A szójabab az egyik olyan növény, melynek hallatán az emberek néha furcsán reagálnak.

A köztudatban a szója a reform és vegetáriánus táplálkozás „húst helyettesítő" szerepkörét tölti be, sokak számára pedig egyszerűen csak állati takarmányból átalakult emberi táplálék.

Pedig múltja és értéke alapján nagyobb tiszteletet érdemelne. 

A szójabab az ember által elsőként tervszerűen termesztett növények között van. Az első termesztők Kínában éltek a Kr. e. 11. században. Az ősi kínaiak a szóját a rizs, búza, árpa és köles mellett az „5 szent gabona" közé sorolták, annak ellenére, hogy a növény nyilván valóan hüvelyes termésű. Táplálékként és orvosságként is használták. 

A Kr. u. 1. században a szójabab Kínából eljutott más távol-keleti vidékekre is. Egyrészt egész Kínában általánosan elterjedt lett, másrészt Koreában is kezdték felismerni jelentőségét. A 7. századra Japán, Indonézia, Vietnam, Thaiföld, India valamint a Fülöp-szigetek is befogadja a növényt. 

Európa számára csupán a 18. századra lett ismert, amikor az Ázsiába menő első felfedezők magukkal hozták a babot. Amerikába sem sokkal hamarabb ért oda a növény, legelőször nagy mennyiségben hajóval szállították az 1800-as évek elején, de nem mint élelmiszert, hanem mint olcsó nehezéket. 1879-ben kezdték el merész, vállakózó farmerek termeszteni annak érdekében, hogy állataiknak takarmányt biztosítsanak.

Az 1900-as évek elejétől az amerikai kormányzat már kifejezetten ajánlotta a bab termesztését állattartási célokra. 1904-ben, alapos kutatások után rájöttek, hogy a szójababban nagyon sok értékes olaj és fehérje van, így innentől kezdve azt javasolták a farmereknek, hogy ültetvényeiket cseréljék le szójaültetvényekre. Ennek hatására lényegében elindult az Egyesült Államok a szója nagyhatalommá válás útján. Az igazi nagybani termesztés az 1940-es évektől indult meg, amikorra már több mint 10000 szójabab típust ismertek meg, és ki tudták választani azokat, melyek valóban a legértékesebbek voltak. 

Érdekesség, hogy Henry Ford, a nagy autógyáros egyszer szójababot szórt a földre, és azt mondta fejlesztő mérnökeinek, hogy csináljanak belőle valamit. A mérnökök rendkívül ellenálló műanyagot készítettek belőle, amelyet aztán be is építettek a gépkocsikba. Ford a reklám kedvéért baltával ütötte az így készült kocsikat, demonstrálva rendkívüli keménységüket. A feljegyzések szerint 1935-re a Ford művek minden egyes autó előállításhoz mintegy 27 kg szójababot használt fel. 

A II. világháborúban a szójának különleges jelentősége volt a táplálkozásban, hiszen a szűkös esztendőkben elsőszámú olaj és fehérjeforrás lett. Az 1950-es évekre a növény vissza süllyedt az állati takarmányok sorába, ugyanakkor lendületet adott a nagyüzemi állattenyésztésnek. 

A szójabab értékeit a 70-es, 80-as években fedezték fel újra, a civilizációs betegségek egyre nagyobb terjedése kapcsán. Hazánkban ételként a 80-as években kezdett bekerülni a köztudatba. 

A szójabab rendkívül értékes hatóanyagokat tartalmaz, melyek gyógy - hatásairól számos bizonyítékkal rendelkezünk. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy vele szemben rendkívül erős allergia alakulhat ki, ami akár asztmás rohamban is jelentkezhet. Ezenkívül túlzott fogyasztása egyes esetekben vashiányhoz vezethet, ugyanis annak ellenére, hogy rendkívül magas a vastartalma, igen rosszul hasznosul a szervezetben. Vannak emberek, akik nem képesek megenni, mert rendkívüli mértékben puffasztja őket és nagyon nehezen emészthetőnek találják. Ilyen esetben ne erőltessük fogyasztását, mivel valóban vannak benne emésztést gátló anyagok, melyekre egyesek sokkal érzékenyebbek lehetnek az átlaghoz képest. 

Csontrendszeri hatás 

A szóját sokan tartják a csontritkulás egyik ellenszerének. A növényben található izoflavonoidok ösztrogénszerű hatással bírnak, ami elősegítheti a csontok épségének megőrzését. Ugyanakkor ez a kérdés még nem teljesen tisztázott, hiszen egyes vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a szójabab fogyasztása akár kalcium-vesztéshez is vezethet. Egy esetben beszámoltak arról is, hogy a csecsemőkorban itatott szójatej D-vitamin hiányos tüneteket idézett elő.

Mindebből az következik, hogy a növény élettani hatása valószínűleg függ az életkortól, a mennyiségtől és hogy milyen egyéb táplálékot fogyasztunk. Ujabban a szójaolajból sikerült elkülöníteni egy anyagot, amely bizonyítottan segíti az elkopott ízületi porcok felépülését. Menopauza előtt álló nőknél is tapasztalták a szójafogyasztás és a csontsűrűség közötti pozitív összefüggést. 

Vérnyomáscsökkentő hatás 

A növényi táplálkozás rendszerint csökkenti a vérnyomást. Nincs ez másképpen a szójabab esetében sem. Kimutatták, hogy rendszeres fogyasztása esetén mind a szisztolés, mind pedig a diasztolés vérnyomás értékek jelentősen mérséklődnek.

Érlelt szójakészítményekből pedig olyan fehérjéket sikerült elkülöníteni, melyek képesek gátolni a szervezet egyik legerősebb érösszehúzó anyagainak, az angiotenzineknek a keletkezését. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a szójabab fogyasztása egyaránt szerepet játszik a magas vérnyomás kezelésében, valamint megelőzésében. 

Daganatellenes hatás 

A szójabab hatóanyagainak tumorgátló hatását számos esetben sikerült igazolni. Kimutatták, hogy prosztata rákos betegekben a szójadiétára való áttéréssel a daganatot jelző speciális fehérjének (PSA: Prosztata Specifikus Antigén) mennyisége átmenetileg csökkenthető, ami a daganat átmeneti gátlását is jelentheti egyben.

A prosztatarák mellett más, húgy- utakat érintő daganatokban is hatékonynak bizonyultak a növényből nyert izoflavonok. Emellett a babban lelhető szaponinoknak köszönhetően vastagbél daganatos sejteken is kimutatható tumorellenes tulajdonsága. Sikerült izolálni egy olyan anyagcsoportot belőle, mely mesterséges körülmények között is képes gátolni a rákos sejtek növekedését és életciklusát. Feltételezik, hogy a hatásért felelős anyagok az élő szervezetben egy még hatékonyabb formára alakulnak át, és még hatékonyabbak lehetnek, mint pusztán sejteken tesztelve.

Azt is feltételezik, hogy a szója hatóanyagai közül számos ösztrogén hatással bír, és ezek a fitoösztrogének képesek meggátolni a daganatok növekedéséhez szükséges faktorok működését.

Ezt a gyakorlat is bizonyítja, hiszen azokon a területeken, ahol sok szóját fogyasztanak, lényegesen kisebb a rákos betegségek előfordulási gyakorisága. 

Nőgyógyászati hatások 

A fent említett szója fitoösztrogéneknek, természetesen számos nőgyógyászati hatásuk is van. A rendszeres szójabab fogyasztás alkalmas arra, hogy a menopauzában jelentkező jellegzetes tüneteket (pl. izzadás, hirtelen melegérzet) jelentősen enyhítse.

Több vizsgálat eredménye is arra utal, hogy a szója ösztrogén hatása biztonságos, nem növeli sem az emlőrák, sem pedig a vénás trombózis kockázatát, ugyanakkor nemcsak a fizikai tüneteket javítja a menopauzában lévő nőknél, hanem segíti a gondolkodási 

funkciók frissen tartását is.

Mindezek alapján a szójabab a változó korban lévő nők egyik alapélelmiszere kell, hogy legyen. 

Koleszterinszint csökkentő hatás 

A szójabab hatóanyagai igen kedvezően befolyásolják a vérzsírok szintjét. Magas koleszterinszintű betegekben a szója képes csökkeneti az összkoleszterin mennyiségét, azon belül is elsősorban a rossz koleszterinét (LDL). Menopauza utáni nőkben azonban egyértelműen növeli a jó koleszterin (HDL) koncentrációját.

Ha a marhasültet szójával dúsítják, akkor koleszterinszint emelő tulajdonsága nem jelentkezik, és a magasabb koleszterinszintű emberekben is a húsfogyasztás ellenére csökkenhet a káros vérzsírok mennyisége. Mindez a szója rendkívül erős hatását igazolja e tekintetben. Ennek oka valószínűleg a szója speciális fehérjéiben, telítetlen zsírsavaiban, magas rosttartalmában és izoflavon komponenseiben keresendő. 

Vasellenes hatás 

A szójabab forró vizes kivonatából olyan anyagokat találtak, melyek képesek gátolni egyes légúti betegségeket okozó vírusokat. Azt nehéz megítélni, hogy a táplálékkal bekerült vírusellenes komponenseknek milyen védő szerepe lehet a vírusos légzőrendszeri elváltozásokkal szemben, azonban nem lehet kizárni, hogy ha minimális mértékben is, de fokozzák a szervezet vírusokkal szembeni ellenálló képességét. 

Cukorbetegség elleni hatás 

Érlelt szójatermékekből olyan anyagokat mutattak ki, melyek képesek gátolni a cukorbontásban szerepet játszó alfa-glükozidáz enzim működését, ezáltal csökkentik a bélből felszívódó szőlőcukor mennyiségét, és következetesen segítséget nyújtanak a cukorbetegség kezelésben. Elsősorban enyhe cukorbetegségben szenvedők várhatnak ettől komolyabb eredményeket. 

Népgyógyászati felhasználás 

Tekintettel arra, hogy a magyar táplálkozási szokásokban a szójabab egyáltalán nem szerepelt a 20. század második feléig, ezért népgyógyászati megfigyelések sem születtek vele kapcsolatban. A más népek által felismert hatások többségét pedig a tudományos vizsgálatok igazolták. 

Dr. Gáspár Róbert