Szikladóm 

Szikladóm, Omár mecset: szentély Jeruzsálemben a templomtéren, a →Szent Szikla fölött. - Helytelenül nevezik Omár-mecsetnek, mert nem Omár kalifától nem ered, s nem is →mecset, hanem egyetemes szentély, ahová bárki bemehet imádkozni, nyilvános muszlim istentiszt-et azonban nem tartanak benne. A Szikladóm arról a szikláról kapta a nevét, amelyen a hagyomány szerint Ábrahám akarta Izsákot feláldozni. Ellentétben a többi mecsettel ahova elsősorban imádkozni járnak a hívek a Szikladóm elsősorban zarándokhely. A korai iszlám építészet e kivételes alkotását a 7. század utolsó évtizedében építették Abd al-Malik kalifa parancsára.

Siratófal


A hatalmas tér ma gyakorlatilag az iszlám építészet múzeuma.

A Királyok első könyve arról tudósít, hogy Salamon uralkodása negyedik évében kezdte el építeni a templomot (1Kir 6,1). Vannak, akik Kr. e. 970-re datálják Salamon uralkodásának kezdetét. Hét évig épült a templom, tehát kb. Kr. e. 959–958-ban fejeződött be. Salamon alaposan igénybe vette első Hírám tíruszi király segítségét a templomépítésben, aki Kr. e. 968–935-ig uralkodott.

Tény, hogy a Salamon által épült templom volt az első a három közül Jeruzsálemben – a sorrend: Salamon, Zerubbábel és Heródes. Bár arról nincs feljegyzés, hogy a Zerubbábel által felépített templomot lerombolták, de azt tudjuk, hogy Heródes továbbépítette a templomot, és ez a munkálat még Jézus földi szolgálata idején is folytatódott (Jn 2,20). Salamon temploma fennállt Jeruzsálem elestéig, Kr. e. 587, míg Heródes templomát a rómaiak rombolták le Kr. u. 70-ben.

Csak a domb támfala, a Siratófal maradt meg, ma ez a zsidók szent helye.

Miután a rómaiak lerombolták a Második Templomot, a zsidók még akkor is a Templom -hegy felé fordulva imádkoztak.

Az első muzulmán hódítók számára Jeruzsálem egyértelműen a zsidók városa volt. Amikor Omár ibn-Hattáb kalifa i. sz. 638-ban elfoglalta a várost, megkérte a jeruzsálemi keresztény patriarchát, Sophroniust, hogy mutassa meg neki a helyet, ahol „Dávid mecsetje” állt. A muzulmán vezetőt megdöbbentette a szeméthalom, amely a szent helyet borította.

A bizánciak szándékosan használták szeméttelepnek a fennsíkot, mivel úgy tartották, hogy a jeruzsálemi keresztény szent helyek, elsősorban a Szent Sír-bazilika átvették a zsidó templom spirituális jelentőségét. 
A kalifa elrendelte, hogy tisztítsák meg a helyet.

Az első muzulmán épületet, a Szikla-dómot Hattáb kalifa a bizánciak által elhanyagolt területen azért építette, hogy kedvében járjon a városban élő zsidóknak, akiknek a támogatására szüksége volt a többségben lévő keresztényekkel szemben. Ez nem mecset, hanem egy emlékhely, amely pontosan Salamon hajdani szentélye helyén áll. Teljesen eltér a szerkezete a muszlim mecsetekétől.

691-ben épült fel a templomdombon a Szikla-dóm, 705-ben az Al-Aksza mecset.