Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által.(Rm 5:1)

Békesség. Kinek-kinek e szó mást és mást jelent.

A legtöbben akkor mondják, hogy békesség van az életükben, ha a külső körülményeikben nincs különösebb változás, ha minden rendben van a családjukban, emberi kapcsolataikban, jónak mondható az anyagi helyzetük, s munkájuk eredményeket hoz.

Mégis azt látjuk sokszor, hogy ha adottak is a kedvező körülmények, akkor sem mondható el mindig és minden esetben, hogy valaki boldog és kiegyensúlyozott.

Különösen a jóléti országokban elterjedt az, hogy minden nagyszerű körülmény ellenére gyakran esnek az emberek depresszióba, életértelem-válságba, vagy egyszerűen unják magukat, és az időt múlatják.

Felismerhetjük, hogy a békesség valami egészen más dolog. Sokkal több köze van a belső világunkhoz.

A békesség alapvetően harmóniát jelent.

Összhangot, ami egész valónkat átjárja, és amit olyan sokan szeretnének elérni.

Olyan a békességben élő ember lelke, mint egy nyugodt táj, mint egy kisimult tó felszíne, amit úgy tűnik, semmi sem zavarhat meg.

Igazán az a bölcs ember, aki soha sem a körülményektől teszi függővé boldogságát, békességét, hanem megtalálja a lelkében a békesség felé vezető utat. 

Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által.(Rm 5:1)

Pál apostol ebben az Igében jelen időben mondja: Békességünk van.

Felismerhetjük először is, hogy akinek békessége van, az a jelenben él. Az elsőrendű visszajelzés szívünk állapota felől, hogy hol is élünk valójában?

Sok ember szüntelen a múltba réved. Ezeknek az embereknek a figyelme azon nyugszik, amit helytelenül cselekedtek, vagy amit az emberek tettek velük.

Ez a békességem volt állapota.

De mivel elveszítették, vagy soha nem volt, ennek a súlya nehezedik rájuk.

Másoknak éppen ellenkezőleg, a jövőben járnak a gondolataik.

Az ilyen embereknek vagy haszontalan sóvárgással tele a szívük olyan dolgok iránt, amit szeretnének megszerezni, vagy éppen ellenkezőleg, a jövőtől való aggodalom cikázik a gondolataiban.

Nekik pedig szüntelen a Mikor és hogyan lesz békességem? körül járnak a gondolataik.

Ha bármelyik is jellemző valakire, akár a múlt árnya, akár a jövő állandó kémlelése, egészen biztosan nincs békessége.

Békessége csak a jelenben élő embernek van.

Te mit mondasz magadról: békességed van? (Berencsi Balázs)

Gondolat:

 A gondviselés kinyitja a második ajtót, amikor az első becsukódik.

Gondolat:

 A hit a dolgok legegyszerűbbje. Lehet, hogy éppen ezért oly nehéz megmagyarázni.