Drégely vára

Légifotó a várról
Ország	Magyarország
Mai település	Drégelypalánk
Tengerszint feletti magasság	444 m
Épült	1285 előtt
Elhagyták	1552 (sikeres török ostrom)
Állapota	rom
Építőanyaga	kő
Elhelyezkedése
Drégely vára Pozíció Magyarország térképén Koordináták: é. sz. 48° 1′ 0″, k. h. 19° 2′ 10″
é. sz. 48° 1′ 0″, k. h. 19° 2′ 10″

Drégely vára egy vár a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán.

Története

Drégely vára. Trigell fent, Palánk lent a középkori rézmetszeten^[2]

Drégely 1617-ben

A mongol könnyűlovasok elvonulása után, a horvát tengerpartról hazatérő Árpád-házi IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején emeltette a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség.

Első, fennmaradt okleveles említése 1285-ből származik, akkoriban Hont fia – Demeter nemes úr – lakta családjával és szolgaszemélyzetével. A vár birtokosai a 14. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni a nagyhatalmú Csák Máté oligarcha előtt. 1321 után királyi várnagy parancsolt benne.

Drégely vára a 16. század közepén

Luxemburgi Zsigmond király 1390-ben az udvari köréhez tartozó Tari László főnemesnek adományozta, a trónra jutása idején vívott pártharcokban tanúsított hűséges szolgálataiért. Később az esztergomi érsek tulajdonába került, aki fényesen berendezett vadászkastéllyá alakíttatta át a középkori erődítményt. Buda várának 1541-es török általi elfoglalása után megnőtt a hadászati jelentősége, az arany- és ezüstbányákkal rendelkező felvidéki németajkú városokat védelmezte. Csekély létszámú helyőrsége sokszor csapott össze a környékbeli falvakat fosztogató „pogány” lovasportyázókkal.

1544-ben nevezte ki Várdai Pál esztergomi érsek a vár kapitányává Szondy Györgyöt, aki megpróbálta a katonai szempontból már elavult végvárat megerősíteni. Ali budai pasa 1552 nyarán vonult fel a vár ostromára hatalmas seregével. A helyőrség létszáma ekkor mindösszesen 146 katona volt. A korszak leghíresebb versmondója, Tinódi Lantos Sebestyén Krónikájából ismerjük a háromnapos viadal részleteit. Az alsó palánkvár felgyújtása után a védők visszavonultak a sziklán magasodó felsővárba, melynek kaputornyát a törökök tüzérsége hamarosan földig rombolta.

A gyalogsági rohamokat visszaverő magyar végváriak még életben maradt katonái, végül a harmadik napon halált megvető bátorsággal kitörtek, és Szondy kapitánnyal az élen mind hősi halált haltak a véres közelharcban. A rommá lőtt Drégely várát a hódítók nem építették újjá, helyette a völgybeli községben emeltettek egy palánkvárat.

A vár mai állapota

Drégely várának romjai 2006-ban

Drégely várának romjai 2011-ben

A török korszak után, a 18. századtól kezdve a vár állapota fokozatosan tovább romlott. A fennsíkra épült külső vár alaprajza ma már nehezen rekonstruálható. A kultúrtörténeti érték mentését 1989-ben a Börzsöny Baráti Kör kezdeményezte. Teszári Károly a Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsöny tájegységi körzetének vezetője, a Drégelyvár Alapítvány kuratóriumának tagja nevéhez fűződik a várrommaradványok helyreállítási munkáinak előkészítése.

Az ő ötlete volt Drégelyvár feltárásának és az állagmegóvásának szervezett formába terelése. A gesztor szerepét az 1991-ben megalakított Drégelyvár Alapítvány vállalta magára, 2002-ig 711 köbméter fal épült meg.

A várat mint történelmi jelentőségű idegenforgalmi látványosságot évente ezrek keresik fel.

Megközelíthetőség

• Vonattal a MÁV 75-ös számú (Vác – Diósjenő – Drégelypalánk – Balassagyarmat) vonalán közelíthető meg. A vasútállomás neve Drégelyvár, Nagyoroszi és Drégelypalánk között található. A 75-ös számú vonal a Börzsöny lábánál vezet, Magyarország egyik legszebb vasútvonala.

Jegyzetek

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Drégely vára témájú médiaállományokat.

• Drégely vára légifotókon
• Képek a várról