Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az újonnan megszervezett honvédsereg pákozdi diadala után Jellasics kénytelen volt fegyverszünetet kérni.
A bán azonban megszegte a megállapodást, és cserbenhagyva katonái egy
részét, Ausztria felé indult. Hadait két magyar tábornok, Perczel Mór és Görgey Artúr
szétverték. Miközben Jellasics Bécs felé menekült, a császári
fővárosban ismét kitört a forradalom. Az udvar Olmützbe tette át
székhelyét.
Kossuth szerette volna a bécsi forradalmat megsegíteni. A magyar hadak
ellen azonban már nemcsak a horvát katonák harcoltak. Az új császári főparancsnok, Windischgrätz
herceg rendelkezésére gyakorlott és jól felszerelt katonák álltak. A
magyar tisztek korábban a császári haderőben teljesítettek szolgálatot.
Ők azt javasolták, hogy kerüljék el a csatát a herceg csapataival.
Kossuth hajthatatlan volt. Az október 30-án, Schwechatnál lezajlott ütközet az osztrákok győzelmét hozta. Kossuth hiába próbálta megállítani a nemzetőröket, a magyar sereg szétfutott. A vereség miatt sokan Móga János főparancsnokot okolták. A betegeskedő tábornokot leváltották, és helyette Görgey Artúrt nevezték ki. Görgey legfontosabb feladatának az egységes és jól felszerelt honvédség megteremtését tartotta. A szabadságharc hírére egymás után szöktek haza a külföldön állomásozó magyar katonák és tisztek.
A hadsereg újjászervezése sürgető volt, mert két irányból is támadás készült Magyarország ellen. Nyugatról Windischgrätz serege csak az alkalmat várta, hogy eltiporhassa a forradalmat. Erdélyben Puchner Antal császári tábornok tagadta meg az engedelmességet az Országos Honvédelmi Bizottmánynak. Puchner saját katonái mellett a szászokra és a románokra
próbált támaszkodni. Ez utóbbiak századok óta sérelmezték, hogy nem
kaptak helyet a három nemzet sorában. Fegyverrel törtek a magyar
falvakra, kegyetlenül lemészárolva a kezük közé kerülő magyarokat és székelyeket. A pesti forradalom egyik legtehetségesebb vezére, az alig 21 éves Vasvári Pál is egy ilyen vérengzésnek esett áldozatul.
December elején az Olmützben tartózkodó udvar döntő lépésre szánta el magát. A Habsburg-család és tanácsadói úgy látták, hogy V. Ferdinánd
erélytelennek bizonyult. Az uralkodó szemére vetették, hogy kezdetben
tárgyalt a magyarokkal, s nem verte le tűzzel-vassal a „rebelliót”.
Ferdinándnak nem maradt más választása, le kellett mondania. Az új császár, Ferenc József 18 évesen lépett trónra. A magyar országgyűlés nem volt hajlandó elismerni uralmát.
1848. december közepén hatalmas osztrák sereg zúdult Magyarországra. Legfontosabb céljuk Pest-Buda elfoglalása volt. Görgey tudta, hogy ilyen ellenféllel nem veheti föl a harcot. A fővárost kiürítették. Az országgyűlés és a kormány Debrecenbe menekült. Windischgrätz Budára való bevonulása után azt hitte, hogy teljes győzelmet aratott. Megkezdte a bosszúállást. Batthyány Lajos lemondott miniszterelnököt börtönbe vetette. Az országon már-már a csüggedés lett úrrá, ám Erdélyből jó hírek érkeztek. A lengyel szabadságharcok hőse, Bem József
tábornok egymás után aratta ott a győzelmeket. Az alacsony, vézna tiszt
minden alkalommal maga vezette rohamra seregét. Testét harci
sebesülések nyomai borították. Bár magyarul nem tudott, és ezért németül
vezényelt, katonái rajongva szerették, s Bem apónak nevezték el. Bem alig három hónap alatt elérte, hogy a császári sereg kiszorult Erdélyből.
Közben a Budáról kivont honvédség a Felvidék felé tartott. Görgey elképzelése az volt, hogy a bányavárosokon keresztülhaladva keletre fordul, és leereszkedik a Tiszához, itt pedig egyesül majd a többi magyar sereggel. Terve azonban csaknem kudarcot szenvedett. Lőcse és Eperjes között ugyanis, a Branyiszkói-hágónál
a császári csapatok útját állták. Az ellenség sorainak áttörése a
behavazott és rendkívül meredek szorosban reménytelennek tűnt. Guyon Richárd
vezetésével azonban a magyar katonák lezúdultak a hegyoldalon, és
szinte elsöpörték az ellenséget. Guyon mellett, kezében kereszttel, Erdősi Imre piarista szerzetes vezényelte a rohamot.
A Tisza és a Bodrog találkozásánál, Tokajnál egyesült magyar hadak
márciusban indultak meg Magyarország nyugati részének felszabadítására. Április elején a Görgey fővezérsége alatt álló honvédsereg egymás után aratta győzelmeit.
2-án a hatvani, 4-én a tápióbicskei, 6-án az isaszegi, 10-én a váci
csaták voltak a diadalmas előrenyomulás állomásai. Április 26-án
sikerült felmenteni Komáromot is. A komáromi erőd az akkori Európa egyik
legjobban megerősített vára volt, amit a császári csapatok hónapok óta
hiába próbáltak bevenni. Április utolsó napjairaNyugat-Magyarország; a Drávától délre fekvő vidék kivételével — visszakerült magyar kézbe. Erdélyt Bem csapatai szabadították fel. A délen fellázadt szerbeket Perczel Mór
tábornok szorította ki az országból. Mindössze egyetlen erősség
bevétele volt hátra. Az ország fővárosában, Budán ugyanis még a császári
sereg volt az úr.
A tavaszi hadjárat sikerei még tartottak, amikor Debrecenben összeült a magyar országgyűlés. Kossuth javaslatára a képviselők Magyarországot független államnak nyilvánították, s a Habsburg-házat megfosztották a tróntól. A Függetlenségi Nyilatkozatnak
nevezett okmány sok katonatisztben szült ellenérzéseket, hiszen ők
korábban a császárra esküdtek fel. Komárom felszabadítása után a
honvédsereg nem üldözte tovább az osztrákokat, hanem a főváros felszabadítására indult. A császári sereg parancsnoka, Hentzi tábornok tűz alá vetette Pestet. Megparancsolta a csaknem elkészült Lánchíd fölrobbantását is, ám ezzel kudarcot vallott. A honvédsereg végül május 21-én, súlyos harcok árán tudta elfoglalni a budai várat. (Pest lerombolását és Buda várának ostromát Jókai Mór A kőszívű ember fiai
című regényében örökítette meg.) Buda visszafoglalásával a magyar
szabadságharc csillaga fényesebben ragyogott, mint valaha. Ám Ferenc József nem nyugodott bele az ország elvesztésébe. Mivel saját seregét gyengének érezte, I. Miklós cártól
kért segítséget. Az orosz uralkodó tartotta magát az 1815-ben kötött
szövetséghez, és csapatait hamarosan megindította Magyarország felé. A
160 000 főből álló honvédseregnek 175 000 osztrák és 200 000 orosz
katonával kellett megküzdenie. Az osztrák uralkodó főparancsnoknak a kegyetlenségéről hírhedt tábornokot, Haynaut tette meg.
A magyar hadvezetés véleménye megoszlott abban a kérdésben, hogy a hatalmas túlerővel hol kell fölvenni a küzdelmet. A Szegedre menekült kormány és Kossuth a Tisza és a Maros találkozásánál szerette volna egyesíteni a seregeket. Görgey azonban úgy gondolta, szerencsésebb Komáromnál
útját állni a nyugatról az országra törő Haynaunak. A július 2-án itt
megvívott ütközet mindkét oldalon hatalmas veszteségekkel járt, maga Görgey is megsebesült. Végül a magyar had kénytelen volt elvonulni. Bem
és honvédeinek hősiessége ellenére Erdélyből hamarosan szintén ki
kellett vonni a magyar seregeket. Az egyik utolsó itt vívott csatában,
július 31-én Segesvár mellett esett el Petőfi Sándor is.
A magyar hadsereg délen állomásozó maradéka fegyverek és lőpor nélkül maradt. Mégis igyekeztek megállítani az ellenséget. Az utolsó remény is elveszett, amikor augusztus 9-én Bemet Temesvárnál legyőzte Haynau serege. Görgey számára egyetlen lehetőség maradt: a megadás. Erre augusztus 13-án, Világoson került sor. A győztesek közül az oroszok talán hajlandók lettek volna megbocsátani ellenfeleiknek. Haynau hajthatatlan volt, és kegyetlen bosszúra szánta el magát. Csak a Komárom várában Klapka György
tábornok parancsnoksága alatt álló katonák menekültek meg a
büntetéstől. Ők október 2-áig még védték az erődöt, és csak
büntetlenségük ellenében adták át azt a császáriaknak.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!