Azoknak, akik már átestek trombózison, fokozottan kell figyelniük a megelőzésre, a következő esemény kivédésére. Hogyan – erre válaszol a szakértő.

Bár a trombózis leggyakrabban az alsó végtag vénáiban, míg pitvarfibrilláció esetén a szív pitvaraiban és az agyi erekben alakulhat ki, ugyanígy előfordulhat a tüdőben, a méhben, a méh körüli vénákban, a végbél körüli vénákban, a felső végtagokban vagy akár a szemben is.

Az úgynevezett tromboembóliás betegség ezen kívül bizonyos ritka, de súlyos kórállapotok – például daganatos megbetegedések, autoimmun betegségek -esetében minden szervünkben kialakulhat. Fontos tudni, hogy a későbbiekben az ismétlődő trombózis mindig az előző talaján alakul ki, hiszen az alsó végtag vénabillentyűi mindig tönkremennek, és így úgynevezett predilekciós hellyé válnak – magyarázza Blaskó György professzor, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus.

Bizonyos tünetek esetén feltétlenül gyanakodni kell a trombózisra, és mielőbb orvoshoz fordulni. Ilyen például, ha a láb dagadni kezd, bőre puha, tészta tapintatú, fájdalmas és meleg lesz, ha a boka környékén barnás elszíneződés alakul ki, ha hirtelen, átmenetileg elveszik a látás, ha szélütés következik be, ha rendszeres vetélés történik, illetve, ha átmeneti végtaggyengeség, beszédzavar jelentkezik.

Fokozott rizikó esetén fontos a kontroll

A fokozott véralvadási képesség sok esetben előre képes jelezni a problémát. Az örökletesen fokozott rizikót előre jelzi, ha a család felnőtt tagjainál, fiatal korban, vagy szokatlan helyen többször már előfordult trombózis.

Ennek tudatában a megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthető a tromboembóliás megbetegedések kialakulásának kockázata. A szűrés elsősorban genetikai alapú, de speciális vizsgálatokkal a vér alvadékonyságának mértéke is meghatározható.

Fokozott rizikójú betegeknél az orvosi követés mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a vérrögképződés megelőzésére, ezért tartós fekvés esetén (például műtét után, vagy súlyos megbetegedésben) a láb felpolcolására vagy az ágy lábának megemelésére, és más megelőző intézkedésekre.

A megelőzés lépései

A megelőző intézkedésekkel egyrészt az állapot romlását, másrészt az újabb eseményt lehet kiküszöbölni.

Rendszeresen részt kell venni az orvosi ellenőrzéseken, hogy a szakember kontrolálhassa az alkalmazott kezelések hatékonyságát, esetleg változtathasson rajta.

Aki alvadásgátlót szed, különösen figyeljen az azonos intenzitású K-vitamin bevitelére, ez a vitamin ugyanis gátolja a kumarin-tartalmú gyógyszerek hatékonyságát. K-vitaminban gazdag élelmiszerek a zöld levelű növények, a repce- és a szója-olaj.

Ülőmunka esetén rendszeresen tornáztassuk a vádli izmait, legalább óránként álljunk fel és járkáljunk egy kicsit. Ha erre nincs lehetőség, ülő helyzetben emelkedjünk a lábujjainkra, megemelve a sarkat, majd fordítva, a sarokra támaszkodva, emeljük fel a lábujjainkat. Ezt a kis tornát akár félóránként is végezhetjük.

A mozgás szerepe minden szempontból döntő. Még ha egy műtét vagy betegség ágyba kényszerít is valakit, minél hamarabb kezd mozogni, annál kevesebb az esély a vérrögök kialakulására.

Az életmódbeli változtatásokat nem szabad halogatni. A legfontosabbak a súlycsökkentés, a dohányzás abbahagyása, és a rendszeres vérnyomás ellenőrzés, illetve beállítás. A túlsúly, a dohányzás és a magas vérnyomás ugyanis a mélyvénás trombózis legjelentősebb kockázati tényezői.

Amennyiben az orvos is javasolja, sokat segíthet a kompressziós zoknik, harisnyák viselése, ugyanis ezek megelőzhetik az újabb vérrögök kialakulását.

Mindenképpen forduljon orvoshoz, ha erős vérzést tapasztal, ugyanis ez az alvadásgátlók (igen elterjedt, de hibás kifejezéssel „vérhígítók" hiszen a vért egyáltalán nem hígítják, csak folyékonyabbá teszik) mellékhatásaként jelentkezhet. A véraláfutásokat és kisebb vágásokat is komolyan kell venni, mert a legkisebb sérülés is súlyossá válhat ilyen esetben. 

inforadio.hu