradi várat is érintették, ugyanis 1793 novemberében 450 francia foglyot tartottak itt fogva. 1813 november 9-én még 300 többségükben beteg fogolyt említenek.

-1848-1849 : A szabadságharc alatt a vár Glasser tábornok általvezetett császári helyőrsége átállt a forradalmárok oldalára. Stratégiailag igen kedvező fekvésének köszönhetően 1848 december 31-én az országgyűlés elhatározta, hogy a várban a forradalom egyik legfontosabb katonai központját alakítja ki.

-1857 május 16 : Ferenc József császár rendeletével végleg megszünteti a vár hadászati erősség jellegét. Mindazonáltal továbbra is hadkiegészítő szerepű marad és 1883-87-ben javításokat is eszközölnek rajta. -A két világháború között a vár egy csendőriskola székhelye.

1945 után A vár továbbra is katonai objektum, melyet a Belügyminisztérium és a Honvédelmi minisztérium használ. -1947-52 között a Securitate a belső várkastély északi szárnyában átmeneti fogolytábort működtetett./forrás:internet/