Salamon temploma
Salamon templomának fő épülete (rekonstrukció). A piros vonallal jelzett részében őrizték a szarkofágot
A Salamon által építtetett templom az ókori zsidó építészet szimbólummá vált emléke. Építése az Ószövetség egyik legkiemelkedőbb eseménye, és a többi művészeti ágnak is fontos motívuma, a Frigyláda egykori őrzési helye.
Építése Salamon király uralkodásának 4. évében, azaz Krisztus előtt 967-ben kezdődött és hét évig tartott (1Királyok 6,1.37k), tehát Kr. e. 960-ban készült el. Kr. e. 587-ben Nebukadneccar elpusztíttatja (2Királyok 25, 8-17; 2Krónikák 36,18k). Így összesen 373 évig állt fönn.
A templom leírása
A templom rajza a Bibliai leírások alapján
Salamon király által az Úrnak építtetett templom 60 könyök hosszú, 20 könyök széles és 30 könyök magas volt (29 m hosszú, 9,5 m széles, 14,5 m magas[2]). Egyszerű formákból alkotott terekből állt, falai vastagok, cédrusfából készült falazat két részre osztotta, a szent helyre és a szentek szentjére. A templomhoz udvar, csarnok és számos melléképítmény is kapcsolódott. Közelében épültek Salamon palotái is.
Belseje
A templombelsőt teljes egészében fából készült burkolat fedte, hogy a falat alkotó köveket nem is lehetett látni. A padlózat ciprusból készült, a mennyezetet cédrusgerendák és deszkák alkották. A födém- és padlódeszkákat is kerubokkal, palmettákkal, virágfüzérekkel díszítették. Cédrusfából készült közfal osztotta két részre, a szent helyre és a szentek szentjére.
Szent hely
A szent hely volt a naponkénti bűnelrendezés helye. A bejárattól balra menóra állt, jobbra a kenyerek asztala. A szentek szentjétől kárpit is elválaszotta, ez előtt állt az illatáldozati oltár.
Szentek szentje (Devir)
Itt őrizték a frigyládát (két kerub közt), ez volt az évenkénti egyszeri bűneltörlés helye. Ide a főpap egy évben egyszer bement, meghintette a frigyládát az oltáron bemutatott áldozat vérével, és elsuttogta Jahve nevét, melyet csak ezen alkalomkor, csak ő mondhatott ki.
Csarnok, oldalépítmények
A templom előrészén nyílt, előtte két hatalmas, 18 sing magas ércoszlop állt, Jákín és Bóaz oszlopai (1Kir 7,15-22). A templomot déli, nyugati és északi felén kétemeletes oldalépítmények vették körül, ahol templomi kellékeket tartottak.
Az udvarok
a templom tervrajza
Két udvara volt, a belső udvart papok udvarának nevezték, ezt alacsony kőfal vette körül. Itt állt középen az égőáldozati oltár, amelyre nyolc lépcső vezett fel. Az oltár és a csarnok között némileg délre vízmedence is volt. A külső udvar volt a nép udvara, innen templomszolgálati lakások és tárházak nyíltak. Ez volt a gyülekezőhely, a nép számára a húst itt főzték ki.
A templom előtti oszlopcsarnok 20 könyök hosszú volt a templom szélességének irányában és 10 könyök széles előre. A szentélyt arra a célra jelölték ki, hogy oda helyezzék a frigyládát. A szentély kocka alakú belseje 20 könyök magas volt. Benn a szentélyben két kerub vadolajfából, 10 könyök magasak. A kerub egyik szárnya 5 könyöknyi volt, és 5 könyöknyi volt a másik szárnya is, így szárnyai egyik végétől a másikig 10 könyöknyit tett ki. Mindkét kerub egyforma nagy volt és egyforma alakú is, szárnyaik összeértek. (Királyok első könyve, 6,23) A Szentek Szentje tehát tökéletes kockalakot mutat; az akácfa oltár feltehetőleg 5 könyök hosszú, 5 könyök széles négyzet. ( A Kivonulás könyve 27,1)
A Templomban főpap, papok és leviták teljesítettek szolgálatot. Ők irányították a kultuszt, ők mutatták be a nép nevében a mózesi törvény által előírt áldozatokat. A pogány szentélyekkel ellentétben itt nem volt szobor, mert az igazhitű zsidók viszolyogtak minden olyan próbálkozástól, mely az egy és igaz Isten ábrázolására irányult. Salamon halála után a hanyatlás időszaka következett.
Szimbolikája
A templom makettje
A templom és a benne található tárgyak a kozmosz pontos szerkezetét hívatottak visszatükrözni. Philon szerint, az illatok oltára jelképezi a kegyelem gesztusát, dicsőítendő az egek Istenének tökéletes jóságát. A gyertyatartó hét ága a hét bolygót jelzi; az Asztal a bűnbocsánatot, amely a földi életben beteljesül. Az Asztalon tizenkét ostya szimbolizálja a hónapokat, ezek a felajánlás ostyái (az isteni arcok ostyái). A frigyláda a kerubok szárnya alatt található; a szellemit szimbolizálja. A templom alapkövének kozmikus ereje van; Béthel kövével azonosítják, ahonnan Jákob a nyitott eget láthatta. (Genezis, 35,9) Ez a kő világközpont, olyan pont, ahol a földi és égi találkozik. Ezékiel víziójában (40, 42) beszámol az új templom méreteiről.
A Templom elhelyezése a nyugatra néző bejárattal és a Főmester helyével, ami Kelet felé irányul, a katedrálisok mintájára maga is szimbólum. A Templom jelképezi a nyugatról keletre, vagyis a fény felé vezető utat. Szent, szimbolikus hely.
A Templom mennyezete a csillagos égboltot ábrázolja: az éjszakai eget ábrázolja annak számtalan, szabad szemmel is látható csillagával. Keleten, a Főmester helye mögött feltünik a fénylő Delta: háromszög, középpontjában egy szemmel, az isteni szemmel.
A Templom felépítésével megnőtt Jeruzsálem vallási jelentősége. A város vallási téren is vitathatatlan központtá vált: Isten eljövendő királyságának szimbóluma lett. A környező népek vallási-kulturális elemeinek integrálása ebben az időben megnövekedett. Rengeteg jelképet, vallási gondolatot olvasztott magába a megindult templomi kultusz.
Kommentáld!