Kovácséknál áll a bál. Béla hétfőn ellenőrizte a „konyhapénz” feliratú borítékot, és akkor még tizenöt ezer forint volt benne. Ma péntek délután van, és egy ezres az összes fellelhető pénz a házban. Fizetés csak öt nap múlva, szerdán várható…

A párkapcsolatban, a házasságban, a családban bizony újra és újra visszatérő kérdés a pénz. Hogyan osszuk be, miként viszonyuljunk hozzá, hogy szerezzünk eleget belőle?

Több mint pénzkérdés

A féltékenység mellett a pénz az a kérdés, amely miatt a legtöbb pár vitatkozik; minden harmadik pár tagjai vallják, hogy partnerük felelőtlenül bánik a pénzzel; minden negyedik pár tagjai pazarlónak tekintik partnerüket; és minden ötödik pár rendszeresen veszekszik a pénz hiánya miatt. Sokszor azonban nem vesszük észre, hogy ilyen irányú vitáink igazán nem is a pénzről mint fizetőeszközről szólnak, hanem olyan dolgokról, amelyeket a pénz mélyebb értelemben véve megtestesít. A pénz ugyanis nem egyszerűen csak egy köteg bankjegy vagy néhány deka csillogó fémkorong. Nem is csupán egy műanyag kártya vagy egy bankszámlakivonat. A birtokunkban lévő pénz:

a biztonságunk garanciája,

a szeretet, az elismerés vagy a boldogság pótléka,

a siker, a teljesítmény és a társadalmi státus mértékegysége,

a szabadság és a függetlenség záloga.

Ahhoz, hogy a pénzhez való viszonyunk ne a hatalmi harcok, kapcsolaton belüli függetlenségi felkelések, vagy teljesítményeink fitogtatására irányuló kampányhadjárataink csatatere legyen, elengedhetetlenül fontos, hogy néhány őszinte beszélgetés keretében tisztázzuk önmagunkkal és egymással kapcsolatunknak eme megkerülhetetlen arcát.

Ki kezeli a pénzt?

Minden párkapcsolatban kialakul – tudatosan vagy öntudatlanul – az a módszer, amely szerint a pénzt kezelik. Hogy ez miként történjen, arra nincs általános szabály, az a fontos, hogy jól működjön, és a pár mindkét tagja elégedett legyen vele. Vannak párok, amelyeknél a férfi egyedül keresi és kezeli a pénzt. Vannak párok, ahol mindketten keresnek, és a nő kezeli a pénzt. Olyan párok is vannak, ahol csak az egyik fél keres, de a másik fél osztja be és kezeli az anyagiakat. És végül olyan párokat is ismerhetünk, amelyek három bankszámlát vezetnek: az „enyémet”, a „tiédet” és a „miénket”.

A pénzkezelés módjának megválasztásakor nagyon fontos szempont, hogy egyik fél se érezze magát háttérbe szorítva vagy méltóságában megbántva.

A házasság két egyenrangú ember életközössége, és ezt az egyenjogúság-érzést nem korlátolhatja a megkeresett pénz mennyisége és a pénz elköltésébe való beleszólás joga.

Nagyon nehéz helyzetbe kerül az a pár, ahol a férj kezeli a pénzt, a feleségnek pedig minden apróságért pitiznie kell. Ugyanígy az sincs rendjén, amikor a feleség úgy kezeli a pénzt, hogy a férjnek engedélyt kell kérnie „anyucitól”, ha meg akarja lepni egy csokor virággal.

Házi költségvetés 

Bár néhányan kisiskolás módszernek tartják, mégis nagyon sok család jó eredményekkel alkalmazza a házi költségvetési naplót. Ez nem más, mint egy egyszerű füzet, amelyben a pár erre megválasztott tagja két oszlopban rendszeresen beírja a család összes bevételét, valamint minden egyes kiadását. Ezzel minden hónapban nyomon követhetővé válik a pénz útja, vitás helyzetben pedig azonnal utána lehet járni, hogy ki, mikor, mire és mennyit költött. Emellett pedig van még egy pozitív mellékhatása: Önfegyelemre nevel. Mivel minden egyes tétel feljegyzésre kerül, a család tagjai megtanulják jobban megfontolni kiadásaikat.

Családi örökség

Minden ember magával hoz a párkapcsolatba egy batyut, vagy ha úgy tetszik térképet, amely mélyen a személyiségébe ivódott, és amely sokszor öntudatlanul is irányítja mindennapi döntéseiben és tetteiben. Nincs ez másként az élet pénzügyi vetületeit illetően sem. Ahogyan a szüleink gondolkodtak a pénzről, és ahogyan ők kezelték anyagi életüket, az meghatározza a mi hozzáállásunkat is, úgy pozitív, mint negatív értelemben.

Így vannak emberek, akik soha sem tudnak elégedettséget érezni, mert mindig másra, többre hajtanak. Ha több pénzt keresnek, az igényeiket is megsokszorozzák, ezért az új helyzetben is elégedetlenek maradnak.

Mások félnek a pénztől. Démoni erőket tulajdonítanak neki, amelyek arra bírják a pénz birtokosát, hogy kivetkőzzön valódi identitásából, és az anyagiasság rabszolgájává váljon.

Olyanok is vannak, akik a pénzzel járó felelősségtől félnek. Ha több pénzük lenne, akkor olyan helyzeteket kellene felvállalniuk, amelyektől tartanak. Egy sor új döntést kellene meghozniuk. Mibe mennyit fektessenek be? Kik azok a szakértők, akikre nyugodt szívvel rábízhatják pénzük kezelését? Mit kezdjenek a kölcsönkérőkkel?

Gyakorlat

Ha nem akarjuk, hogy ezek a belénk vésődött minták újra és újra befolyásoljanak bennünket, ha megelégeltük a nézeteltéréseket, amelyek a magunk és partnerünk térképe közötti különbségekből táplálkoznak, akkor üljünk le, és beszélgessünk el egymással a következő három kérdésről:

Milyen térképet hoztam magammal a családomból, amely befolyásolja a pénzhez való viszonyomat?

Milyen térképet hozott a párom magával, amely befolyásolja a pénzhez való viszonyát?

Milyen új, közös térképet szeretnénk kialakítani, amelynek alapján berendezzük közös életünk anyagi vetületeit?

Mihalec Gábor

lelkigondozó