Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűken méri a 

járandóságot, mégis ínségbe jut. Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást 

felüdít, maga is felüdül. (Péld 11:24-25) 

A keresztyén ember éppen adakozó. Minden értelemben. Lételeme, hogy adjon, mert tudja, hogy akkor megmozdulnak a dolgok és valamikor rá is visszaszáll áldásként az, amit egykor ő indított el.

Pál apostol írja:

Aki szűken vet,szűken arat, aki bőven vet, bőven arat. A jól ismert ki mint vet, úgy arat gondolatát folytatja a mai Ige is, amely olyan szépen tanítja: Van, aki bőven osztogat, mégis gyarapszik, más meg szűken méri a járandóságot, mégis ínségbe jut. Az ajándékozó bővelkedik, és aki mást felüdít, maga is felüdül. 

Amikor adásra, ajándékozásra, adakozásra int a Szentírás, nemcsak anyagi értelemben érti ezt. Arra inti a keresztyén embert, hogy tartsa mozgásban a dolgokat.

Ha szeretné, hogy több szeretet legyen a világban, kezdje el szeretni az embereket, ha több mosolyt szeretne látni, mosolyogjon.

Ugyanígy ne tartsunk haragot, ne konzerváljuk a mérget, dühöt, hanem bocsássunk meg embertársainknak, ezzel adva esélyt arra, hogy újra a jó, a tisztességes, a méltányos keringjen emberi kapcsolatainkban.

Azt akarja az Úr, hogy adjanak ott az övéi, ahol mások talán óvatosabbak vagy óva intenek ettől.

Amikor adunk, az olyan, mintha elvetnénk egy magot, aminek aztán a sokszorosát kapjuk vissza. Vannak rossz magok, amik sokat álltak és elvesztették erejüket a termésre, és nem kelnek ki.

Ez tanulság arra nézve, hogyan is vessünk.

Azt olvassuk a hogyan-ról, a II. Korintusi levélben írja Pál: 

Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert a jókedvű adakozót szereti az Isten.

A kedvetlenül, lehangoltan, kényszerűségből való adás a romlott maghoz hasonló.

Kevés gyümölcse van, ha van egyáltalán eredménye. Látjuk, hogy nemcsak az adásra biztat a Szentírás, hanem legfőképpen azt a lelkületet mutatja fel, ami ott kell, hogy legyen életünk tettei és jót cselekvése mögött. (Berencsi Balázs) 

A nap gondolata: 

Mindig tud adni, akinek a szíve tele van szeretettel. A szeretethez nem 

kell erszény.