A sors furcsa fintora, hogy éppen a legrégibb világcsoda vészelte át a legszerencsésebben az évezredek múlását. Kheopsz, egyiptomi uralkodó (Kb. Kr.e. 2551 - 2528) hatalmas piramisa az egyetlen, viszonylag épségben megmaradt világcsoda. Az építményt hatalmas méretei miatt "nagy piramisnak" is szokták nevezni. A kínai nagy fal mellett Kheopsz síremléke a világon létrehozott, legnagyobb emberi építmény. A világcsodák listáján övé az első hely . Magassága 146,6 méter, vagyis akkora, mint egy ötven emeletes felhőkarcoló. Snofru fáraó halála után fia, az ifjú Kheopsz azonnal utasítást adott a piramis építésének elkezdésére. Dzsószer fáraó (Kr.e. 2609 - 1590) temetése óta valamennyi uralkodó piramist emeltetett magának végső nyughelyként. Kheposz is követte ősei példáját, és azt szerette volna, ha az ő síremléke minden addigi piramisnál nagyobb és szebb lenne. A piramis közel kétmillió mészkőtömbből áll. Mivel a kész piramis súlya meghaladja a 6 400 000 tonnát, csakis kemény sziklatalajt választottak alapzatul. A rendkívül kemény terület a sivatagban feküdt, két kilométerre a Gíza nevű falucskától. Az építkezés céljából kijelölt, igen kemény talajú területet gondosan elő kellett készíteni. Felrajzolták a piramis alaprajzát, majd vízmentesen záródó tégla- és vályogfallal vették körbe az egészet. A területet sakktáblaszerűen csatornákkal hálózták be. A hatalmas előkészítő munka tíz éven át tartott. Legalább 4000 egyiptomi dolgozott itt, művészek, építészek, kőfaragók és egyéb kézművesek izzadtak a sivatag halhatatlan uralkodójának dicsőségéért. Hérodotosz, a nagyhírű görög történetíró (Kr.e. 484 -425) beszámol arról, hogy a munkálatok további 20 esztendeig tartottak. Kheopsz király gigantikus síremlékén kereken 100000 munkás dolgozott. A gyémántként szikrázó piramis belsejében egy titokzatos, szerteágazó folyosórendszer húzódik meg. Az építmény közepén megbúvó, 10,50 méter széles és 5,80 méter magas termet, a Király Kamráját egy 47 méter hosszú folyosón, a Nagy Galérián keresztül lehet elérni. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások. A Király Kamrájának közepén egy hatalmas, nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye. A fáraó elhunyta után az uralkodó nagy gonddal bebalzsamozott holttestét a piramis sírkamrájában helyezték el. A test belső szerveit légmentesen záródó edényekbe, az ún. kanopuszokba tették, majd ezeket a szarkofág közelébe állították. Mindazonáltal a tudósok egy része úgy véli, hogy Kheopsz fáraót sohasem temették el a híres, nagy piramisban. Ezt a meglepő feltételezést három érvvel támasztják alá: 1. A halotti kamra nincsen feldíszítve. Ez tökéletesen ellentmond az akkori szokásoknak. 2. Az elhunyt fáraó szarkofágja csak félig készült el, a teteje pedig teljesen hiányzik. 3. Rendkívül különös az a tény is, hogy a halotti teremből két szűk szellőzőcsatorna vezet a piramis felszínére. A halottaknak azonban nincs szükségük levegőre! Valószínűnek látszik tehát, hogy Kheopsz király sohasem nyugodott ezen a helyen. A Nagy Piramis belsejét 3500 éven keresztül senki sem háborgatta. Nemcsak a gondosan lezárt ajtók tartották vissza a sírrablókat és a fosztogatókat, hanem a rettentő félelem is. Az egyiptomiak hite szerint ugyanis a szörnyűséges szellemek őrzik a sírhelyet, és a szörnyetegek könyörület nélkül megölnek mindenkit, aki háborgatni meri a piramis békéjét! A túlvilági őrök fenyegetése hosszú időn át elrettentette a rablókat. Először Harun al Rasid, a hatalmas muszlim uralkodó fia, Abd Allah al Ma'mun kalifa (Kr.e. 813 - 833) hatolt be Kheopsz piramisába. Keserűen csalódnia kellett, a kamra nem rejtett semmit, csupán a denevérek ürülékének 28 cm vastag szőnyegét. Ettől kezdve a fosztogatók és a sírrablók elkerülték a számukra érdektelenné vált, üres piramis. 1168-ban a keresztes lovagok elől menekülő muszlimok felgyújtották Kairó nagy részét, mert nem akarták, hogy a város az európaiak kezére kerüljön. A háború után visszatérő egyiptomiak szétverték a Kheopsz-piramis hófehér mészkőburkolatát, és ezekből építették újjá házaikat. A piramis gyönyörű záróköve, a pyramidon is a nyersanyag-éhség áldozatává vált. Kheopsz síremléke ezért napjainkban csupán 137, 20 m magas, jóllehet valamikor a 144, 6 méteres magasságot is elérte. A zárókő eltávolítása miatt a piramis nem hegyes, hanem egy 10×10 méteres nagyságú, négyzet alakú terasz található a tetején. A 20-dik században a piramisok kedvelt kirándulóhelyekké váltak. A világ minden részéről érkeznek ide turisták, s ellátásuk sok szegény egyiptomi ember számára biztosít megélhetést. Elkísérik a vendégeket a Királyok Völgyébe és régi mintára készült emléktárgyakat próbálnak eladni nekik. A világ hét csodája közül egyedül Kheopsz fáraó lenyűgöző szépségű piramisa maradt meg nekünk.