,,Akkor mondá az ő tanitványainak:Az aratnivaló sok,de a munkás kevés.

Kérjétek azért az aratásnak Urát,hogy küldjön munkásokat az ő

aratásába."Mt.9:37-38.

Tudjuk,hogy Palesztinában hirtelen következik be az aratás,az érett

gabonát gyorsan le kell kaszálni,ezért egyszerre sok munkáskézre van

szükség.Emlékeznek az idősebbek,hogy amikor eljött az aratás ideje,

családok kicsitől a nagyig,kalákában,egymást segitve aratták le a gabonát.

A magyar földművelő egyik legnehezebb de legszebb munkája volt az

aratás.A családok összetartó ereje és az égből jövő áldás ünneppé tette

az aratást.

Vajon lelki szinten,egyházi életünkben is érvényes Jézus megállapitása,

hogy sok az aratnivaló,kevés az arató? Tényleg sokan vannak,akik éhezik

és szomjuhozzák az igazságot? Sokan vannak,akiket érdekel Isten,lélek,

másvilág? Sokan vagy egyre kevesebben?Ha kevés az aratnivaló kelle-e

a sok munkás?

A sokat szenvedő ember ,hajszájában csalódott az Istenben.Nem hisz

többé az evangéliumok Jézusában.Az emberiség maga csinálta a borzal-

makat és hajlamos Istenre háritani a felelősséget.

Aratása ma nem csak a terrornak,az emberrablásnak,és a rombolásnak

van,nem csak a földek és a vizek vannak vegyszerekkel megfertőzve,

hanem elsősorban a lelkek.A kilúgozott talaj nem fogadja be Isten vetését.

Ahol elpusztul a vetés,ott nem lesz aratás,minek vető,minek arató,akiket

küldeni lehet az aratásba,elvégezhetik a vetést is de kell-e sok vető,sok

arató?Miért keresünk sok aratnivalót ,ha keveset vetettünk,ha nem jól

vetettünk,ha kevés a vető is?

Az ember Istent elhagyó szivében,az űr halálos iszonyatát,tárgyakkal

próbálja enyhiteni,kitölteni az Istennel való kapcsolatot,azzal tölti meg,ami

nem lelki,ami nem olt szomjat,ami nem ad igazi táplálékot,szeretetteljes

kapcsolódást.Szembe kell nézni a valósággal,aratnivaló nincs ott,ahol nincs

magvetés!Nincs Istennel való kapcsolat,nincs aratnivaló,ahol keveset

törődtek az imamagokkal.Nincs arató munkás ott,ahol nincs vetés és nincs

gyümölcs,kevés ott az arató,a vető,ahol nem látszik,hogy bő a termés,

hogy tiszta a gabona,ahol nincs viharkár,jégkár,árviz...

Ha reménytelenül kevés az aratnivaló,az arató,ma is kérjük az aratás Urát,

hogy az az ember,aki csalódott Istenben,csalódjon a bálványban is,s aki

megtagadta lelkét,csalódjon az anyagiban is,lélekben teljesen kifosztva

talán újra fogékony lesz a kegyelemre.Akkor jön el az aratás ideje és akkor

kellenek majd az aratómunkások.

Nem adatott meg nekünk,hogy ismerjük a jövőt,csak azt tudjuk,hogy Isten

sohasem hagyja el a világot ,és Jézus sem Egyházát.

(B.Kiss Csilla)