Akinek visszeresek a lábai, annak a forró nyári napokon különösen figyelnie kell végtagjai jelzéseire. Ezek akár vészhelyzetre is utalhatnak.

Ahhoz, hogy megértsük, miért is lehet kockázatos – különösen az ehhez a betegségcsoporthoz tartozók számára – a nyári hőség, fontos ismernünk mibenlétét.

Nehéz, dagad, feszül, görcsöl?

Az alsó végtagokban – egészséges vérkeringés esetén – a vérnek egyirányú áramlását a szív felé a vénákban lévő billentyűk szabályozzák. A vér akkor kezd visszafelé áramlani a gyűjtőerekben, ha az érbillentyűk – az érfal kóros kitágulása miatt – már nem képesek betölteni „forgalomirányítói” szerepüket. Ennek az „irányvesztésnek” látványos jelei lehetnek a vádlin látható kékes érkitüremkedések, illetve a csomók. 

A felsoroltak mellett – a visszeresség előrehaladottságától függően – az egyre gyakrabban visszaköszönő tünetek igen változatosak: az ún. nehézlábérzéstől a lábak fáradékonyságán át az éjszakai lábikragörcsökig (nyugtalanláb-szindróma), a nappali lábszárviszketéstől, feszüléstől, bedagadástól a boka megduzzadásáig. Az ödémásodás leggyakrabban az egész napos tartós ülés, állás következtében – általában a nap végére – válik kifejezetten zavaróvá.

Az elhanyagolt – tehát kezeletlen – visszérelváltozás egyik leggyakoribb kockázata a visszérgyulladás, amelyre jól látható, körülírt piros elszíneződés, valamint kemény, meleg, fájdalmas csomó utalhat. 

Amennyiben ilyen tünete(ke)t észlelünk, tanácsos minél előbb orvoshoz (érgyógyász/érsebész) fordulni. További, a betegség súlyosbodására utaló – tehát mielőbbi orvosi kezelést igénylő – „jel” lehet például a bokaízület felett, a lábszár boka feletti részének barnás elszíneződése, az alsó lábszárban járáskor fellépő erős fájdalom, a lábszár kékessé válása.

Jó, ha tudod

Az érrendszeri betegségekre való hajlam már egész fiatalkorban is megmutatkozhat. 25–30 éves kor felett apró lilás hajszálértágulatok megjelenhetnek nemcsak a vádlin, hanem a combon, sőt az arcon is. A dohányzás, az egészségtelen életmód, a túlzott alkoholfogyasztás tovább növeli a visszérbetegség kialakulásának esélyét, ám ebben elsősorban az örökletes hajlam játszik fontos szerepet.

Az ún. pókháló-visszeresség (amit a „népnyelv” seprűvénaként emleget) ritkán okoz panaszokat, esztétikailag azonban sokakat zavar. Az érsebészek a műtét helyett a lézeres úton, injekciós kezeléssel vagy apró bemetszésekkel járó plasztikai beavatkozást javasolják ezek „eltüntetéséhez”.

A trombózisveszély elsősorban az ebben az érbetegségben már érintett időseket, a túlsúlyosakat, illetve a nemrégiben operáción átesetteket, a fokozott véralvadásra hajlamos (illetve ilyen gyógyszereket szedő) betegeket veszélyezteti. A trombózisnál a gyors orvosi beavatkozás életmentő lehet, ugyanis a vérrögöt csak a keletkezésétől számított egy napon belül lehet feloldani.

A speciális gyógyászati segédeszköz, rugalmas pólya helyes felhelyezésének technikáját érdemes gyógytornásztól megtanulni. Fontos, hogy felkelés előtt, fekvő vagy ülő helyzetben tekerjük a lábszárunkra. A feltekerést a lábujjak tövénél kell elkezdeni, és a térdig folytatni, belevéve a sarkakat is, mégpedig úgy, hogy a pólyamenetek átfedjék egymást. A túl szoros pólyázás ártalmas, a túl laza pedig hatástalan lehet.

Hűtsd és mozgasd a lábadat is!

A hőség, a közvetlen napozás, a meleg aszfalton gyaloglás, a melegben álldogálás, a meleg vízű medencékben lubickolás (akár termál- és gyógyvizekben is!), a hosszú időn át tartó üldögélés (vonaton, turistabuszon, repülőn) kifejezetten kockázatos a visszeresek számára. 

A nagy hőterhelés kitágítja a bőr alatti ereket is, ezért egyre több vér kerül beléjük, ami miatt a véráramlás egyensúlya felborul(hat). Ez oda vezet, hogy a visszeres lábak vénáiban fokozódik a pangási hajlam, és a kitágult erek hajlamossá válnak a gyulladásra.

A visszérgyulladás – ha időben nem ismerik fel, és nem kezeli orvos – mélyvénás trombózist provokálhat, majd a megalvadt, folyamatosan leszakadó vérrögök (trombusok) az alsó végtag mélyvénáiból a tüdőbe (tüdőembólia), illetve onnan az agyba (agyembólia) is eljuthatnak.

A komplikációk, szövődmények azonban – illetve a nyomukban fellépő tragikus végkifejlet – odafigyeléssel, tudatos „beteg-hozzáállással elkerülhetők. 

Nem véletlenül tartják úgy az érbetegségekkel foglalkozó szakorvosok – érgyógyászok-érsebészek –, hogy a visszeresség tipikusan azon betegségek közé tartozik, amelyek hatékony kezelésében, állapotromlásának megfékezésében a pácienseknek legalább akkora szerepük van (a megfelelő, főleg a rendszeres mozgást preferáló életvitel kialakításával), mint az orvosi ellenőrzéseknek, a kezelőorvos által elrendelt terápia szigorú betartásának.

A „vénás torna” a már kialakult visszereket is kedvezően befolyásolja. Tartós ülés – pl. hosszú utazás vagy értekezlet közben – a lábfej, a lábujjak mozgatásával is elősegítheted az izompumpa működését, a vénák kiürülését.

Ha munkád, közlekedésed, nyaralási úti célod megközelítése végett hosszú ideig egy helyben ülésre/állásra kényszerülsz, viselj kompressziós harisnyát vagy rugalmas fáslit!

Ha ülőmunkát végzel, a lábadat tedd fel egy alacsonyabb székre, zsámolyra/lábtartóra. Esti pihenéskor (olvasás, tévénézés), sőt alváskor is célszerű a lábszárad alá helyezned egy néhány centiméter magas szivacspárnát (vagy megemelned az ágy láb felőli végét, mert így is csökkentheted a véroszlop nyomását, ami a vénákat belülről feszíti.

Ülés közben ne tedd keresztbe a lábadat, mert ezzel is nyomást gyakorolsz az alsó végtag ereire, és gátolod a vér visszaáramlását a szívbe.

Amikor csak mód kínálkozik rá, borogasd, hűtsd a lábszáradat a melegben. Kerüld a meleg kádfürdőzést, zuhanyozz inkább langyos vízzel, az alsó lábszáraidat pedig külön is tusold le hideg vízzel (a bokádtól felfelé, a szíved irányába).

Bár a rendszeres testmozgás kifejezetten javallott, a rekkenő hőségben tartózkodj a túl sok és/vagy megerőltető mozgástól, az ilyen extra megterheléssel járó sportok gyakorlásától, sőt a cipekedéstől is, mert ezek is hozzájárulnak a vénás nyomás megemelkedéséhez.

A könnyű séta, a kerékpározás mellett az úszás is jót tesz a visszeres lábaknak. Az úszás különösen egészséges, mert a testre nehezedő víz nyomása kipréseli az alsó végtagból a vért, a telt, feszülő visszerek kiürülnek, a hideg víz összehúzza a vénák falának izmait, a ritmusos lábmozgás pedig működésbe hozza az izompumpát, amely az érbillentyűkön keresztül a vér akadálytalan keringetéséhez járul hozzá.

Ha előrehaladott visszérbetegséged van – vagy már korábban volt alsóvégtagi mélyvénás trombózisod –, hosszabb utazás előtt érdemes a házi/kezelőorvosod véleményét kikérned, hogy naponta egyszer, bőr alá adandó injekciót is kapj a trombózis megelőzéséhez. Súlyos visszeresség esetén nem mellőzheted a gumiharisnya vagy rugalmas fásli viselését sem.

A lábfejed, lábszárad égő, feszülő érzését, viszketését enyhítheted a megfelelő (orvos, gyógyszerész ajánlásával kiválasztott, vény nélkül kapható) visszérkenőcs alkalmazásával. Az ilyen készítmények hatóanyagai gátolják az ödéma kialakulását, és hozzájárulnak a gyulladás megelőzéséhez is.

Kerüld a túl magas (5 centiméternél magasabb) sarkú cipőket, mert ezen topánkák viselésekor másként feszül meg a lábszárizomzat, mint a normál izomterhelésnél, ezért csökken az izompumpa működése, ami kedvez a véráramlási zavar kialakulásának.

/ötvenentul.hu T. Puskás Ildikó/