Gondolkodtál-e
már azon, melyik a tested legérzékenyebb pontja? A talpad? Persze, csak
ha csikis vagy. A hátad? Hát, nem tudom. Nekem a SZEMEM a
legérzékenyebb. Ha hagymát pucolok, könnyezik, ha egy icipici porszem
megy bele, pislognom kell. Ha véletlenül egy puha kis fűszál vagy
hajszál érinti, azonnal odakapok.
Zakariás próféta könyvében azt olvasom (2:8/b), „Bizony, aki titeket bánt, a szemem fényét bántja!”
Három szereplő van ebben a kis mondatban.
● Isten, aki féltő szeretettel figyel téged. Fáj neki, ha valaki az Ő gyermekét bántja.
● Ott vagy TE, akit bántanak.
● És ott van az, aki bánt.
De mi van akkor, ha nem téged bántanak, hanem te vagy az, aki bántod a
másikat? Erre, ugye, nem is gondoltál? Észre sem veszed már, úgy
megszoktad. Csak egy kicsit cikized. Éppen hogy csak pár mondatot
mondasz a háta mögött. Halványan rossz hírét kelted. Cinikus vagy vele.
Megrágalmazod. Mindez porszem, hajszál, rossz illat Isten szemében.
Mit csinálsz, ha a szemedbe kerül egy porszem? Igyekszel minél előbb
megszabadulni attól. Mit gondolsz, a jó Isten nem így tekint rád, amikor
tudatosan vagy akár megszokásból is, talán már észre sem veszed -
megbántod testvéredet? A felebarátodat? Vigyázz! Vagy neked kell
megszabadulnod a rossz szokásodtól, attól, hogy bántod a testvéredet, a
társadat, vagy Isten lesz kénytelen utadra engedni, magadra hagyni. Én
ez utóbbit nagyon nem szeretném! És te?
Kommentáld!