UNESCO: felterjesztették a csíksomlyói búcsút
ÚMSZ | 2012-03-27 23:14:21 nyomtat | elküld
Aláírta Kelemen Hunor szövetségi elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter azt a dokumentumot, amellyel a csíksomlyói búcsút az UNESCO szellemi világörökségi listájára terjesztik fel. A jelöléshez szükséges iratcsomót kedd délután el is küldte a tárca Párizsba, az UNESCO székhelyére. Aláírta Kelemen Hunor szövetségi elnök, kulturális és örökségvédelmi miniszter azt a dokumentumot, amellyel a csíksomlyói búcsút az UNESCO szellemi világörökségi listájára terjesztik fel. A jelöléshez szükséges iratcsomót kedd délután el is küldte a tárca Párizsba, az UNESCO székhelyére.

A tárcavezető szerint a zarándoklat egyike azon vallási, kulturális hagyományoknak, amelyek meghatározóak a Kárpát-medencei magyarság életében, ezért kellene a búcsúnak felkerülnie az UNESCO szellemi világörökségi listájára. „Az UNESCO világörökségéhez tartozva a csíksomlyói búcsú fokozottabb védelmet is kapna, ugyanakkor méltó elismerést jelentene a székelység több mint 500 éves hagyományának” – jelentette ki Kelemen Hunor.

A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozó, Országos Szellemi Örökség Bizottság 2011. szeptember 13-án szavazta meg azt a javaslatot, mely szerint felterjesztik a világörökségi státusz elnyerésére a csíksomlyói búcsút. Az elfogadott javaslatot a Tánczos Vilmos egyetemi docens által összeállított dokumentációra alapozták, a felterjesztési doszsziét egy szakértői bizottság állította össze. A csíksomlyói kegyhely búcsúkiváltsága 1444-ből származik, de a kegyhelyre történő tömeges zarándoklatok még régebbiek. Kiemelkedő művészi és vallási értékű az 1510–1515 táján készült csíksomlyói Mária-kegyszobor, amely Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobra. Csíksomlyó több évszázadon át lokális jelentőségű búcsújáróhely volt, vonzáskörzete kezdetben csak a Székelyföld katolikus részére és a moldvai csángóságra terjedt ki, de a 20. században ez a kör kiszélesedett, és 1989 után magyar nemzeti kegyhellyé, sőt az európai katolicizmus egyik jelentős kegyhelyévé vált.

Az UNESCO-hoz elküldött felterjesztési dosszié tartalmaz egy rövid dokumentumfilmet is, ebben Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek a következőképpen vélekedik a csíksomlyói búcsú horderejéről: „Nagy jelentősége van a csíksomlyói zarándoklatnak, mert ilyenkor a világ minden részéből érkező magyarok – felekezettől függetlenül – megerősödnek keresztény hitükben és magyarságukban is. A kettő annyira összefonódik, hogy ha hivatalosan nem is, de a magyarság nemzeti Szűzanya-kegyhelye, az Csíksomlyó”.

A kulturális tárca által elküldött jelölési dosszié tartalmazza még az Erdélyi Ferences Rend, a Hargita Megyei Tanács, Csíkszereda Városi Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ, a gyergyóalfalusi polgármesteri hivatal, a gyulafehérvári Caritas, a Kriza János Néprajzi Társaság, az Gyergyóalfalusi Római Katolikus Egyházközség, a Pogány-havas Kistérségi Társulás, a Csíksomlyó Egyesület, valamint a pusztinai Szent István Egyesület egyetértését és támogatását. A felsorolt szervezetek és intézmények részt vettek a jelölési dosszié előkészítésében.

Hegedüs Csilla miniszteri tanácsos a civil szervezetek és a helyi hatóságok támogatásáról elmondta: „az UNESCO-jelvény, ami ezután nemcsak a búcsút, hanem az ebben részt vevő önkormányzatokat, civil szervezeteket, közösségeket fogja kísérni, pályázati lehetőségeket nyit meg előttük”. Románia első alkalommal terjeszt az UNESCO-hoz ilyen jellegű, vallási, kulturális örökségre vonatkozó javaslatot.