" Az ÚR harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!"
(2.Mózes 14,14)
Az egyik beszélgetés alkalmával a téma a túlvilági élet két
lehetőségéről szólt: a mennyországról és a pokolról.
Elhangzott az
elgondolkodtató kérdés: "Közülünk vajon ki hova jut?"
A résztvevők
közül valaki azt mondta: "Az Isten és a lelkészem dolga az, hogy én
hova jutok. Ha a pap imádkozik a bűneimért, Isten meghallgatja, és akkor
én a mennybe jutok." Nem háríthatjuk a felelősséget egyoldalúan
Istenre, még a mai igei idézet alapján sem.
Izrael fiaiért harcolt az Úr, hogy a fáraó uralma alól megszabadítsa
őket, de nem az Illés szekerén vitte ki őket Egyiptomból, hanem nekik
kellett kimenniük. Ott kellett hagyniuk a húsosfazekakat, és el kellett
indulniuk az Úrba vetett hit által.
Lelki harcainkban a nehezebb részt
az Úr vállalja, de nekünk is meg kell tennünk a mi részünket. Az
alkohol rabságában lévő embert az Úr megszabadítja, de csak úgy, ha ő
is vágyik szabadulni, és nem nyújtja ki a kezét a borospohár után.
Ha
szabadulni akarsz a bűneid fogságából, bátorítson a hit, hogy az Úr
harcol érted! A győzelemig csak egy lépés: "harcold meg a hitnek szép
harcát..." (1Tim 6,12a)
/Bálint Pál/
Kommentáld!