Pünkösd a nagy megvigasztalás csodálatos üzenetét jelenti – mondta pünkösdvasárnapi igehirdetésében Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök a debreceni Nagytemplomban.

„Pünkösdkor örömmel tudatjuk, hogy megszületett az anyaszentegyház, hogy megszületett a megvigasztalt embereknek, a vigasztalni tudó és vigasztalni akaró embereknek a közössége" – hirdette a szószékről a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke.

Hozzátette: pünkösd a nagy fellélegzés ideje is, mert „eljött közénk Isten országa". A nagy fellélegzés napja, amikor a megvigasztalt, helyére került emberek végre tudják mi a dolguk, s a Szentlélek jelenlétében olyan emberekké válnak, akiknek jó a lélekjelenléte, tudják mit kell tenniük.

Bölcskei Gusztáv utalt a jövőre 450 éves heidelbergi kátéra, amelynek nem az az első kérdése: mit kell hinni, tudni, megismerni, hogy boldogságban élhessünk. Az első kérdés az: mi számodra az egyetlenegy vigasztalás? Az – válaszolt a püspök -, hogy mi nem magunkéi vagyunk, nem vagyunk magunkban, hanem testestül, lelkestül Jézus Krisztuséi vagyunk. A vigasztalás azt jelenti: nem vagyunk egyedül, mert az embernek nem jó egyedül lenni – fűzte hozzá.

A zsinat lelkészi elnöke utalt arra, hogy pünkösd „mozgó" ünnep, nem mindig ugyanarra a napra esik. Felidézte 2009. május 22-ét, amikor néhány nappal korábban volt pünkösd, s a Kárpát-medence minden szegletéből eljöttek Debrecenbe az emberek az egységes Magyar Református Egyház megalakítására. Ott voltak együtt „a megvigasztalt emberek, akiknek van lélekjelenlétük, s tudnak másokat is vigasztalni" – mondta Bölcskei Gusztáv, majd felidézte a múlt hét szombatját, amikor egy emléktáblát helyeztek vissza a Református Kollégium falára. (Május 19-én Horthy Miklós egykori kormányzó, a kollégium volt diákjának emléktábláját avatták fel.)

Bölcskei Gusztáv szerint az esemény kapcsán olyan emberek gyülekeztek a kollégium előtt, akiknek semmi keresnivalójuk nem volt ott. „Azért jöttek, hogy megzavarják, elcsúfítsák a rendezvényt, hogy indulatokat keltsenek" – jegyezte meg a püspök, hozzátéve: az egymást pocskondiázó két oldal mellett jelen voltak a kollégiumi diákok, akik előbb nem is értették mi történik, majd énekelni kezdtek. „Ez a lélek jelenléte, ezzel kell indulatot, gyűlölködést, haragot legyőzni" – mutatott rá.

A magyarországi református egyházfő megemlítette az abortusztabletták kapcsán fellángolt vitákat is, amelyekre a református egyház zsinata azt a választ adta, hogy a nyugdíjtörvény változásához hozzáigazította az egyházi szabályozást, miszerint azok a lelkésznők, akik édesanyák, annyi év kedvezményt kapnak, hogy semmiféle hátrányt ne szenvedjenek. „Ez az élet igenlése, ez a válasz, ami adható e sokféle indulattal átszőtt kérdésben" – fűzte hozzá a püspök.

Bölcskei Gusztáv szerint csillapítani kell az ostoba indulatokat, a rombolásra való törekvést, amely oda vezet, hogy „megakadályozzák, hogy egy Erdélyben született írót szülőföldjén újra eltemessenek". (A püspök Nyirő József újratemetésére utalt. A szertartást vasárnapra tervezték Székelyudvarhelyen, de arra csak egy későbbi időpontban kerül sor, mivel a szervezők maradéktalanul eleget kívánnak tenni a hatályos romániai jogi szabályozásoknak.)

„Ügyeljünk a vitorlára, hogy legyen mibe belekapaszkodni! Hisszük, hogy a megvigasztaltak és a vigaszt adók közössége, az anyaszentegyház él, (...) életet tart meg, ezzel ad Istennek dicsőséget" – zárta pünkösdvasárnapi, úrvacsora előtti igehirdetését Bölcskei Gusztáv.

MTI