Ha az ember kimerült, hajlamos mindent sokkal borúsabbnak látni. Valóban az összeomlás szélén állsz, vagy tavaszi fáradtság gyötör?

Általánosságban elmondható, hogy kortól, foglalkozástól, iskolázottságtól, nemtől, bőrszíntől és vallástól függetlenül a modern társadalmakban mindenki rohan. Globális időhiányban szenvedünk. Iskoláskorunkban a vizsgák hajtanak, később a főnökünk és a család elvárásainak igyekszünk megfelelni, majd – hiába nyugdíjas az ember – az unokák, az orvosok, a sorban állás vagy éppen a piac nyitva tartása siettet. Hiába: attól, hogy öregszel, a napok óráinak száma nem növekszik, ami 24 volt korábban, később is 24 marad. 24 pedig nem elég – nemhogy mindenre, de lassacskán már semmire sem.

Ördögi kör ez, amelyben magunk hozunk létre újabb és újabb spirálokat: egyre több elvárásnak igyekszünk megfelelni, egyre nagyobb akadályokat gördítünk magunk elé. És persze a környezet sem segít: anyagi gondok, társadalmi szintű problémák, egyre rosszabb közegészségi állapotok… csoda, ha az ember néha úgy érzi, mindjárt felrobban? Hogy elfáradt, hogy elege van, és szíve szerint kivonulna a civilizációból? Csoda, ha a legváratlanabb helyzetekben szakad el a cérna: a lassú pénztáros, a meleg metró, a posta, a díjbeszedő miatt, a dugóban vagy éppen a szomszéd macskájának nyávogásától? Hogy átmeneti fáradtságról van-e szó, vagy idegeid lassan felmondják a szolgálatot, az alábbi tünetek alapján kiderül!

Tavaszi fáradtság

A tavaszi fáradtság a szakemberek szerint nem betegség, inkább hiányállapot: tavaszra kimerül a szervezet előző nyáron felhalmozott vitamin- és energiatartaléka. A téli hónapok, a hosszú éjszakák és rövid nappalok fényhiánya, a hideg, a vírusok elfárasztják szervezetünket, amely, akárcsak a természet, megújulásért kiált. A hiányállapot okozta fáradtságot csak fokozzák a fronthatások, a változó légnyomás, mely nem csak az arra érzékenyeket viseli meg. 

A tavaszi fáradtság – ahogy nevéből is kitűnik – elsősorban fáradtsággal, kimerültséggel, kedvtelenséggel jelentkezik, kinél erősebb, kinél gyengébb formában.

Mit tegyél?

A tavaszi fáradtság leküzdésének legjobb módja, ha mindazt pótlod, amit szervezeted hiányol. A vitaminokat, a napfényt, a friss levegőt, a mozgást és a pihenést. A zsíros ételek helyett válassz friss zöldségeket és gyümölcsöket – így nemcsak természetes úton veszel magadhoz vitaminokat, hanem még a télen felkúszott kilókból is leadhatsz néhányat. Ha úgy érzed, ez nem elegendő, egészítsd ki C-vitaminnal, esetleg egy multivitamin-komplexummal. Amint elég jó az idő, menj kirándulni, igyekezz a hétvégéidet a szabadban tölteni, hiszen a friss levegő, a mozgás és a napfény segít abban, hogy szervezeted boldogsághormont termeljen, és feltöltődjön energiával.

Idegösszeroppanás

Az idegösszeroppanás szó szerint, betegségként orvosi értelemben nem létezik. Egy tünetegyüttes köznapi általános megfogalmazása, melyet az egyén pszichés megroppanása, idegrendszerének kimerülése okoz. Előjelei gyakran nincsenek, és igen változó, hogy kiből mi váltja ki a sokszor dührohamszerű kitöréseket. Sokban hasonlít a depresszióra, azzal a lényeges különbséggel, hogy legtöbbször jól köthető valamilyen nagyobb megterheléshez, stresszhez, és változatos tüneteket okozhat: a levertség és rosszkedv mellé egy nagy adag felgyülemlett feszültség is párosul. Ez az oka annak, hogy az idegösszeomlástól szenvedő személy hirtelen, sokszor látványosan omlik össze, tör ki magából – abban az adott pillanatban bukik ki belőle az addig elfojtott feszültség.

A beteg könnyen elszakadhat a valóságtól, így hajlamos egy-egy problémát, sérelmet oly mértékben felnagyítani, hogy világában már csak annak jellemzői – idegessége, megbántottsága – van jelen.

Sztárvilág

Szinte minden hónapban olvashatsz olyan hollywoodi sztárról, akit súlyos idegösszeomlással kezelnek valamelyik magánklinikán. Az idegösszeroppanás az amerikai álomgyárban igen gyakori – a sztárokra nehezedő súly, a sztárság helytelen feldolgozása, a média kontár beavatkozása a magánéletbe erősen igénybe veszi idegrendszerüket.

Mitől omolhatsz össze?

Mint az összes lelki alapokon nyugvó betegség, az idegösszeroppanás kiváltó okai is változatosak és teljesen szubjektívek. Elsősorban az egyén stressz-tűrőképességének mértékétől függ. A nagyobb teherbírású emberek tragédiáktól sem omlanak össze, míg mások már egy-egy megfeszített időszakot is nagyon rosszul viselnek.

Mi tegyél?

Gondoskodj a szükségleteidről – hosszabb távon nagy árat fizethetünk, ha tartósan háttérbe szorítjuk valamilyen testi, lelki vagy szociális igényünket.

Keress bizalmast – akivel megoszthatod bánatodat, gondjaidat, és merj segítséget kérni.

Ne félj a konfliktusoktól – a legnagyobb belső rombolást sosem a különbségek, konfliktusok vállalása, hanem az elhazudásuk okozza.

Sportolj – a sport nemcsak a testet tartja karban, hanem segít megküzdeni a stresszel, és bizonyítottan antidepresszáns hatású.

Keress hobbit – legyen olyan tevékenységed, amelyet csak saját jóérzésedért végzel.

Élj a művészet és kultúra nyújtotta élményekkel – az alkotás és befogadás gyógyítja a lelket. /Lám Luca/