Márai Sándor Füveskönyvében nemcsak mély igazságokra bukkanhatunk, hanem egyszerű életmódbeli ajánlásokra is. Olvashatunk a testmozgásról, a fürdőzés jótékony hatásáról és számos táplálkozással kapcsolatos megállapitásáról:

A sárgarépáról

„Tapasztaltam, hogy a finomra reszelt, citromlével megöntözött nyers sárgarépa nemcsak üdítő étek, hanem nyugtatja az idegeket, így különösen a szemidegeket.”

„…a citromlével öntözött  nyers , reszelt sárgarépa , melyet étkezés közben, saláta helyett is fogyaszthatunk, erősíti a szervezetet, üdít, van benne valami hasznos és gyógyító.”

Márai Sándornak igaza volt. Mind a sárgarépa mind a citromlé bővelkedik, hasznos anyagokban, melyek az egészségünket szolgálják.

A sárgarépa gazdag béta-karotinban, ami a sejthártyába beépülve védi azt a károsodásoktól. Szerepe van a szív- és érrendszeri, daganatos betegségek megelőzésében és az immunerősítésben. A béta-karotin az A-vitamin előanyaga, ami fontos szerepet tölt be az egészséges látásban, hiányában farkasvakság léphet fel, amikor is a szem nem tud alkalmazkodni a gyenge fényviszonyokhoz.

Bár ahogy Márai Sándor írta, a sárgarépa nyersen is nagyon egészséges, de főve még táplálóbb, a karotintartalma sokkal jobban tud hasznosulni, a sejtfalak károsodása miatt, az egyidejűleg fogyasztott kevés zsiradékkal pedig tovább növelhetjük a feszívódás hatékonyságát.

A reszelt almáról

„…úgy észleltem, hogy a nyers, reszelt alma a mindennapos ételhigiénia egyik biztos kelléke. Üdít, megnyugtatja a gyomrot, s szabályozóan hat a belekre.”

„A hosszú életet nem biztosítja ez a szelíd tápszer, de gyomrod és beleid hálásan fogadják ezt a tiszta, gyógyerejű mindennapos ajándékot.”

Az alma talán túl unalmas gyümölcsnek tűnhet, amikor ma már sokféle egzotikus gyümölcshöz is hozzájuthatunk. De ne írjuk le az almát, Márai sem tette, hanem felismerte ennek a télen is könnyen elérhető gyümölcsnek egyik legfontosabb előnyős tulajdonságát. Az alma magas pektintartalmánál fogva (vízben oldható rostfajta) jó hatással van az emésztésre, alkalmazható emésztési problémákban is, mind hasmenésben (a pektin képes megkötni a méreganyagokat), mind székrekedésben. Az alma fitonutriensekben gazdag, héjában C-vitamin és cellulóz (vízben nem oldható rost) található, ezért érdemes az almát hámozatlanul fogyasztani.

A citrusfélékről

„Ugyanígy ajánlhatom a hámozatlan almát – ha itt az évszak, mindennap egyet – s a citrom- és narancslé bőséges fogyasztását.”

„Észrevettem, hogy olyan években, mikor tél végén bőségesen, mindennap fogyasztottam nyers sárgarépát, citrom- és narancslevet, nem kaptam meghűléses, fertőző betegségeket.”

A citrom és a narancs is C-vitaminban gazdag, ami erősíti az immunrendszert, ellenállóbbá teszi a szervezetet. A szép bőr egyik titka szintén a megfelelő C-vitamin ellátottság.

A citrusfélékben lévő bioflavonoidok ennek a vitaminnak a hatását tovább fokozzák. Egy átlagos méretű narancs a napi C-vitamin szükséglet kétszeresét is tartalmazhatja.

A mézről

„S úgy tapasztaltam, a méz is hasznos…Valami van a mézben, amit a természet tiszta erői csempésznek bele…”

A méz szénhidrátok (80-85 %) és víz telített oldata, amelyben növényi és a méhből származó alkotóelemek vannak. Legfontosabb cukrai a szőlőcukor és a gyümölcscukor, enyhe savasságát pedig az alma- és citromsav adja. Bővelkedik B-vitaminokban, de van benne C-vitamin, K-vitamin, vas, cink, mangán, réz és króm is. Számos kedvező egészségügyi hatása van, pl. jó nyugtalanságra, álmatlanságra, náthára, étvágytalanságra, s erősíti az immunrendszert.

Bármilyen egészséges is a méz, másfél éves kor előtt ne adjuk a kicsiknek, mert előfordulhatnak benne Clostridium botulinum spórák (súlyos betegséget okozhatnak).

Egy utolsó jó tanács Márai Sándortól

„Többet, sokkal többet élni fűvel, növénnyel, gyümölccsel. Kevesebbet, sokkal kevesebbet zsíros és fekete hússal! Sok halat enni, s mindennap rozskenyeret. Napközben nem inni soha, semmiféle szeszes italt, s ha már iszol, csak este, csak étkezés után, csak tiszta bort, soha máskor és semmi mást.”

Az első három mondat is már nagy igazságokat hordoz, ahogy a borról írt sorok is. Mostanában sokat hallani a vörösbor kedvező élettani hatásairól, de arról keveset, hogy kiknek, milyen mennyiségben is javasolt a rendszeres fogyasztása.

A napi rendszerességű fogyasztása elsősorban a 45 év feletti férfiaknak napi 2 dl, 55 év feletti nőknek napi 1 dl mennyiségben ajánlott a koszorúér-megbetegedés kockázatának csökkentése céljából. Az ennél fiatalabb korosztálynak nem javasolt a napi szintű alkoholfogyasztás a hozzászokás, függőség kialakulásának veszélye miatt.

A vörösbor flavonoidjai védenek az érelmeszesedéstől, gátolják a vérlemezkék összecsapódását. Kevésbé ismert, hogy a vörös szőlőből készült lé és olaj is hatékonyan szolgálja az egészségünket, hiszen a jótékony polifenolok a szőlő héjában és magjában is megtalálhatóak.

Útravaló

„A test nagyon hálás, a legcsekélyebb figyelmet lelkesen nyugtázza.”

„S az ember nemcsak szívével és elméjével ember, hanem gyomrával és beleivel is.”

Kreisz Andrea

dietetikus