Vajon milyen összefüggés lehet az allergia és a hajunk között? Érdemes szót ejteni a hajápolás kevésbé ismert vetületéről is.

Köztudott, hogy a téli hideg és a különféle fejfedők ugyanúgy kárt a tehetnek a hajunkban, mint a nyári UV sugárzás, az izzadás, a klórozott uszoda-, illetve a sós tengervíz is. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy a barátságosabb évszakokban, amikor sok időt töltünk a szabadban, a hajkoronánk is jobban szennyeződik, és nem csak esztétikai okokból kell rendszeresen tisztán tartani.

A tisztaság valóban fél egészség!

Az elsősorban nőknek szóló írott és elektronikus sajtótermékekben közzétett nyári hajápolási tanácsok főleg a haj épségének védelmére, szépségének ápolására szorítkoznak.

Arról azonban egyáltalán nem lehet olvasni, hogy az úgynevezett szezonális allergiás rinitisztől (amit a köznyelv szénanáthának nevez) szenvedőknek, akiknél a fák, füvek, gyomok levegőbe került 15-20 mikron nagyságú virágporai heves immunreakciókat „indítanak be”, a pollenszezonban a hajzatuk tisztántartására is érdemes különös gondot fordítaniuk. 

A hajzaton ugyanis – akárcsak más szennyeződés – a mikroszkopikus méretű pollenek megtapadnak, majd az arc bőrére, a szem kötőhártyájára kerülnek, és a légutakba is bejutnak.

Enyhébb esetekben csak az orr, a száj, a szájpad, a torok hátsó része, a szem viszketése, illetve folyamatos könnyezés, vízszerű orrfolyás jelzi a szervezet „túlvédekezését” az allergénnel szemben, ám súlyosabb esetekben fejfájás, köhögés és nehézlégzés is jelentkezhet. Az allergiás reakció esélyének csökkentése, kikerülése érdekében – többek között – az allergológusok azt a nagyon egyszerű és kézenfekvő „megoldást” is javasolják, hogy azok, akik hajlamosak a szénanáthára, vagy viseljenek a szabadban kendőt, sapkát, vagy – amennyiben nem tudják őket a hőségben elviselni – naponta mossanak hajat.

Hajban a baj?

Sokszor még a szezonális allergiában érintettek sem gondolnak rá, hogy amennyiben nem szabadulnak meg a nap végén a hajukra rakodott allergénektől, azok a párnára, majd onnan a légzőszerveikbe kerülnek, vagyis saját maguk viselkednek potenciális „allergénhordozóként”.

Ám egyáltalán nem mindegy, mivel és hogyan tisztítjuk meg naponta a hajzatunkat, hiszen a meleg évszakban a haj egyéb megpróbáltatásoknak is ki van téve. Gondoljunk csak arra, hogy a napsugárzás és a hőség kivonja a haj keratinjában tárolt nedvességet, ezért kiszárítja, törékennyé teszi; a levegő magas páratartalma, szennyezettsége, a klóros víz pedig tovább rongálja a már sérült hajszálakat.

Hogy ne legyen bajban a haj!

Először is fontos eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a napi, vagy akár heti többszöri hajmosástól jobban zsírosodik a haj. A hajzat, a fejbőr zsírosodását a faggyúmirigyek, túlműködése okozza, ám az vitathatatlan, hogy ezek működésében zavart okozhatnak a különféle hajápolószerek, a gélek, lakkok, hajfestékek, sprayk, sőt bizonyos vegyi anyagokat tartalmazó samponok is. 

A napi hajmosást tehát érdemes minél kíméletesebben végezni. Az első és legfontosabb alapszabály, hogy mindig kevés, vízzel felhígított sampont használjunk. Egyes bőrgyógyászok és mesterfodrászok egyenesen azt tanácsolják, hogy a napi hajmosáskor igyekezzünk mellőzni a különféle, vegyszerek felhasználásával készült samponokat.

Számtalan vegyi anyag válthat ki ugyanis többé-kevésbé heves immunválaszt, vagyis allergiát. Az sem ritka, hogy helyileg ugyan hatásosnak bizonyulnak (pl. könnyűvé, selymessé teszik a hajat), ám olyan – ma már tudományos vizsgálatokkal igazoltan – ártó kémiai anyagokat tartalmaznak, amelyek hosszabb távon akár egészségkárosító hatásúak is lehetnek.

Kis molekulasúlyuknál fogva a bőrön keresztül a szervezetbe jut(hat)nak, ahol a vérkeringés tovább szállítja őket a létfontosságú szervekhez, ahol már súlyos elváltozásokat/károsodásokat okozhatnak.

Ezért a „vissza a természeteshez” gondolat jegyében egyes szakemberek azt javasolják: a mindennapi hajmosáshoz használjunk egyszerű és olcsó babaszappant, majd ecetes vízzel öblítsük le a hajunkat.

Bármilyen hajmosót választunk, használunk, a műveletet a szermaradvány alapos, kézmeleg vizes eltávolításával kell befejeznünk. 

A fodrászok arra is felhívják a figyelmet, hogy nedves hajszálainkkal bánjunk kíméletesen. Az alapos öblítést követően soha ne dörzsöljük erősen, ne fésüljük, keféljük a hajunkat, mert a vizes hajszálak a kíméletlen bánásmódtól sérülékennyé, törékennyé válnak.

A nedvességet tehát törölközővel itassuk fel, és a szárítást – legalábbis nyáron – lehetőleg ne hajszárítóval végezzük, de ne is a tűző napra bízzuk.

Allergiások figyelmébe

Ne csak a hajad mosd gyakran (naponta), hanem az ágyneműd is cseréld legalább hetente!

Autózás közben ne tekerd le az ablakot, és használd a légkondicionálót (lehetőség szerint szereltess be az autódba szűrőberendezést is)!

A szabadban mindig viselj napszemüveget, amely nemcsak a nap káros UV sugaraitól, hanem a pollenektől is védi szemedet!

A száradó ruhákat ne teregesd ki a szabadba, mert a nedves anyagokon a pollenszemek könnyen megtapadnak!

Kerti munkához viselj allergiások számára kifejlesztett, HEPA-szűrős szájmaszkot. Az utcán vagy kertben viselt lábbelidet pedig hagyd a küszöbön, ezzel is csökkentheted a zárt térbe jutó pollenek mennyiségét.