A savanyú káposztából számtalan ízletes étel készíthető, ám nem csak ezért szeretjük. A savanyú káposzta, és annak leve ugyanis tele van vitaminokkal, a bélrendszerre jótékony hatással van, fogyaszt és a daganatos sejtek szaporodását is meggátolja. Egyszóval egy újkori csodaszer, amit már nagyanyáink is használtak.

Savanyú, összehúzza a szánkat, nyersen tulajdonképpen nem is túl gusztusos, mégis örök kedvenc a savanyú káposzta, amiből évente több kiló is lecsúszik a torkunkon. Mintha csak a szervezetünk ösztönösen hajtana a hűtő felé, hogy a vékony hosszú csíkokat kizárólag kézzel felcsippentve, fejünket hátraszegve csak küldjük és küldjük lejjebb, hogy gyomrunkba érve végre kifejthesse minden jótékony hatását ez a ropogós és üdítő finomság. Főzve, rakva, párolva, levesnek, salátának, vagy nyersen is gazdag vitamin és tápanyagforrás.

A savanyú káposzta fejeskáposztából készül, az erjesztést sóval, vagy sós vízzel és kovásszal végzik 10-90 napig. A fejeskáposzta C-vitamin tartalma igen magas (20 mg/100 gr), amit a savanyítás után sem veszít el, mint ahogy más, értékes összetevőit sem. Így védhette például James Cook hajóskapitány legénységét a skorbut ellen, s ezért kitűnően alkalmas az erek támogatására, és az immunrendszer erősítésére is.

A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is bevihetünk fogyasztásával. Az ásványi anyagok közül pedig foszfor, kalcium, kálium, magnézium és nátrium található benne. Víztartalma is magas (92,5 g/100 g), tehát még a napi folyadékszükségletünk kiszámításakor is bízhatunk benne.

Ha ez nem volna elég, 100 gramm káposzta mindössze 3,4 gramm szénhidrátot, 1,1 gramm fehérjét, 0,2 gramm zsírt és 2,47 gramm élelmi rostot is tartalmaz.

A legjobb, a hagyományos eljárással készült savanyú káposzta, a boltban kapható legtöbbje sajnos már gyorsérleléssel készült. A savanyú káposztát ajánlott nyersen fogyasztani, de megfelelő főzéssel az elkészítés során is megőrizhetünk számos vitamint és ásványi anyagot belőle.

A bélrendszer seprűje
A fejeskáposzta tejsavtartalma nyersen is vetekszik a joghurtéval, savanyítás során pedig a káposztában található cukorból ugyancsak ez lesz. A tejsav azon kívül, hogy megakadályozza magának az élelmiszernek a rothadását, számos jótékony hatással is rendelkezik a bélrendszerre. – A tejsavbaktériumok, vagyis laktobaktérumok eldősorban a vastagbélben fejtik ki a hatásukat, ugyanis a stressz, a fertőzések, vagy az antibiotikum-kúrák után segítenek helyreállítani a felborult egyensúlyt – mondta dr. Kozma Ákos, belgyógyász.

Az igazi titok azonban mégsem ebben rejlik, hanem a magas rosttartalomban. A rostok ún. nem felszívódó táplálékok. A növényi sejtek sejtfalát, vagyis a cellulózt az emberi szervezet nem tudja megemészteni, így a rostok tulajdonképpen kefeként működnek a bélben. Minden oda nem illő salakanyagot segítenek kipucolni. Mindemellett megkötik a vizet, így azt a vastagbél nem tudja felszívni. Így a savanyú káposzta fogyasztásával rendszeres és jó állagú székletre is számíthatunk – folytatta a szakorvos.

De a savanyú káposzta levét sem kell a csapba öntenünk! A savanyú káposzta-lé ugyanis a bélrendszer seprűje, már napi 1 dl elfogyasztása is erősíti a bélflórát és megsemmisíti a káros baktériumokat, és a májat is tehermentesíti, C-vitamin tartalma pedig szintén magas.

Minden falat egészség
Azt már láttuk, hogy nyersen mennyi hasznos tápanyagot nyerhetünk a savanyú káposztából, de mi a helyzet, hogy ha főzve szeretnénk elfogyasztani? – Főzéssel ugyan veszít a C-vitamin tartalmából, de még mindig marad benne. Ügyeljünk tehát arra, hogy ne fűzzük túl, hiszen annak egyébként sincs semmi értelme, a káposzta úgy jó, ha ropog. Kuktában pedig percek alatt elkészül – mondta Barna Lajosné Éva. A dietetikus szerint a gyakran túl nehézre készített káposztás ételeket könnyen a visszájára is fordíthatjuk, egy kis odafigyeléssel.

Ha töltött káposztát készítünk, a tölteléket készíthetjük fele disznó-, fele pulykahúsból, ne rántsuk be és energiaszegény tejfölt kínáljunk hozzá és máris fogyókúrás ételt kaptunk. A székelykáposztához használhatunk eleve csak pulykahúst, a comb a legjobb – folytatta a szakértő, aki a legegészségesebb fogásokhoz a rakott káposztáról (ami szintén készülhet savanyú káposztából) is a besamel-mártás elhagyását javasolja. A káposzta készülhet római tálban is, amiben a lefedésnek köszönhetően a tápanyagveszteség jelentősen csökkenthető.

Ha pedig éppen ellenkezőleg, az a célunk, hogy hízzunk, akkor tegyünk a rakottkáposztánkra két tojással kikevert besamelt, szórjunk rá sajtot és ágyazzunk meg neki szalonnával!

Fogyókúrára is kiválóan alkalmas
Aligha találni olyan fogyókúrázót, aki ne próbálkozott volna még meg a savanyú káposzta-leves kúrával. A savanyú káposzta energiatartalma alacsony: 100 grammja csupán 20 kilokalóriát (kcal) tartalmaz, viszont rendkívül laktató. Segíti az emésztést, s ahogy fent olvashattuk, magas rosttartalmának köszönhetően tulajdonképpen kipucolja a beleket.

Iktasson étkezésébe savanyú káposzta napokat! Egy napra egy kilogramm savanyú káposztát tervezzen, amit ízesíthet fokhagymával, köménymaggal, kis pirospaprikával. – Nyersen kevés olivaolajjal meglocsolva, pár szelet almával vagy paradicsommal dúsítva kiváló salátának is – mondta a dietetikus.
A böjt kiegészítőjére pedig ajánljuk a levét, ami magas vitamintartalmának köszönhetően véd az ilyenkor esetlegesen fellépő vitaminhiányos állapottól, s kitűnő a máj tehermentesítésére is.

Epebetegek óvatosan!
Mint minden „csodaszer” a savanyú káposzta sem univerzális. Emésztőrendszeri betegségben szenvedőknek, epebetegeknek, puffadásra hajlamosaknak ez a savanyított eledel problémákat is okozhat éppen a sokat hangoztatott élelmirost- és illóolaj tartalma miatt. Egy-egy fogás utáni teltségérzetet és puffadást azonban nem ez a két összetevő okozza, hanem a hozzáadott zsiradék és füstölt húsok. Már csak ezért is érdemes megfogadni a dietetikus tanácsait!

webbeteg.hu