Stressz! Manapság már mindenki ismeri ezt a szót a világon. A legtöbben úgy gondoljuk, tudjuk is mit jelent, és hogy bennünket ez biztos nem érint. Vagy maximum egy kicsit...

Ön is biztos látott már olyan párokat, akik látszólag lényegetlen dolgokon vitatkoztak, vagy olyan üvöltő, dudáló sofőrt, aki úgy gondolta, hogy csak Ö az egyetlen, aki tud vezetni a városban.

A stressz és a feszültség számtalan módon megnyilvánulhat. Van, aki másokra vetíti, és van, aki magába fojtja. A stresszes élet pedig tudjuk, hogy hová vezet!

Egyes felmérések szerint az Európai Unió tagállamaiban a munkahelyi stressz közel 40 millió munkavállaló egészségét veszélyezteti. A japánok szó szerint halálra dolgozzák magukat... A japán nyelvben már szó is van erre a halálnemre, amit túlterheltség és a munkahelyi stressz okoz. Ez a szó a karoshi.

De mi is az a stressz?

Selye János szerint a stressz reakció beépített mechanizmus, amely akkor lép működésbe, ha követeléseket támasztanak velünk szemben.

Ezért a stressz védekezési és alkalmazkodási funkciókkal bír. A régmúlt időkben a velünk szemben támasztott követelmény például a támadó kardfogú tigris legyőzése volt.

A szervezet ugrásszerűen megemelte a hormontermelést, nőtt a vércukorszint, gyorsult a légzés, az izmok megfeszültek, az immunrendszer felpezsdült, mindezt azért, hogy hatékonyabban küzdjünk, meneküljünk, vagy gyorsabban gyógyuljunk a sebeinkből. De ha a tigrisveszély, vagyis a stressz elmúlt, a testfunkciók visszaálltak a normál kerékvágásba.

Korunk tigrisei

A mai világ tigrisei más formát öltöttek. Ilyen az internet, a folyamatosan bömbölő TV és rádiócsatornák, melyek ontják ránk a katasztrófákat, a baleseteket és a háborúkat.

De a legnagyobb stressz-forrás mégis a munkahelyünk, amely sokszor mozgásszegény, monoton, nem ritkán lélekőrlő, értelmetlen bürokráciával fűszerezett és idegileg is rettenetesen kimerítő.

A legtöbb elfojtott stresszt eredményező munkakör azt hiszem a vállalati középvezetőké, és azoké, akik közvetlenül a cég ügyfeleivel dolgoznak. A bolti eladótól a telefonos ügyfélszolgálatosig mindenkinek bőven kijut a stressz helyzetekből.

A minden napi kemény munkahelyi versengés és a főnökeink, vagy ügyfeleink elvárásai hatására a stressz reakciók beindulnak. Megnő a vérnyomás, felgyorsul a szívverés, megváltozik a verejtékezés, ezzel a só-víz háztartás, illetve a tápcsatorna ereiből és a lépből a vázizomzat felé áramlik a vér.

Elpárolgott indulatok

Ezek a folyamatok azonban nem érnek véget, ha váratlanul elmúlik a veszély vagy kiderül, hogy csak vaklárma volt. A reggeli feszült helyzetnek délutánra már az emléke sem él bennünk, pedig a szervezetünkben elindult folyamatok még messze nem normalizálódtak.

A vérnyomás tartósan emelkedetté válik, mivel a felgyorsult szívverés miatt az erek nem képesek rugalmas falukkal a finom szabályozásra. A megnövekedett verejtékezés felborítja a só-háztartást, ezzel tovább rontja a finom szabályzás lehetőségét. Nem véletlenül a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas vérnyomás az elsődleges következményei a stressznek. Amiben egyébként Magyarország igen előkelő helyet foglal el a "világranglistán".

Az állandósult rejtett stressz miatt a tápcsatornában jelentkező tartós vérellátási zavar fokozza a fekély hajlamot, és rontja az emésztést. A rossz emésztés és az újabb stressz, növeli a savtermelést, ami tovább rontja a helyzetet. Ráadásul ez egy ördögi kör, mivel az egészségromlás miatt csökken a munkaképesség, ami újabb stressz forrásként jelentkezik.

A mozgás életforma!

Mindenképpen foglalkoznunk kell a stressz kezelésével, mert végzetes következményei lehetnek egészségünkre.

Mivel munkahelyünkön nem vezethetjük le a stresszt, mondjuk egy jó kis ordítozással hajcsár főnökeinkkel szemben, más módszert kell keresni.

Az egyik ilyen módszer a sport.

A Brit Szív Alapítvány egy közleményében leírja, hogy évente 135 ezren halnak meg szívbetegségben, amit rendszeres sportolással le lehetne szorítani 12 ezerre. Drámai különbség, nem igaz?

Futni egy zöld parkban, erősíteni egy modern edzőteremben, focizni a kollégákkal a sarki tornateremben, mind egy jó lehetőség a stressz csökkentésére. Szinte mindegy milyen sportot választunk, lényeg hogy élvezzük, de mindenképpen a rendszerességen legyen a hangsúly. Be kell építeni a mindennapi rutinba, hogy mozogjunk az egészségünkért.

Néhány cég már rájött, hogy a munkahelyi stressz komoly veszteséget tud okozni a nem megfelelő minőségű és hatékonyságú munka, illetve a rengeteg betegszabadság miatt. Ők biztosítanak munkaidő alatt és azon kívül is sportolási, kikapcsolódási lehetőséget, masszőröket és szükség esetén akár pszichológust is.

Csokoládé, alkohol vagy nyugtató?

Sokan, főleg a hölgyek, hajlamosak a stresszt csokoládéba fojtani. Ami azért hiba, mert a csokoládé ugyan felszabadít némi endorfint, amit "boldogság hormonként" ismerünk, de ez csak még jobban elfedi az elfojtott stresszt, ahelyett, hogy segítene a feldolgozásában.

Ugyan ez érvényes a vezetői réteget érintő menedzser-alkoholizmus néven ismert stressz-betegségre. Azzal az extrával, hogy az alkohol nemcsak hogy tüneti kezelés a stressztre, ráadásul még tönkre is teszi az embert! És hát kár elinni egy szép karriert!

Mások, még az ennél is könnyebb utat választják, és nyugtatóhoz nyúlnak. A siker gyors, míg a mellékhatások vég nélküliek. Ezért aztán mielőtt elkezdünk kilószámra szedni valamilyen szintetikus nyugtatót, vegyük számításba a természet adta lehetőségeket. A megoldást már a vikingek is ismerték, így itt az ideje, hogy a XXI. század is újra felfedezze a Rhodiola rosea gyógynövény!

Régi korok üzenete

Az aranygyökér első írásos emléke ie. 77-ből származik, ebben Dioscorides, a görög orvos (belgyógyász) ír az általa elsőként használt rodia riza gyógyszerként való alkalmazásáról, és erről beszámol a De Materia Medica-ban.

Sara Hedman svéd kutató gyűjtötte össze a Rhodiola népgyógyászati alkalmazására vonatkozó ismereteket. Tanulmányában leírta, hogy az ókorban a rómaiak és a görögök a fáradtság leküzdésére, a vikingek az állóképesség növelésére és a másnaposság elleni gyógyírként is itták a rózsagyökérből készült italt. Közép-Európában fájdalomcsillapításra, fejfájás elleni szerként, valamint általános erősítőként hasznosították.

De a Rhodiola-t leginkább a Távol-Keleten és Szibériában értékelték nagyra. A kínai császárok különleges alakulatokat küldtek az Urál-Altáj hegységbe az értékes gyökérért, a szibériai őslakosság körében pedig számtalan történet kering a gyökér misztikus erejéről és hasznáról.

Alkalmazták az erőnlét fokozására, a munkaképesség növelésére, a magassági betegség leküzdésére, de kezeltek vele depressziót, álmatlanságot, impotenciát, különböző bélbajokat és idegrendszeri betegségeket is.

Évszázadokon keresztül csak a beavatottak és családtagjaik ismerték a vadon termő aranygyökér termőterületét, illetve a begyűjtés helyét, és a kivonat elkészítésének titkát. A tibetiek szerint rendszeres fogyasztásával a 100 éves kort is meg lehet érni jó erőnlétben.

A titkos fegyver

A modern tudomány 1961-ben G. V. Krilov, az Orosz Tudományos Akadémia Nemesítési és Botanikai Tanszék vezető kutatójának irányításával a Rhodiola rosea-t megfigyeléseik alapján adaptogénként kategorizálták. A világon összesen mintegy 22 gyógynövény kaphatta meg az adaptogén kategóriát!

A hatvanas években elvégzett kutatások eredményei alapján a Rhodiola rosea-t a volt Szovjetúnióban az űrhajósok, élsportolók és az idősödő pártvezetők szellemi és fizikai teljesítőképességének növelésérehasználták. Ezért a növényre vonatkozó kutatási eredményeket hosszú ideig titokban is tartották.

Egy másik kutató, Lishmanov vizsgálatai bebizonyították, hogy a Rhodiola kivonata csökkenti a stressz okozta szívkárosodást, valamint hogy hatóanyagai erősítik a szervezet ellenálló-képességét a stressz-reakciókat kiváltó fizikai, kémiai, biológiai hatásokkal szemben. Ráadásul abszolút mellékhatás-mentesen!

Klinikai kísérletekben igazolták azt a sokféle hatást, amelyet az évszázados tradicionális gyógyászat is alkalmazott. A XXI. század modern biológiai és fejlett kémiai műszerei és a kísérletes orvostudomány ismeretei biztosítékot adtak arra, hogy érdemes és fontos ezt a bizonyítottan kivételes izgalmas növényt, a Rhodiola rosea-t kellő mennyiségben termeszteni, hogy a gyökerének kivonatát minden ember számára hozzáférhetővé tehessük.

Héthelyi B. Éva

A Rhodiola rosea hatóanyagai, farmakológiai hatása és fitokémiai vizsgálata

A nyugodt és kiegyensúlyozott hétköznapokért

A 60-as évek nagy titkolózása után, a 70-es években Finnországban kezdték meg a Rhodiola rosea kereskedelmi célú termesztését.

Nem volt egyszerű faladat, mivel a növény a természetben csak 3.000 méteres magasságban, mostoha körülmények között és igen lassan fejlődik. A begyűjtésre alkalmas vastagabb gyökerű növények 8-15 évesek is lehetnek. A Rhodiola fejlődési ideje szántóföldi termesztésben ugyan rövidebb, de még így is csak a 4 éves növény alkalmas a begyűjtésre és feldolgozásra.

A szántóföldi termesztés technológia kidolgozásában jelentős részt vállalt egy magyar kertészmérnök, Galambosi Bertalan, akit ezért a Finn Köztársaság Elnöke kitüntetett a Finn Oroszlán Lovagrend Lovagkeresztjével 2004. november 19-én.

Galambosi Bertalan 20 éves munkásságának köszönhetően 2001-ben megkezdődött a rózsagyökér szabadföldi kereskedelmi termesztése Finnországban és Svédországban is. Galambosi tervei között szerepel, hogy meghonosítja ezt a csodálatos növényt a magyar hegyvidéken is! Reméljük sikerrel jár!

Így mostanra az aranygyökér már nem csak a kiváltságosok számára elérhető! 

/forrás:Vitalland.hu/