Észak-Amerika két hatalmas országában, az USA-ban és Kanadában él a külhoni vagy nyugati magyar diaszpóra kétharmada, magyarul is tudó külhoni nemzettársainknak azonban csupán a fele.

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK (USA)

Ha azt vesszük számításba, hogy a hivatalos népszámlálások ívein ki vallotta magát magyar származásúnak, akkor az 1990-es népszámlálás alapján 1 millió 580 ezer nemzettársunk él az USA-ban. Ha viszont a nemzethez tartozók körét leszűkítenénk azokra, akiknek anyja és apja is magyar, akkor 534 000 lenne csupán a magyarok száma, mivel több mint egymillióan vannak azok, akiknek csak az apja vagy az anyja (volt) magyar. Az utóbbiak közül másfél százezren beszélnek otthon rendszeresen magyarul. A magyar nyelvet valamilyen szinten értők és beszélők félmilliónyian lehetnek USA-beli nemzettársaink közül.

A világ vezető tudományos, gazdasági és katonai hatalmaként az USA a 20. század folyamán mindvégig a legjobb feltételeket nyújtotta a tehetséges fiatal tudósjelöltek számára, ezáltal az értelmiségre a legnagyobb vonzerőt gyakorolta. Ma is a legkiválóbb magyar tudósok és tudósjelöltek sokasága él és dolgozik az Egyesült Államok kutatóhelyein, egyetemein. A 12 magyar, illetve magyar származású Nobel-díjas közül heten az USA-ban éltek és dolgoztak, illetve az USA polgárai voltak, amikor átvették a legnagyobb tudományos elismerést. De sokan a magyar származású, világhírű tudósok közül, akiket szakmájuk legkiválóbbjai sorában tartanak számon (Neumann János, Teller Ede, Pólya György, Szegő Gábor, Fehér György, Schick Béla, Radó Sándor, Alexander Ferenc, Szilárd Leó, Bay Zoltán és mások), zömmel szintén az USA-ban gyümölcsöztették tudásukat, tehetségüket.

Egyes művészeti ágakban (film, fotó, zene, építészet) részben szintén az USA-ban szerzett világhírt néhány alkotónk. Példaként a filmes Korda Sándor, Czukor Adolf, Pasternák József, Lugosi Béla; a fotós Brassai, Robert Capa; a festő Moholy-Nagy László; a muzsikus Doráti Antal, Ormándy Jenő, Dohnányi Ernő, Solti György s az építész Breuer Marcell nevét említhetjük meg. A nagy zeneszerző, Bartók Béla is az Egyesült Államokba emigrált a nácizmus elől. Nem feledkezhetünk meg a kaliforniai szőlőkultúrák atyjáról, Haraszthy Ágoston ról sem. A magyarság megismertetését és jó hírnevét szolgálják az Occidental Press angol nyelvű és magyar tárgyú kiadványai, Sisa István The Spirit of Hungary című nemzettörténeti munkája és Makkai Ádám In Quest of the Miracle Stag: The poetry of Hungary című magyar versfordításgyűjteménye és számos más kiadvány.

Az USA-ban született generációkkal együtt a 20. század végére kialakult az 1,5— 1,8 milliós lélekszámú amerikai magyarság. Az 1966-ban Szent-Györgyi Albert előszavával és Szy Tibor szerkesztésében megjelent Hungarians in America című, 488 oldalas lexikon, amely főleg az ott élő diplomás szakemberek rövid életrajzát és adatait tartalmazza: 1170 orvost, 600 gépészmérnököt, 420 tanárt, 270 vegyészt, 200 építészt, 190 építőmérnököt, 140 elektromérnököt, 110 könyvtárost, 105 írót, költőt, újságírót ismertet. Mellettük 302 római katolikus, 32 görögkatolikus papot, szerzetest, 170 református, 28 evangélikus lelkészt és 18 rabbit említ, akik magyar származásúak, illetve a magyar nyelvű és érdeklődésű hívek számára is ellátnak egyházi vagy felekezeti szolgálatot.

Az USA minden államában élnek magyarok. A magyar származású amerikai polgárok száma 7 államban meghaladja a 100 ezer főt (Ohio 220 ezer, New York 190 ezer, Kalifornia 160 ezer, Pennsylvania 155 ezer, New Jersey 145 ezer, Michigan 110 ezer, Florida 100 ezer). 16 államban számuk 10 és 100 ezer fő között van, 26 államban 2 és 10 ezer fő között mozog, s mindössze 3 olyan államot találunk (Dél-Dakota, Wyoming, Mississippi), ahol számuk kétezernél kevesebb, kb. 1300—1500 fő.

A legnagyobb számban New York (90 ezer), Cleveland (50 ezer), Los Angeles, New Brunswick, Chicago és Detroit városban élnek magyarok.

Amerikai nemzettársaink magyarként való megmaradásának és magyarul tudásának négy fő oszlopa volt és maradt: a magyar templomok, egyházközösségek; a hétvégi és szünidei magyar iskolák; a magyar cserkészcsapatok; a magyar közéleti és kulturális egyesületek, illetve az általuk működtetett fórumok és médiumok.

Ezek tevékenysége szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ha felépül az egyházközösség, javul a szervezeti élet, gyarapodik az iskola és a cserkészet. Ha sorvad az iskola, a cserkészet, lassan leépül az egyházközösség és a magyar szervezeti élet is.

Sehol a világon nem oly erős és önálló a civil társadalom, mint az Egyesült Államokban. Magyar egyesületet, szervezetet is viszonylag itt találunk legtöbbet. Több mint négyszáz világi és egyházi közösséget, gyülekezetet, egyesületet, társaságot, alapítványt, kört, klubot, cserkészcsapatot és más magyar szervezetet tartanak számon. Teljes képzést adó magyar tannyelvű iskola azonban az USA-ban nincs. A 20—25 hétvégi magyar iskolát és oktatást részben a katolikus és református egyház, részben a magyar cserkészet önerőből szervezi és tartja fenn.

A külhoni magyar ifjúság anyanyelvi nevelésében legfontosabb szerepet a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) tölti be, amelynek központja és legkiterjedtebb hálózata az Egyesült Államokban van. Tevékenysége Európára, Dél-Amerikára és Ausztráliára, az ott élő magyar ifjúságra terjed ki. A KMCSSZ munkáját Magyar Örökség Díjjal (1999) ismerték el Magyarországon.

A mintegy száz magyar katolikus, görögkatolikus templom és rendház, az ötven református és húsz egyéb magyar keresztény templom jó része szintén a magyar szigetek erőssége. Súlyos gond, hogy az elődök által fölépített régi szép templomok környékét már elhagyta a magyarok zöme.

Jó néhány olyan nagy szervezetet ismerhetünk meg az USA-ban, amelyek az ott élők és az egész nemzet számára fontos szolgálatokat tesznek működésükkel, mint pl. Az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (AMOSZ), az 56-os Világszövetség, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, az Amerikai Magyarok Szövetsége (AMSZ), a Magyar Amerikaiak Országos Szövetsége (MAOSZ); a Magyar Baráti Közösség (MBK), mely évente a Reménység Tavánál találkozik, az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete, az Amerikai—Magyar Koalíció, az internetes kapcsolatokkal élő Magyar Lobby, a Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány, az Árpád Akadémiát szervező clevelandi Magyar Társaság, a Magyar Zsidók Világszövetsége, a Lipták Béla vezette Magyar Környezetvédelmi Alap Hungarian Heritage Center stb.

Amerika sok kiváló magyar művésznek, írónak adott menedéket, Zilahy Lajostól Nyírő Józsefig, Wass Albertig és Márai Sándorig, akinek a száműzött magyarok életérzését, tapasztalatát tükröző Halotti beszéd című verséből idézünk: