Fáradtnak lenni - több arcú tapasztalat 

Amint az a legközönségesebb dolgokkal és jelenségekkel történik, a fáradtságot is nehéz meghatározni vagy leírni, jóllehet mindenikünk nagyon jól ismeri, hisz számtalanszor megtapasztalta már.

A fáradtság általában egy visszafordítható jelenség, és szoros kapcsolatban van az illető személy energiaszintjével.

Jellegzetes érzesek révén nyilatkozik meg: csökken a figyelőképesség, a szellemi teljesítő kapacitás és a fizikai erő.

A legtöbb esetben a megfelelő minőségű és időtartamú pihenés meghozza az. eredményt: a szervezet regenerálódik, és a fáradtság jellegzetes tünetei eltűnnek. 

Ha legtöbbünk nagyszülei nem ismertek mást, mint a fáradtságos munkát és az ezt követő, nyári, szabad ég alatti vagy a teli, meleg kemence melletti alapos pihenést, számunkra, a szédítő sebesség e századának siető vándorai számára a fáradtság egy a lényünket átalakító tapasztalattá vált, amelynek különböző formái akkor támadnak ránk, amikor a legkevésbé vagyunk rá felkészülve. 

A legegyszerűbb osztályozás szerint a következő fáradtság-típusokat különítjük el: 

Az izomzat fáradtsága az izmok erőfeszítései nyomán kialakult fáradtság. Általában azok a személyek tapasztalják meg, akik olyan munkát végeznek, amely bármilyen természetű testmozgást és fizikai erőfeszítést feltételez. 

A testtartás miatt bekövetkező fáradtság a hosszú időn át változatlan testtartás miatt fellépő vérkeringési zavar okozza. Az ülő életmódúakra illetve a lábon állva dolgozó személyekre jellemző ez a fáradtság-típus. 

A szenzoriális (vizuális, auditív) fáradtság - az érzékek túlzott igénybevétele miatt kialakuló fáradtság; a zajos nagyvárosokban élőkre, a sokat tévézőkre, számítógépezőkre és a zajos környezetben dolgozókra jellemző. 

Pszichés fáradtság - lelki természetű tenyezök váltják ki (főként a stressz); annyira elterjedt és változatos, hogy mondhatni divattá vált. Minden banális beszélgetés, mely a „hogy vagy? -gyal kezdődik, szinte mindig ezzel a válasszal folytatódik: „Nagyon elfoglalt vagyok''": „Nagyon stresszes vagyok"; „Nem bírok már a fáradtsággal..." 

Miért? 

Amint a kimerülés rabjaivá váltunk, egyedüli szabadulásunk akkor kezdődik, ha leülünk a tükör elé, és megpróbáljuk megfejteni és megérteni, miért és hogyan jutottunk ebbe az állapotba. Ennek az elemzésnek túl kell lépnie a jól ismert, agyonhasznált kliséken (úgymint: „nagyon foglalt vagyok"; „az csak természetes, hogy ilyen állapotban vagyok, mivel sok mindent megértek, ami körülöttem zajlik"; „nincsen semmi baj, mindenki fáradt, ez a világ már csak ilyen" stb.). Szükséges beazonosítanunk a fáradtságunkat okozó faktorokat, majd sürgősen meg kell tennünk a helyes lépéseket annak érdekében, hogy hatástalanítsuk testünk és lelkünk energiáit állandó jelleggel fosztogató tényezőket. 

íme, a legfontosabbak a „vétkesek"' közül: 

 Patológiás állapot a szervezetben. 

Ez az első ok, amelyet a fáradtság esetében ki kell vizsgálni, mivel sok betegség egyetlen kezdeti tünete a látszólag megmagyarázhatatlan, krónikus fáradtság. Ide sorolandó a rövidlátás, májproblémák, tüdőbetegségek, vérszegénység és a legfélelmetesebb kór, a rák. 

 Alvászavarok. 

A pihenés alvászavar miatti hosszantartó hiánya a memória képességének csökkenését, amnéziát, különböző fertőzéseket, és végül halált okoz (Id. WadeC,Travis C, 1998, Psychology, edit. Addison- Wesley Fducational Publishers, 172).

A megfelelő időtartamú, rendszeres alvást gyakran elhanyagolják, aminek áldatlan hatása van az egyén fizikai és pszichikai egészségére. Meg az alvás időtartamának enyhe csökkentése vagy növelése is negatívan befolyásolhatja a teljesítőképességet.

Áprilisban például, az. óra átállítása utáni első hétfőn, amikor az emberek egy órával kevesebbel alszanak, néhány százalékkal megnő a közúti balesetek száma;

októberben pedig, az idő átállítása utáni első hétfőn, amikor az emberek egy órával többet alszanak, a balesetek száma néhány százalékkal kevesebb, mint általában.

Érdekes azonban, hogy a lúl sok alvás megmagyarázhatatlan módon szintén fáradtságot idéz elő. 

 A kor. 

Nyilvánvaló, hogy egy idős személy hamarabb elfárad, mint egy fiatal, bármilyen tevékenységről lenne szó. Mégis a fiatalok ezen látszólagos előnyét az idősebbek megfelelő edzéssel semlegesíthetik. Figyelembe véve a tényt, hogy a fiatalok egyre több időt töltenek a számítógép előtt, és egyre kevesebbet a természetben és a tornateremben, az erőviszonyok kiegyenlítődnek. 

 A testsúly. 

Nincsen szükség nagy egészségügyi és matematikai tudásra ahhoz, hogy elvégezzük a következő számítást: egy pónilóra jól megrakott szekeret kötnek, majd arra kényszerítik, hogy húzza. Rövid táv megtétele után összeesik a fáradtságtól. Ugyanarra a pónilóra felültetnek egy néhány éves gyermeket, akit könnyedén megsétáltat, anélkül, hogy elfáradna.

A testsúlyfelesleg egyéb káros hatás mellett az egyén fáradékonyságát is növeli, de az is igaz, hogy az alultápláltság miatt is elfáradhat az ember, annyira, hogy még önmaga súlyát is alig cipeli 

 Ülő életmód. 

Az ülő életmód gyakran egy egész sor olyan tényezőt sorakoztat fel maga mögött, amely jelentős mértékben hozzájárul a fáradtság állapotának kialakulásához: testsülyfölösleg, a testmozgás hiánya, helytelen táplálkozás, a tévé vagy számítógép előtt töltött indokolatlanul sok idő. Ezek közül a tényezők közül talán a legfontosabb a mozgás hiánya. Legtöbbünk munkája (amelyeka legkeresettebb munkák egyébként) nem követel sok testmozgást, a roppant kevés idő miatt pedig nincsen lehetőség a test és a szív izmainak edzésére. Azért vagyunk fáradtak, mert túl fáradtak vagyunk ahhoz, hogy megfelelően kifárasszuk magunkat. 

 A munkafeltételek. 

A választott mesterség végzésének nem kielégítő feltételei is fáradtságot okozhatnak: erőteljes szellemi megerőltetés, hoszszú, fárasztó munkaprogram (túlórák, éjszakai műszak), monotónia, rutinszerűség, szűk hely, az intimitás hiánya, a zaj, a nehéz, munkaköri feladatok stb. Egyeseket ezek közül meg lehet oldani, másokat azonban nem. Ha a programváltoztatás és az attitűd megváltoztatása után sem sikerül legyőzni a fáradtságot, lehet, hogy fontolóra kellene venni a munkahely változtatást is. Megtörténhet, hogy felfedezzük: több a kiadásunk, mint a bevételünk az indokolatlan fáradtságot okozó munkahely miatt. 

 Stresszes, nehéz helyzetek. 

Ebbe a kategóriába olyan események tartoznak, amelyek a leggyakrabban meghaladják megelőző, cselekvő képességeinket: válás, költözés, gyermekszületés, valamelyik családtag megbetegedése vagy halála, konfliktusok a munkahelyen, munkahely változtatás, elbocsátás, fojtogató határidők stb. 

 Pszichés eredetit tényezők. 

A legnehezebben azokat az állapotokat lehel beazonosítani, amelyek lényünk belső terein uralkodnak el, és „bevírusozzák" érzéseink legkifinomultabb „programjait" is. Itt említjük meg a stresszt, az érzelmi sokkokat, a szorongást, az állandó aggodalmaskodást, a céltalanság miatli fásultságot.

A nehéz, stresszes állapotokra adott válaszaink „érzelmi viharokat" szítanak, amelyek kiszipolyozzák belőlünk az energiát.

Egy másik lélektani paradoxon, hogy az unalom is fáradságot okoz. Amikor az elmét nem foglalkoztatják konstruktív tevékenységek,amelyek cél és értelmet kölcsönözhetnek az életnek, a lefegyverző fáradtsag befészkeli magát az elmébe és a szívbe. 

A fáradtságtól leverve 

Nap mint nap küzdünk a stresszel és a nehéz életkörülményekkel, és sokszor úgy érezzük, hogy nem leszünk képesek győztesekként ki kerülnünk ebből a szüntelen küzdelemből. Mégis, a következő nap összeszedjük minden erőnket, és kezdünk mindent elölről. Ebben az állandó gyötrődésben van egy pont, ahol törékeny lényünk összeroppan, és többé keptelen újra felvenni a harcot. Erre a lelki veszélyre figyelmeztet Pál apostol: „Gondoljátok meg azért, hogy Ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek, lelkeitekben elalélván" (Zsid 12:3). 

Sajnos, ha az embert a haza felé vezető úton legyőzte már a lelki fáradtság, nem talál többé cseppnyi erőt sem az út folytatásához Ennek oka az, hogy a lelki fáradtsága bűn okozta gyógyíthatatlan lelki betegség tünete. A Szentírás túllép a látszaton, és rámutat arra, hogy a hit fáradtsága a szabad választás eredménye, amelynek rettenetesek a következménvei: „Mert így szól az Úr Isten, Izraelnek Szentje: Megtérve és megnyugodva megmaradhattatok volna: csöndességben és reménységben erősségetek lett volna; de ti nem akartátok, hanem ezt mondatok: Nem. sőt, lóra ülvén, futunk; ezért futnotok kell; és gyors paripán elvágtatunk; ezért gyorsak lesznek üldözőitek" (Luk 30:15-16). 

A rendkívüli lélektani mélyrelatás és az aIIegórikus készség révén Ésaiás leírja minden idők emberének önmaga életével folytatott kimerítő versenyfutását. Orökéletünk ellenségének sikerült belopnia életünkbe mindazokat a tényezőkéi, amelyek tönkreteszik lelkiéletünket. Ezek közé tartozik a rendszeres pihenés hiánya, amelyet Isten ajándékozott nekünk regenerálódásunk végett: „Szombatok szombatja ez nektek,ne sanyargassátok meg azért magatokat; örökkévaló rendtartás ez" (3Móz 16:31). 

Lehet, hogy ha belenézünk a Szentírás tükrébe, az megmutatja nekünk, hogy lelki szempontból megváltozott a „testsúlyunk". Lehet, hogy alultápláltak vagyunk - gyorsan fogyasztjuk el a lelki táplálékunkat, a reggeli áhítat öt perce alatt , vagy lehet, hogy magunkba szívtuk a tanításokat anélkül, hogy másoknak is adtunk volna belőlük;

mindkét esetben kegyetlen a helyzetünk. És ha fizikai téren az. ülő életmód lassan ölő gyilkos, a lelki „edzés" hiányának azonnali és nehezen helyrehozható következményei vannak. Talán ezért is figyelmeztet a népek apostola: „A jótéteményben pedig meg ne restüljünk, mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk" (Gal 6:9). 

Ha visszatekintvén szövetség kötésünk boldog pillanataira, öregeknek erezzük magunkat, akik belefáradtak a várakozásba, valószínű, hogy még nem tudatosult bennünk a tény, hogy nagyon lemaradtunk, mivel Mihály „hadseregében" olyan örök ifjaknak van csak helyük, akik állandóan a Nagy Példaképre szegezik tekintetüket. „Azért nem csüggedünk; sőt, ha a mi külső emberünk megromol is, a belső mindazáltal napról napra újul" (2Kor4:16). 

Lehet, hogy a megszentelődés útja megmászhatatlan hegynek tűnik számunkra, amelynek meghódításáért nap mint nap fáradtan küzdünk. Meg kell értenünk, hogy bármilyen személyes erőfeszítést tennénk az út végén található díj elnyerésére, nem más, mint hiábavalóság. Itt az ideje elfogadnunk a Biblia két bölcsének tanácsát: „Jobb egy teljes marok nyugalommal, mint mind a két maroknak teljessége nagy munkával és lelki gyötrelemmel (Préd 4:6). „Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, amiképpen Isten is a magáéitól" (Zsid 4:10). 

Ha elesünk a próbák során, és elcsüggedünk, mint Illés, jusson eszünkbe a biblia ígérete: „Isten az igazság, műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké" (Ésa 32:17) . 

A gyógyulásról 

Minden este egy olyan nap után száll alá, amelyen az ember fáradt teste, elméje és lelke gyógyulását kereste. Amikor a fáradtság levert lábunkról, csupán egy igazi gyógyír létezik, mely újra erővel tölt el minket „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek. és én megnyugosztlak titeket Vegyétek fel magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek" (Mt 11:28-29). 

A megígért gyógyulás teljes, mivel Jézus minden ember fölé hajol, hogy újrateremtse lelkében az Ő képét, és együtt induljanak a megígért pihenés felé. „Az én orcám megy veletek, hogy megnyugtassalak" (2Móz 33:14). 

Zenubia Nicoliţă 

Pszihológus 

Cernica