Péter és János felment a templomba,a délutáni imádkozás idejére,délután három órára.Arra vittek egy születése óta sánta férfit,akit napról napra
letettek a templomnak abba a kapujába,amelyet Ékes-kapunak hivtak,
hogy alamizsnát kérjen a templomba menőktől.
Amikor ez meglátta,hogy Péter és János be akar menni a templomba,alamizsnát kért tőlük.
Péter pedig Jánossal együtt rátekintett,és azt mondta:,,Nézz ránk!"
Az felnézett rájuk,remélve ,hogy kap tőlük valamit.Péter ekkor igy szólt hozzá:
,,Ezöstüm és aranyom nincsen,de amim van,azt adom neked:a názáreti
Jézus Krisztus nevében ,járj!"És jobbkezénél fogva felemelte,annak pedig
azonnal megerősödött a lába és a bokája,felugrott,talpra állt,és járt.
Bement velük a templomba is,járkált,ugrándozott,és dicsérte az Istent.
Felismerték,hogy ő az ,aki alamizsnáért szokott ülni a templom Ékes-
kapujában.
A SÁNTA ,Ap.csel.:3:6
Mikor járni kezdett
ingott még a lába.
De bizva indult el
a született sánta.
Szemeit Péterre
úgy szegezte hittel,
mint ahogy érezte
izmai erővel
telnek meg,és jár -kel,
mint a többi ember.
Egy nevet mondtak csak.
Őt kell megkeresni!
Volt nyomorúságát
lába elé tenni.
Aki feloldozta
egy élet kötelét:
Nyomorúságának
fájdalmas szégyenét.
- Mondták - Jézus Krisztus!
- Mondták - A Nevében!
Ő elhitte mindezt,
s meggyógyult egészen.
ÁMEN
Kommentáld!