A világ szentjei közül az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő példakép Árpádházi Szent Erzsébet, aki 800 éve született Magyarországon. A kerek évforduló alkalmából jubileumi évet hirdettek meg, amely 2007 novemberéig tart.

Szent Erzsébet jubileumi év alkalmából XVI. Benedek pápa így ír Szent Erzsébetről:

„Az Egyház igazi leánya volt, konkrét tanúságtételével Krisztus szeretetét tette láthatóvá az emberek között.”

Szent Erzsébet az egyik legjobban dokumentált középkori szent, életét, legendáit számos, különböző nyelven íródott mű őrzi. Sok nemzet saját szentjeként emlegeti (élete ma már japánul is olvasható). Életvitele azóta is hatással van a karitászra, a családi életre, az irodalomra, költészetre és a művészetekre is.

 De ki is volt ő valójában?

1207-ben született, Sárospatakon. Édesapja II. András (Endre) magyar király, édesanyja Merániai Gertrúd. Erzsébet kicsi korától gyakran alamizsnálkodott, és elvonulásra hajlamos természete miatt néha játék közben is be-be ugrott a templomba picit imádkozni. Szívesen ajándékozta dolgait szegényebb társainak. Alig volt négy éves, amikor Türingiai Hermann követséget küldött II. Andráshoz, megkérni Erzsébet kezét elsőszülött fia részére. A kislányt dúsgazdag hozománnyal adták Németföldre, honvágya csillapítására magyar dajka kísérte. Még a házasság létrejötte előtt meghalt Hermann, az örökös. A trón várományosa, Lajos herceg szíve őszinte szerelmével vette feleségül a jámbor, szépséges magyar királylányt. A legendák mindegyike megörökíti szerelmüket. Erzsébet szerető hitvese volt Türingiai Lajosnak, és csodálatos anya: három gyermeknek adott életet.

Árpád-házi Szent Erzsébet Rózsa legendái

Árpád-házi Szent Erzsébet és a rózsacsoda

Öt esztendős, mikor megesik vele az első csoda. Egy nap, mikor nagyon hideg volt, apró maradékokat vitt a vár kapuja elé a szegényeknek. Mikor az apjával összetalálkozott, és az megkérdezte tőle, hogy hova megy, és mit visz. A királylány nagyon megijedt és nem tudott mást felelni, minthogy „Rózsát viszök.” Viszont az apjának eszébe jutott, hogy nincs rózsavirágzásnak ideje, ezért magához hívatta és az étel rózsává változott.

Gyermekkorának másik rózsacsodája akkor esik vele, amikor a legenda szerint apja közli vele, hogy hamarosan feleségül fogja adni. A kolostori életre készülő lány, rózsakoszorúval a fején egy pataknál imádkozik, de apja akaratát elfogadva leveszi a fejékét, és a vízbe veti. Gyermeki engedelmességgel jóváhagyja apja akaratát, a rózsabimbók érett rózsává válnak, és a teljes víztükröt elborítják.

1211-től Wartburg várában nevelkedett, Hermann türingiai tartományi gróf Lajos fiának menyasszonyaként. Mély hatást tett rá az első ferences szerzetesekkel való találkozás, akik Assisi Szent Ferenc tanait terjesztették német földön. Ettől kezdve a betegek és a szegények ápolásnak szentelte magát. Egy legenda szerint, egy ünnepség előtt elajándékozta a köpenyét és egy angyal hozott neki helyette mennyei köntöst.

Az 1226. évi éhínség idején megsokszorozódott a kenyér és a sör, amit kiosztott. A kenyér, amit titokban vitt a szegényeknek rózsákká változott, amikor férje felelősségre vonta.

A hitvesi ágyba fektetett leprás helyett vagy Krisztus véres testét vagy a keresztet rózsákkal körbevéve találja meg Lajos. Marburgban belépett a ferences harmadrendbe, és önfeláldozással ápolta a betegeket. 1231-ben halt meg, és a kórház kápolnájába temették el. Sírja azonnal vonzani kezdte a zarándokokat, aki a csodás gyógyulás reményében keresték fel a sírt. 1235-ben avatta szentté IX. Gergely pápa.

A Máté evangéliuma azon részének megfelelően cselekszik Erzsébet, amelyben Krisztus arról beszél, hogy mindazok, akik az éhezőkhöz, szomjazókhoz, számkivetettekhez vagy betegekhez könyörületes szívvel fordulnak, magát Krisztust segítik meg.

A vörös rózsa, miként a mártírok szent sebeire és halálukra, akként utal Krisztus öt sebére, Krisztus vére, pedig a mennyei szeretetre. Ez a szimbólumsor tette lehetővé, hogy a véres seb rózsája magát Krisztust, vagy jelképét a korpuszt is helyettesíthesse, s a mennyei szeretet Erzsébetben való kitöltődését is megmutassa. Az Erzsébet legenda három fejezete: a gyermekkor, a házasság és az özvegység és a hozzájuk tartozó három történet. A gyermekkori, a télvíz idei rózsa, a felnőttkori köpeny és a leprózus történet is az emberi élet három szakaszát a rózsa jelentéstartományába illeszti be, amelyeket a rózsa is megjelenít.

A rózsa a keresztény ájtatosság, az engedelmes alázatosság és a könyörületesség jeleként is megmutatkozik.

1231-ben halt meg. Szent Erzsébet rövid élete során minden élethelyzetet megélt: volt gyermek, jegyes, ifjú házas és anya, volt férjére várakozó feleség és volt özvegy. Minden életállapota, és az azokban való helytállása tanulságos és példaértékű lehet a ma emberének is.

Erzsébet halálakor mennyei illat tölti el a házat és a szent test olyanná vált, mint a balzsam. Ezt a mindent betöltő paradicsomi szagot-a korai keresztények vértanú történetétől kezdve a X.-XII. századi legendákig- mindig akkor lehet érezni, mikor egy erényes és igaz ember földi élete végével rögtön az igazi életbe születik, boldogan. A halál ekkor csupán egy rövid átmenet, nincs köze az elmúláshoz.

Az igazak halálát leíró szövegekben többször megtalálható a szentek szentségének bizonyítékaként- az angyalok madarak formájában való összegyűlése és éneklése mellett- a mennyei születés jeleként a paradicsomi illat.

 Erzsébet a felebaráti szeretet szentje. Tudta jól használni vagyonát, nem ijedt meg környezete rosszallásától. Arra bíztat példája, hogy vegyük észre a rászorulót, és ne ijedjünk meg a környezetünkben felhangzó ellenvetéstől, hanem Isten erejével járjunk a Krisztusi úton.

 1235-ben megtörtént szentté avatása, hiszen még életében elhíresült szentsége. Édesapja megélte lánya szentté avatását. A szentté avatás után maga II. Frigyes tette rá saját császári koronáját, amikor az oltárra helyezték. Tisztelete és kultuszhelye a világ minden részén hamar elterjedt és azóta is töretlen.

Az Egyház 2007-ben születésének 800. évében jubileumi emlékévet hirdetett meg, amelynek keretében számos megemlékezés, kiállitás nyilt Szent Erzsébetre emlékezve, aki Európa szerte az egyik nagy tiszteletnek örvend. " Szent Erzsébetből hős szeretet árad..:" az ismert népének is igy emlékezik meg alakjáról. Máig élő tisztelete népünk egyik legnépszerübb női szentjeként tiszteli az Árpád-ház ezen nemes leányát