Amíg az Isten Kenyere kifejezés a szellemi táplálék forrását hangsúlyozza, az Élet Kenyere az ember figyelmét az eledel minőségére és eredményére irányítja. Krisztus az istenileg kijelölt szellemi táplálék az üdvösséghez és szellemi növekedéshez.

 Ő ad mennyei élelmet a növekedéshez a szellemi területen a teljes érettségig, ami az Úr képéhez való hasonlóságot eredményez, Ef 4,12-13. 

Hiábavaló próbálkozás e világ pelyvájával táplálkozni, mert csak az Úr Jézus tud igazi megelégedettséget nyújtani a belső ember számára. A bűnbánó bűnösöket, akik hozzá jönnek, biztosítja, hogy soha nem fognak többé éhezni és szomjúhozni, 35. v.

Ezeknek a "soháknak" mindegyike a görög szövegben kettős tagadás, amely azt jelenti, hogy "semmiképpen", vagy "soha örökké". A megígért ellátás teljesen biztos, és maradandó kielégülést jelent az ember legbelső szükségleteit illetően.

   Ebben az igeszakaszban a zsidók kétségbe vonják az Úr Jézus igényeit. Feltételezték, hogy mindent tudnak róla, mert ismerték földi szüleit. Számukra Ő csupán egy városukbéli fiú, aki csodatévő erkölcstanítóként gyakorolt vonzerőt követőire. Nem számoltak isteni eredetének semmilyen elképzelésével, megtagadva, hogy elfogadjanak bármilyen gondolatot az Ő mennyből való jöveteléről, 42. v. Ismételten nagyra tartott hagyományaikkal mérték össze, amelyek állítólag Mózes tanítására és tetteire alapultak. A valóságban azonban, ahogyan emlékeztette őket: "Így tettétek érvénytelenné Isten Igéjét a ti hagyományotokért", Mt 15,6.

Most az Úr bebizonyítja nekik, hogy nem hasonlíthatók össze Mózes tettei az övéivel. Azok, akik a mannát ették, végül meghaltak, mert az csak fizikai eledel volt, ezért ideig való. Ezzel szemben azok, akik az Élet Kenyerét eszik, élni fognak örökké Istennel a mennyben, 49-51. v.

   Az élet kenyerét enni kell. Más szóval, be kell fogadnunk Krisztust úgy, hogy bennünk éljen. Félmegoldás nem elegendő az örök élet elnyeréséhez. Az ember vagy teljesen az Úr Jézusban bízik, vagy el van veszve. A keresztyén élet Isten ismeretéhez kötődik Krisztuson keresztül és vele táplálkozva, Jn 17,3.

Szertartások, ceremóniák, anyagi dolgok mind értéktelenek Teremtőnk szemében. Az Élet Kenyere a kulcs alkotónk megismerésére és az örök életre.

Jn. 6.34-40 Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!

Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha.

De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek. Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem. Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem.

 Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon.ÁMEN