A naspolya nálunk ismert, mégis indokolatlanul mellőzött gyümölcs. Különlegessége, hogy még éretlenül kell leszedni, és hagyni kell utóérni. Az sem baj, ha a naspolyafán egyszer-kétszer megcsípi a dér, mert akkor lesz igazán édes. Szépen nem lehet enni, hiszen héja lehántásával szinte pépes, de rendkívül zamatos húsával találkozunk, mely meglehetősen sok, viszonylag nagy méretű magot tartalmaz, melyeket könnyen kiválogathatunk. de jobbára csak a szánkban. 

             A gyümölcs a mediterrán vidékeken, Törökország keleti részén, Iránban, illetve az egész Kaukázusban honos. Kr. e. 700 körül került Görögországba, ahogyan azt néhány írásos emlék tanúsítja. Kr. e. 200 körül már a Római Birodalomban is ismerik, Teofrasztusz és Pliniusz három fajtáját írja le, valamint Pompei mozaikjain is felismerhető a gyümölcs ábrázolása. Kr. u. 700 körül már Svájcban, Hollandiában és Ausztriában is közkedvelt, egyes európai királyok külön naspolyacserjét ültetnek kertjeikbe, valószínűleg nem a gyümölcsért, hanem a növény szépségéért. Egyébként fája rendkívül erős, így régebben szélmalmok fa alkatrészeit készítették belőle, később pedig faütőt használó sportok során vették hasznát. Ezenkívül nagyon kedvelt a faszobrászok között is. 

             A növény távol-keleti rokona, a japán naspolya, a tengerentúlon hódított, elsősorban Japánban, Kínában, Brazíliában és Hawaii szigetén. 

             Pontosan nem tudjuk, hogy Magyarországon mióta ismerik a naspolyát, de az biztos, hogy az 1400-as évekből származó írásos emlékek már említik „nespula" néven. Az 1812-ben kiadott első magyar gyümölcsfa árjegyzékben, mint megvásárolható tétel szerepel. 

             Mindezidáig nem sok tudományos vizsgálat tárgyát képezte a naspolya, pedig egész biztosan jóval több pozitív hatása van az egészségre, mint amennyit jelenleg ismerünk. Viszonylag magas a szénhidrát, ásványi anyag és nyomelem tartalma, valamint kiugró mértékű a benne található A-vitamin mennyisége. 

Antioxidáns hatás 

             Az antioxidáns hatású anyagok iránti érdeklődés nagymértékben megnövekedett az utóbbi időben. Ez köszönhető annak, hogy egyre több betegségről mutatták ki, hogy kialakulásukban fontos szerepet játszanak a szabad gyökök károsító hatásai. A naspolya gazdag forrása a szabad gyökfogó vegyületeknek. A vizsgálatok szerint a naspolya antioxidáns hatása erősebb, mint az eperé, almáé vagy narancsé, ugyanakkor gyengébb, mint a szőlőé vagy a citromé. Az antioxidáns aktivitásért többek között a gyümölcsben található flavonoidok, polifenolos vegyületek, valamint az A-vitamin a felelős, különösen, ha figyelembe vesszük azt, hogy a naspolya érése az év azon időszakában következik be, amikor már csak a téli gyümölcsökből juthatunk vitaminokhoz és antioxidánsokhoz. 

A-vitamibn pótlás 

             A naspolya rendkívül sok A-vitamint, tartalmaz, ami alkalmassá teszi arra, hogy A-vitamin forrásként szolgáljon, különösen a késő őszi időszakban. A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy ez a zsírban oldódó vitamin a naspolyában olyan zsírsav észterekkel van összekapcsolódva, mely megkönnyíti a szervezet emésztő- enzimei számára a lehasításukat, és ez által a felszívódásuk a szervezetbe rendkívül könnyen történik. Ezek alapján elmondható, hogy a naspolya nemcsak gazdag A-vitamin forrás, hanem rendkívül jól hasznosítható is. 

Népgyógyászati felhasználás 

             A naspolyacserje gyümölcsét nem igazán használják. A kérgéből készült főzetet vérzéscsillapítóként, míg a megjából készült főzetet vesekőbetegség kezelésére alkalmazták. A fenti hatások tudományos módszerekkel mindezidáig 

Dr. Gáspár Róbert