Az illatos, finom bőrű babákat előszeretettel látogatják a rovarok, sokszor meg is csípik őket. Dr. Mezei Györgyi szakorvos tapasztalatai szerint a legtöbb csípés nyomán kialakuló duzzanat kellemetlen ugyan, de ritkán veszélyes. Ám, ha valaki allergiás a méreganyagokra, akkor komolyabb tünetek lépnek fel.

 

A nem allergiás egyénekben a méh-, darázscsípés enyhén zajlik le az esetek többségében, gyakran gyógyulnak orvosi segítség nélkül is. Ám ha a csípés helyétől távol eső testrészeken észlelnek tüneteket, vagy az anafilaxia tüneteit (nyelési zavar, szédülés, eszméletlenség, nyelv duzzanat szájbeli vagy szemben elhelyezkedő duzzanat, sípoló légzés, nehézlégzés) akkor azonnal hívni kell a mentőt. Ezek a tünetek azonnali sürgősségi ellátást igényelnek. Ha nincs a közelben orvos, akkor legtöbbször kórházba kell vinni a beteget. 

 

Megcsípett a darázs, vagy a méh. Mit tegyek?

 

• Ha fullánk kerül csípés után a bőrbe, amilyen gyorsan csak lehet, vegyük ki a fullánkot.

• Éles késsel, a fullánk belépésével ellentétes irányból távolítsuk el.

• Tegyünk jeget egy műanyag zacskóba, mely például az uzsonna zacskó is lehet, egy kis kendővel burkoljuk be és tegyük a csípés helyére.

• Ellenőrizzük úgy negyedóra múlva, hogy a duzzanat nem nőtt-e túl nagyra.

• Szárítsuk le a csípés környékét, majd alkalmazzunk a csípés kis területére helyi antihisztamint, hogy csökkentsük a viszketést, fájdalmat.

• Ha nem elég a helyi kezelés, viszketéscsillapító tablettát vagy cseppet kaphat a rovarcsípett, a csalánkiütés kezelésére.

• A szokatlan színű, és kinézetű sebes hólyagos eltéréseket, nem viszkető duzzanatokat, várandós vagy szoptató anyák bőrtüneteit orvosnak meg kell mutatni. Nálunk „csak” a házi méhek és darazsak okoznak veszélyesebb csípéseket.

 

 

Mi az anfilaxia?

 

A hártyásszárnyú rovarok körébe tartozó méhek és darazsak csípésétől életveszélyes, egész szervezetet érintő allergiás reakció, más nevén anafilaxia, gyermekek 0,4-0,8%-ában, felnőttek 3%-ában fordul elő. A csípés normális esetben helyi, 10 cm-nél nem nagyobb átmérőjű, enyhén fájdalmas bőrpírral és ödémával kísért, néhány nap alatt oldódó reakciót okoz. Az ennél nagyobb, a csípés helyéről kiinduló, néhány órán belül fokozatosan növekvő duzzanat – ami felnőttek 10-15%-ában jelenik meg – feltehetően IgE (allergiás reakciók kialakulásában jelentős szerepet játszó ellenanyag) által közvetített késői, helyi allergiás reakció. Annak a kockázata, hogy a nagy helyi reakciót mutató személyekben egy következő csípés anafilaxiás rosszullétet provokál nem több, mint 5-10%. 

 

• A rosszullét típusos esetben a csípést követő 2–30. percben kezdődik és különböző súlyosságú lehet.

• Enyhébb esetben csak bőrtünetek jelentkeznek, főként a tenyeret, talpat érintő bőrviszketés, testszerte megjelenő, változó mértékű csalánkiütés.

• Súlyosabb esetekben ehhez különböző fontos szerveken duzzanatok, hasi görcsök, hasmenés, hányás, mellkasi szorítás, rekedtség, sípoló légzés, légszomj, kábultság, szédülés, halálfélelem társul.

• A legsúlyosabb esetekben vérnyomásesés, eszméletvesztés, légzés- és keringésleállás következik be.

• Az anafilaxia okozta halál leggyakoribb oka a gégeödéma.

 

 

Akinek már egyszer volt anafilaxiája, annál gyakran alakul ki a következő csípésnél is

A veszélyeztetett személyek szűrése nem lehetséges, jelenleg nem ismertek olyan mutatók, amelyek alapján az egész szervezetet érintő anafilaxiás reakció biztosan megjósolható volna. A súlyos reakciót mutató betegek nagyobb részében egy előző csípés még nem okozott tüneteket, másrészről egészséges populációban is 10-20% a méreg-specifikus IgE hordozók aránya (akik ennek ellenére tünetmentesen viselnek el csípéseket). A túlérzékenység természetes lefolyásának a vizsgálata azt mutatta, hogy az egész szervezetet érintő allergiás reakciót adó felnőttek körében egy következő csípés a betegek 70-75%-ában okoz ismételten anafilaxiát, míg gyermekek esetében az ismételt súlyos reakció kockázata csak 40% körüli. 

 

A méh- vagy darázsméreg allergiában szenvedők ellátásának fontos része a betegoktatás. Ennek ki kell terjednie olyan életmódbeli tanácsokra, amelyek ismeretében egy következő csípés lehetőségének kockázata csökkenthető. A beteg sok esetben, ha látta is a rovart, nem tudja pontosan megmondani, hogy darázs volt-e vagy méh, nem ismeri fel. Egyszerű a helyzet méhészek esetében, illetve ha a beteget darázsfészek megbolygatása közben éri a csípés. A darazsak élénk sárga-fekete csíkos, karcsú testű rovarok, sokkal nagyobb arányban vannak jelen az ember környezetében, mint a méhek. A strandokon, piacokon, nyílt téri étkezés közben, szüreteken, városi lakásokban elszenvedett csípések általában darazsaktól származnak. A méhek a darázsnál sötétebb színű, tömzsi testű rovarok, kevésbé agresszívek, fullánkjuk rendszerint bent marad a bőrben. 

Dr. Herjavecz Irén főorvos asszony megszívlelendő tanácsai

 

Mire figyeljen a darázs vagy méhméregre allergiás beteg?

 

Néhány életmódbeli változtatással csökkenthető a csípés valószínűsége.

 

• Hordjon zárt ruházatot, zárt cipőt. Élénk színű holmik – mint a sárga, piros – viselése nem javasolt. Kertben, strandon, általában a szabadban soha ne járjon mezítláb!

• Kerülje illatos kozmetikumok használatát!

• Ha úgy érzi a hajába szállt valami, azt ne próbálja kezével eltávolítani, kérjen segítséget vagy hajkefével próbálkozzon!

• Általában ne próbálja kézzel elhajtani a darazsat, a hadonászás támadásra ingerli a rovart.

• Ne étkezzen a szabadban, soha ne igyon olyan üvegből, palackból ami már korábban nyitva volt. Mindig ellenőrizze a pohárba kitöltött innivalót is!

• Gyümölcs, fagylalt, édes sütemény fogyasztása után mosson kezet és arcot !

• Ne autózzon lehúzott ablakkal!

• Mielőtt beül az autójába ellenőrizze az ülést, ill. hogy nincs-e a kocsitérben darázs vagy méh.

• A ház körüli, padláson talált darázsfészek eltávolítását bízza másra, nagyobb fészkek esetében hívjon szakembert!

• Erdei kirándulásnál figyelni kell a földben, korhadt fakéregben, farakásokban megbújó esetleges darázsfészkekre. Ezeket soha ne bolygassa meg!

• Méhészek teljes védelmet biztosító öltözékben dolgozzanak, amennyiben nem hagynak fel a méhészkedéssel!

• Mindig hordja magával az allergológus orvos által összeállított „készenléti „ gyógyszercsomagot, amelyben a legfontosabb gyógyszer az adrenalin. Ezt az „önbelövő” injekciója tartalmazza.

• A tárcájában legyen elhelyezve egy igazolás arról, hogy allergiás a darázs vagy méhcsípésre!

Prestige Communications/patikamagazin.hu