Tudd meg azért ma, és szívleld meg: az ÚR az Isten fenn a mennyben és lenn a földön, nincs más! Tartsd meg rendelkezéseit és parancsolatait, amelyeket én ma parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen neked és utódaidnak, és hogy sokáig élhess azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked minden időkre!5Móz 4,39-40.
CÉLOM
Ha nyomorúságban leszel, és utolérnek mindezek a dolgok, de végül megtérsz Istenedhez, az Úrhoz, és hallgatsz szavára. (5Móz 4,30)
40 évi vándorlás után a zsidó nép elért az ígéret földjéhez. A pusztai vándorlás során megtanultak Istenben bízni. Isten betöltötte minden szükségletüket, és megtanulták, hogy életfontosságú neki engedelmeskedniük.
Amikor ellenkeztek, Isten hagyta, hogy boldoguljanak maguk. Amikor rájöttek, hogy milyen nehéz Isten nélkül élni, visszatértek hozzá, és ő várt rájuk.
Volt egy idő, amikor mintha pusztában vándoroltam volna, életemnek nem volt célja. De Isten soha nem hagyott el, és folyamatosan vonzott magához. Legerőteljesebben a Szentírásban találtam meg őt. Naponta olvastam igéjét, és reményt leltem benne. Megtaláltam a célom.
Ez a cél nem más, mint naponta engedelmeskedni és elismerni Istent. Ehhez semmi különöset nem kell tennem. Csak Istennel kell járnom, a hétköznapi, gyakran nem túl izgalmas életemben. A napi igeolvasásban, imádkozásban, Istennel időt töltve segítséget kapok, hogy minden helyzetben örömöt leljek.
Imádság: Drága Urunk, köszönjük, hogy célt adsz életünknek, és felfeded magad igédben. Dicsőítünk kegyelmedért, örök szeretetedért. Ámen.
Ha Istenhez térünk, többé nem kell tovább "vándorolnunk a pusztában".
Donna Miller (Colorado, USA)
IMÁDKOZZUNK AZOKÉRT, AKIK ÉLETÜK ÉRTELMÉT KERESIK!
Kommentáld!