Amikor egy nő terhes lesz, eldönti, hogy leteszi a cigarettát, lemond az alkoholról, legalábbis addig, amíg meg nem születik a kisbabája. Óvja még a széltől is növekvő pocakját. De mi van a lelki ráhatásokkal? Azok vajon befolyásolhatják a gyerek fejlődését.

Sokan sokfélét mondanak arról, hogy mi okozhatja az autizmust, ami korunkban egyre többször fordul elő. A korábban becsültnél kétszer több autista gyermek él Nagy-Britanniában - derült ki a Cambridge Egyetem kutatásából. Korábban azt hitték, minden száz gyerekre egy autista jut - most kiderült, hogy 58-ra. A betegség egyik legfőbb okaként említik a védőoltásokat, többek között a mumpsz, bárányhimlő, rubeola elleni kombinált védőoltás, amelyek egyes kutatók szerint belső szervi problémákat okozhatnak.

Aztán egy újabb teória szerint genetikai úton örökölhető betegség. Mások agyi elváltozásra gyanakodnak vagy a rosszul kifejlődött immunrendszert okolják. Számos variáció látott már napvilágot. Arra viszont még senki sem gondolt, hogy milyen hatások érhetik a fejlődő szervezetet, ha az anya lelki állapota nem éppen a normális szintnek megfelelő. Gondolok itt arra, hogy a XXI. század tele van olyan nyugtalanító eseményekkel, amik nem biztosítanak lehetőséget egy kismamának arra, hogy teljes nyugalomban kihordhassa gyermekét. Sok országban, még a nagy és fejlett nyugaton is rengeteg terhes nő dolgozik addig, amíg el nem jön a nagy nap. Hogy mindennek mi lehet az oka? Először is az, hogy modern zsarnokaink filozófiája szerint egy ember is képes nyolc helyett dolgozni. Az örök aggódás azért, hogy valaki lenyúlja a munkahelyét addig, amíg szülési szabadságon van, megkeseríti a boldog perceket is. És ezek még csak a munkahelyi gondok. Sokszor még a családi idill sem olyan idilli, mint kellene, hogy legyen, és ezt szintén a baba fog a legjobban megsínyleni. Túlságosan frusztráltak az állapotos nők, talán ez lehet az oka annak, hogy egyre több értelmileg és szellemileg fogyatékos gyerek jön a világra.

Az autizmust 1943-ban azonosította Leo Kanner egy amerikai pszichiáter 11 olyan pszichotikus gyerek vizsgálatában, akik egyik pszichotikus rendellenesség tüneteit sem mutatták. Ezt a zavart "kora gyermekkori autizmusnak" nevezte el. A tünetek három éves kor előtt jelentkeznek először, 10 000 gyerekből 2-5-öt érintenek, köztük is 80%-ban fiúkat. Magyarországon 20-22 ezer autistát tartanak nyilván.

A stressz folyamat még az anyaméhben elkezdődik és miután megszületik a baba, tovább fokozódhat. Maga Kanner is úgy vélte, hogy a szülők bizonyos személyiségvonásai hatnak kedvezőtlenül a gyerek fejlődésére (szkizoid, kényszeres, túlzottan racionalizáló). Ezeket az általában intelligens, de hideg szülőket "frizsiderszülőknek" nevezte el. ha az anya tartósan nem reagál a csecsemő kívánságaira, a baba megkezdi a magába zárkózást. Az autizmus abból a meggyőződésből ered, hogy " az ember erőfeszítései nem tudják befolyásolni a világot".

Úgy gondolom, a szülőknek először is a saját életvitelükön kellene változtatni és csak utána rászólni a gyerekre, hogy „Miért nem fogadsz szót?” „Miért vagy ilyen kezelhetetlen?” „Miért nem hallgatsz rám?”.

Társadalmunk egyik legnagyobb baklövése, hogy az életmentő oltásokra fogjuk az autizmus kialakulását. Hiszen naponta több millió gyerek kapja meg ezeket az injekciókat és csak töredékük mutatja az autizmus jeleit. Ez a betegség nagy valószínűséggel sokkal mélyebbről ered, sokkal emberibb okai vannak, mint néhány tűszúrás...

/forrás:internet , Blogámia.hu/