Az epekövesség vagy cholelithiasis alatt az epehólyagban kövek megjelenését értjük. Ezek a kövek különböző számúak, nagyságúak és összetételűek lehetnek. Magyarországon a felnőtt lakosság mintegy 15 százalékának keletkezik élete folyamán epeköve. Az epehólyag-kövesség mintegy 15–18 százalékában van jelen egyidejűleg kő az epeutakban is.

Epehólyag-kövesség az életkor előrehaladtával és nőknél gyakoribb. A legfontosabb hajlamosító tényezők a magas koleszterinszint, az elhízás, a terhesség és a tartós koplalás. A betegek egy része tünetmentes. Mások puffadásról, felhasi fájdalomról, étvágytalanságról, hányingerről és hányásról panaszkodnak.

Az epekövesség szövődményei és kezelési lehetőségei
Szövődményként epehólyag-gyulladás alakulhat ki, ami lázzal járhat, valamint – ha az epekő a közös epevezetőbe jut, és ott elakad – sárgaság jelentkezhet. A diagnosztika legfontosabb eszköze a hasi ultrahangvizsgálat, mely 90 százalékot meghaladó érzékenységgel képes az epekövesség kimutatására. Amennyiben arra van gyanú, hogy az epekő beékelődött az epevezetőbe, ún. ERCP, egy kombinált endoszkópos-radiológiai módszer alkalmazható az epekő kimutatására és eltávolítására.

A panaszt nem okozó epekövesség kezelést nem igényel. Ennek ellenére egyéni meggondolás alapján, elsősorban a beteg kívánságára, az epehólyag-eltávolítás elvégezhető (ún. laparoszkópos módszerrel, vagy hagyományos hasi feltárásból), tekintettel arra, hogy az aktuálisan néma epekő a későbbiekben panaszok és szövődmények forrása lehet. A műtétet nem vállaló beteg kezelése lehet pusztán diétás, és mégis előforduló görcsök esetén görcsoldó gyógyszerek alkalmazása javasolt.

Az epekő-diéta szerepe
A diéta tehát rendkívül fontos a tünetmentes epekövesség esetén, valamint az epehólyag eltávolítása után is (ugyanis az epeutakban továbbra is képződhetnek epekövek). Az epekőképződést elősegíti a koplalás, vagy a hirtelen gyors testsúlycsökkentés, de ugyanígy káros a túlzott zsírbevitel és a túlzott fűszerezés, valamint a csökkent élelmi rostfogyasztás is.

A zöldségek és gyümölcsök, valamint a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása véd az epekőképződéssel szemben. Napi 40-60 g zsír fogyasztása, illetve 25 g élelmi rost bevitele az ideális a megelőzés szempontjából napi négy-ötszöri, kismennyiségű táplálékbevitel formájában.

Olívaolaj, keserűsó – tudományosan nem bizonyított
A közhiedelemmel ellentétben a rostos gyümölcslevet, olívaolajat és keserűsót használó kúraszerű diéta alkalmazása mellett nem szólnak bizonyítékokon alapuló orvoslás szerinti (evidence based medicine) tapasztalatok. Ennek lényege, hogy a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredmények kritikus értékelése alapján hoz döntéseket az egyes gyógyító tevékenységek alkalmazásáról.

Ennek eredményeként a betegek a tudomány aktuális állása szerinti legmagasabb szintű orvosi ellátást kaphatják. Minden olyan életmódi és diétás tanács, amely nem „esett át” a bizonyítékokon alapuló orvoslás szigorú kritikáján, nem tekinthető tudományosan megalapozottnak.

Ezekben az esetekben a diéta kedvező hatása sokkal inkább tulajdonítható egyéni érzékenyégnek, melyet a rostos gyümölcslé-olívaolaj-keserűsó diéta előnyösen befolyásolt.

Dr. Szigeti Nóra
webbeteg.hu