A csokoládét a THEOBROMA CACAO nevű trópusi fának köszönhetjük. A kutatások azt mutatják, hogy az "istenek eledele" (ezt jelenti a görög "theobroma" szó) jó hatással van a szervezetre. Persze csak akkor, ha mértékletesek maradunk, és adunk a minőségre.

A kakaóbabból az aztékok és a maják sűrű, habos italt készítettek, amit csilivel és más fűszerekkel ízesítve fogyasztottak. XOKOLATNAK, vagyis keserű víznek nevezték. A spanyol konkvisztádorok kihagyták belőle a csilit, inkább édesítve kóstolgatták. Története során a csokoládét inkább italnak fogyasztották, ehető változata kései találmány, a 19. század során fejlesztették ki angol és svájci gyárosok.

A CSOKOLÁDÉGYÁRTÁS alapanyaga a kakaóbab. A magokat az ültetvényeken néhány napig erjesztik, majd a tűző napon szárítják. A feldolgozás a csokoládégyárban folytatódik pörköléssel és darálással. A megőrőlt kakaóbél megolvad, és sűrű masszát alkot. Innen a gyártási folyamat két úton halad tovább. Ha a masszát kisajtolják, kicsöpög belőle a fehér kakaóvaj, és fennmarad a szilárd kakaó. Az étkezésre szánt csokoládét pedig úgy nyerik, hogy a masszához cukrot és még több kakaóvajat kevernek, így lesz az állaga elég szilárd, mégis lágy.

A jó minőségű KESERŰ CSOKIBAN általában 70 százalékos a kakaótartalom. A tejcsokiban már jóval alacsonyabb, 25 és 50 százalék között mozog. A fehér csokoládéból teljesen kimarad a lényeg, vagyis a kakaó, helyére főleg kakaóvaj és cukor kerül. A boltokban kapható csokitáblák többsége igen keveset tartalmaz a nemes szubsztanciából, bővelkedik viszont egyébb adalékanyagokban. Az állagot szójalecitin teszi simábbá. A kakaóvajat részben, de legfeljebb 5 százalékban egyéb növényi zsiradék helyettesítheti. És ez még nem a legrosszabb eset: az elsődleges termelők olykor marhavérrel sűrítik az exportra szánt kakaómasszát.

A kakaó nagy mennyiségben tartalmaz ANTIOXIDÁNS hatású anyagokat, akárcsak a zöld tea vagy a vörösbor. Az értékes flavonidok gátolják a véralvadást, így védik a szívet és az ereket, lassítják a bőr öregedését. Ettől még persze a csokoládé rendkívül kalóriadús étel, tele van zsiradékkal és cukorral.

A csokoládéra mindig GYANAKSZUNK zsírosítja a bőrt, pattanásokat okoz, növeli a koleszterinszintet... Pedig ezek az állítások vagy túlzóak, vagy egyszerűen tévesek. Az aknénak nincs közvetlen kapcsolata a táplálkozással, sőt. A fogszuvasodásban sem a kakaó a ludas, hanem a hozzáadott cukor. A koleszterinszintre nézve pedig szintén nem a kakaóvaj, hanem a növényi zsiradék lehet veszélyes.

Az nem csak legenda, hogy a csokoládétól jókedvünk lesz. Az agyban BÉTA-ENDORFINT szabadít fel, ezért csokievés után energiával telítődünk. Ez a hatás akkor is jelentkezik, ha csak az illatát szippantjuk be jó mélyen. Koffeint is tartalmaz, de csak minimális mennyiségben: tizenkét tábla csoki hatása ér fel egy csésze kávéval. Valamivel nagyobb arányban van benne theobromin, amely szintén okoz kellemes bizsergést. A "csokifüggőségnek" azonban a kutatások szerint nincs élettani alapja. Egyszerűen azért vágyunk rá, mert szertetjük.

Érdekesség: A legtöbb csokoládét Svájcban veszik: állampolgárra átszámítva évente 9,8 kiló fogy.

 Forrás: Éva Magazin 2007 szeptember.