Amit a csípős paprikáról tudni kell

Ön is szereti a csípős ételeket, mégis lelkiismeret furdalása van, mert úgy tudja ezzel árt a gyomránakő Itt az idő, hogy elfelejtse a bűntudatot, hisz az erős paprika fogyasztása nemhogy nem árt, hanem kimondottan jót tesz egészségének.

A magyar konyha oly jellegzetes, ám korántsem ősi fűszernövénye Dél-Amerikából származik, ahol már az aztékok idején termesztették és a 16. század közepére már több mint negyven fajtáját ismerték, és számos jótékony hatást tulajdonítottak neki. Bár Ázsiában is elég korán elterjedt, Európába mégis Kolumbusz idején, Amerikából érkezett.
A fűszerpaprika nálunk csak 1560 tájékán jelent meg vörös törökbors, tatárkabors, pogány bors néven, és további kétszáz évnek kellett eltelnie a darált paprika felbukkanásáig. Fűszernövényként és gyógyászati célra általában a termését használják fel, de a népi orvoslásban szinte minden részét hasznosítják.

Nagy mennyiségben fogyasztva ugyan ingerelheti az emésztőrendszert, de a közhiedelemmel ellentétben nem okoz gyomorfekélyt, sőt, a gyomrot olyan váladék kiválasztására készteti, amely védelmet nyújt egyes izgató anyagok (pl. savak, aszpirin, alkohol) ellen a gyomor nyálkahártyájának.
Nálunk még csak most kezdik felfedezni jótékony hatásait, de Indiában, vagy például Mexikóban elsősorban emésztést serkentő hatása miatt kedvelik. Ma már kutatások bizonyítják, hogy nem alaptalanul, mivel fokozza a nyál- és a gyomornedvek kiválasztását, melyek az étel lebontását teszik lehetővé.

A varázsszó: kapszaicin

Nemcsak hogy egészséges, de egyenesen fogyhatunk is az erőspaprika rendszeres fogyasztásával, legalábbis ezt állítják tajvani táplálkozáskutatók, akik laborkísérleteik során megállapították, hogy a csípős piros paprika képes megakadályozni a zsírsejtek növekedését is. A korábbi kutatások már engedtek arra következtetni, hogy az elhízást csökkenteni lehet, ha az éretlen zsírsejteket megakadályozzák abban, hogy érett sejtekké fejlődjenek. Azt is kimutatták, hogy a paprika hatóanyaga, a kapszaicin csökkenti a zsírszövetek mennyiségét és a vérzsír-szintet szervezetünkben. Ilyen kutatási előzmények után a tajvani kutatók megnézték, milyen hatással van a kapszaicin az éretlen zsírsejtekre és az érett zsírsejtekre - szövettenyészetben.
Azt tapasztalták, hogy a kapszaicin meggátolta, hogy az éretlen zsírsejtek megteljenek zsírral. És ennek a hatásnak a kiváltásához alig kell valamivel nagyobb koncentrációban jelen lennie a kapszaicinnek, mint amilyen egy tipikus indiai vagy thai étel elfogyasztása során keletkezik a gyomorban.

Gyógyhatása

Gyógyászati célra történő felhasználása nem új keletű, a népi orvoslás évszázadok óta ismeri. Alkoholos kivonatát elsősorban külsőleg használják. Kezeléskor a bőrön melegérzet keletkezik, kipirulunk, a bőrszövet sok vért kap, és így a reumatikus fájdalmakat okozó lerakódások, gyulladások belülről csökkenthetők. Bedörzsöléssel enyhíthető a migrénes fejfájás és a fogfájást is, sőt akár a hajhullást is megelőzhetjük vele.
A mai gyógyászat kapsziacintartalmú krémeket, kenőcsöket alkalmaz egyéb eredetű fájdalmak enyhítésére is. Mivel a viszketésérzetet ugyanazok a receptorok észlelik, mint a fájdalmat, a kapszaicin övsömör és herpeszvírus esetén is kifejti jótékony hatását.
Az erős paprika egy másik tulajdonságát, a fertőtlenítő hatását használhatjuk akkor is, ha éppen megfáztunk, vagy fáj a torkunk. Teendőnk csak annyi, hogy csípős paprikával készítjük el ételeinket. Fogyasztása enyhíti a torokgyulladást, és mivel felhígítja az orrmelléküregben megtapadt sűrű nyákot, jót tesz az eldugult orrnak. Ráadásul köptető hatású anyagokat is tartalmaz.

Kapszaicin a rák ellen

Ugyan ma is engedélyezett a felhasználása a kapszaicinnek olyan gyógyszerekben, amelyeket a pikkelysömörre vagy az izomhúzódásra rendelnek, de most "nagyágyúnak" szánják a rák ellen.
A kapszaicinról nemrég kiderült, hogy képes megtámadni a ráksejt mitokond-riumát (energiaközpontját), aminek következtében a ráksejtek őöngyilkosságotő követnek el.
A tudósok számára ismert tény, hogy Mexikóban és Indiában, ahol hagyományosan a csípős ételeket kedvelik, többféle daganatos betegség jóval ritkábban fordul elő, mint a nyugati országokban.
Normális körülmények között az emberi szervezetben percenként sejtek milliói születnek, s ugyanennyi pusztul el. A sejteknek ezen genetikailag programozott őöngyilkosságaő - az apoptózis -, biztosítja a szövetek folyamatos megújulását. A rákos daganatok sejtjei kikapcsolják az apoptózisért felelős géneket, lehetővé téve fékezhetetlen burjánzásukat.
A kutatások bebizonyították, hogy a kapszaicin serkenti az apoptózis folyamatában résztvevő fehérjék termelését, ezáltal a rákos sejtek 80 százaléka követ el őöngyilkosságotő.
A kísérlet során olyan genetikailag módosított egereket használtak, amelyek szervezete befogadta az emberi daganatos sejteket, vagyis mesterségesen prosztatarákot váltottak ki náluk. Az egereket hetente három alkalommal kapszaicin-kivonattal injekciózták. A kutatásvezető, dr. Timothy Bates szerint már csak 10 év és 800 millió dollár kell ahhoz, hogy rák elleni gyógyszer legyen belőle ... Addig is használja nyugodtan, akár minden nap a csípős paprikát.

Cayenne bors

Nevével ellentétben nem bors, hanem paprika, s csak annyi köze van a borshoz, hogy a nagy felfedező, Kolombusz az 1500-as években a méregdrága borsot szerette volna helyettesíteni vele, és így dobta piacra ezt a dél-amerikai csípős paprikafajtát. Nagyon csípős, hegyes, piros, a trópusokon termő paprika, a hazánkban is termesztett cseresznyepaprikának egy közeli rokona. Nálunk egy aprótermetű változata díszpaprikaként ismert. A boltokban őrölt formában is kapható. Mártásokhoz, salátákhoz, sertés-, marha- és birkasültekhez, tojásos, sajtos ételekhez, valamint grillezett húsokhoz használhatjuk.