Bajorországi Gizella
Boldog Gizella (984 körül – Passau, 1059. május 7.), Szent István király felesége, az első magyar királyné.
II. „Civakodó” Henrik bajor herceg és Burgundi Gizella (Izabella) lánya, II. Henrik német-római császár húga, aki a "magyarországi" melléknevet kapta a legendairodalomban, ugyanis ő lett Szent István király felesége, s így Magyarország első keresztény királynéja.
995-ben kérte meg a kezét Géza fejedelem fia, István számára. 996-ban
tartották német földön az esküvőt, majd követte férjét új hazájába.
Kíséretében több német lovag érkezett Magyarországra. Fontos szerepet
vállalt a kereszténység
terjesztésében, számos ajándékot adott különböző templomoknak.
Az a
miseruha, amely a vezetésével készült, amelyben benne van az ő
kézimunkája is, és amit a székesfehérvári templomnak ajándékozott, később a magyar királyok koronázási palástjává
lett. Ezen szerepelnek István király, Imre herceg és Gizella királyné,
akiknek ez az egyetlen – hímzés formájában – fennmaradt korabeli
ábrázolása.
Készített oltárterítőket és templomi szertartási tárgyakat is. Szent István alapító társa volt a veszprémvölgyi apácakolostortól az óbudai Szent Péter és Szent Pál főtemplomig.
A királyi párnak két fia született, Ottó és Imre. Csak Imre herceg élte meg a felnőttkort, de egy vadkanvadászat során meghalt.
István halála után, Orseolo Péter, majd Aba Sámuel uralkodása alatt méltatlanul bántak vele. Aba Sámuel halála után visszatért Bajorországba, ahol a passaui
apácakolostorba lépett be, melynek később főnökasszonya lett. Ennek
egyik szép emléke Gizella királyné apátnőként használt keresztje, az
úgynevezett Gizella-kereszt, amit Münchenben őriznek.
Sírja búcsújáró hely. 1975-ben saját könyörgést engedélyeztek nevére. Hivatalosan nem avatták boldoggá. [2]
-
-
-
Gizella királyné családfája
-
Kommentáld!