Ezután kisgyermekeket is vittek, hogy megérintse őket. Amikor a tanítványok ezt meglátták, rájuk szóltak, Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be abba."Lk 18,15-17.
EGY BIZAKODÓ GYERMEK
Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa. (Lk 18,16)
Orvosként kollégáimmal gyakran dolgozunk nyomornegyedek lakói között.
Egy reggel, ahogy vitamincseppeket osztottunk, egy gyermek szorosan csimpaszkodott a mamájába, és nem volt hajlandó odajönni hozzánk, mert idegenek voltunk.
Amikor anyja győzködni kezdte, még szorosabban átölelte; de végül engedelmesen kinyitotta a száját, hogy megkaphassa az egészségéhez szükséges cseppeket.
Amikor láttam, miként bízott a gyermek feltétel nélkül az anyjában, és nem akart elválni tőle, eszembe jutott a
Mk 10,13-16.
Arra gondoltam, ez az a szeretet, amit Krisztus elvár tőlünk.
Sokszor, amikor gondokkal kell szembenéznünk, ahelyett, hogy Istenhez közelítenénk, elhúzódunk tőle.
Talán meg is kérdőjelezzük Isten szeretetét.
De meg kell kérdeznünk magunktól, vajon gyermekként kapaszkodunk-e Istenbe, bízva, hogy ő tudja, mi a legjobb nekünk, amikor a nehéz idők jönnek.
Imádság: Urunk, segíts, hogy gyermeki szívvel és lélekkel szeressünk és bízzunk benned. Ámen.
Bízom-e Istenben úgy, mint egy gyermek a szerető szüleiben?
Beulah Prasad (Bangalore, India)
IMÁDKOZZUNK A SZÜLEIKTŐL ELSZAKÍTOTT GYERMEKEKÉRT!
Kommentáld!