Volt egyszer egy nagyon
rossz természettel megáldott fiú. Az apja adott neki egy zsák szöget, és
azt mondta neki, verjen be egyet a kert kerítésébe minden alkalommal,
mikor elveszti a türelmét és összeveszik valakivel.
Az első nap 37 szöget vert be a kerítésbe. A következő
hetekben megtanult uralkodni az indulatain, és a bevert szögek száma
napról napra csökkent. Rájött arra, hogy sokkal egyszerűbb volt
uralkodni az indulatain, mint beverni a szögeket a kerítésbe. Végre
elérkezett az a nap is, mikor a fiúnak egy szöget sem kellett bevernie a
kerítésbe. Ekkor odament az apjához, és elújságolta neki, hogy aznap
egy árva szöget sem vert be a kerítésbe. Az apja azt mondta neki, húzzon
ki egy szöget minden egyes nap, mikor nem vesztette el a türelmét, és
nem veszekedett senkivel sem. Teltek a napok, s a fiú végre azt
mondhatta az apjának, hogy kihúzta az összes szöget a kerítésből. Az apa
ekkor odavitte a fiát a kerítéshez, és ezt mondta
neki:
- Fiam, szépen viselkedtél, de nézd csak, mennyi lyuk van a
kerítésben; soha többet nem lesz már olyan, mint régen volt. Ha
veszekszel, összeveszel valakivel, és valami csúnyát mondasz neki,
megsebzed; egy ugyanolyan sebet hagysz benne, mint ezek a lyukak itt.
Hátba szúrhatsz egy embert, majd kihúzhatod a kést a hátából, az örökre
seb marad. Akárhány alkalommal is kérsz bocsánatot, a seb ott marad
örökre. A szóbeli, verbális sértés ugyanakkora fájdalmat okozhat, mint a
testi, fizikai. A barátok ritka ékszerek, akik megnevettetnek,
bátorítanak. Készek meghallgatni, mikor szükséged van rá, támogatnak, és
feltárják számodra a szívüket.
Kommentáld!