Naamán, az arámok királyának hadseregparancsnoka, nagyra becsült ember volt ura előtt, és tekintélyes, mert általa szabadította meg az ÚR Arámot. Ez a férfi erős vitéz volt, de bélpoklos lett. (2Királyok 5:1)

Naamán magasról mélybe jutása           sok emberrel megtörténik. Fut a szekér, egyre csak ível felfelé az életpálya, egyszer csak beüt a krach, és a magasságot felváltja a mélység. Ehhez elég egy pillanat.

Néhány hete láttam egy ökölvívó mérkőzést, melyen nem kímélték egymást a bokszolók, persze tudom, ez a dolguk, ám amikor az egyik nyeregben érezhette magát és úgy gondolta, hogy lesöpri a másikat, kapott egy olyan jobbegyenest, hogy percekig nem bírt felállni a padlóról. Ő volt az esélyesebb, a címvédő, mégis kiütéssel vesztett. Ehhez egyetlen jól irányzott ütésre van szükség. Az ember élete időnként pontosan így néz ki. Egy jól irányzott ütés és padlóra kerülünk. Ez az ütés éppen úgy lehet esetünkben egy betegség, mint valakinek az elvesztése, egy váratlan anyagi teher, munkahelyi elbocsátás vagy ezekhez hasonló dolgok.

Jelentéktelennek tűnő részlet Naamán életében, hogy egy izraeli kislány, egy rabszolgalány kerül a házába, aki felvillantja a reményt, amikor beszélt az Úr egyik szolgájáról, a samáriai prófétáról.

Mi ebből a tanulság ránk nézve? Leginkább az, hogy Isten gyermeke vallja meg bátran hitét az Úrban.

Ne szégyelld, hogy az Úrhoz tartozol! Lehet, hogy olykor kinevetnek, kigúnyolnak hitedért, de Jézus előre megmondta, hogy ilyenben részünk lesz. Hordozd el Krisztusért, ha megaláznak a belé vetett hited miatt! Ám az is lehet, hogy hatni kezd a bizonyságtételed. Van, hogy azonnal, van, hogy csak napok, hetek, hónapok múlva. Isten használni akarja a benne hívőket arra, hogy mások közel kerüljenek Őhozzá.

Fontos figyelmeztetése van egyik énekünknek erre nézve: Egy lélekért se érjen vádja téged, hogy temiattad nem látta meg Őt.

De Jézus ettől is pontosabban állította fel a mércét: aki szégyell engem és az én beszédeimet az emberek előtt, azt én is szégyellni fogom mennyei Atyám előtt. 

A bizonyságtételünk életet menthet, ne hallgassunk az Úrba vetett hitünkről. Időnként szétnézek a facebookon és elszörnyülködöm, hogy emberek miket ki nem tesznek, miket meg nem osztanak másokkal.

De meg merjük-e osztani ismerősinkkel a bennünk élő hitet? Az Úrhoz való odatartozásunkat?

Ez a kislány itt a történetben nem beszélt hosszan, nem eresztette bő lére mondandóját, de ami a szívén volt hitéből fakadóan, azt elmondta.

Ennyit vár tőlünk is az Úr.

Olykor előfordul, hogy nem merünk szólni, nem merjük megvallani a hitünket mások előtt. Ez nagyon emberi bennünk, de elmulasztunk segíteni a másiknak ilyenkor…

Nézzük csak, hogyan reagál Naamán és háza népe erre a bizonyságtévő mondatra! Azonnal intézkednek, mozgósítják kapcsolataikat – egészen a legfelsőbb szintig – és erősödni kezd a reménység bennük a gyógyulásra. Testvérek! Az egészség tényleg ilyen becsben tartott dolog. Előfordul persze, hogy akkor értékeljük igazán, amikor már elvétetett tőlünk, de fontosnak tartjuk meglétét. Sőt, olyannyira fontosnak, hogy sokszor hangzik el beszélgetésekben: Mindegy csak egészség legyen! Ez nem tűnik rossz felfogásnak, mert az van mögötte, hogy ha van egészség, akkor bírunk dolgozni, ha bírunk dolgozni, akkor pénzt keresünk, ha pénzt keresünk, akkor pedig megélünk valahogy. De egyrészt egészségesen is el lehet kárhozni!

Másrészt óvakodni kell attól is, hogy bálvánnyá legyen az egészség. Manapság egyre több példa van erre is! 

Persze fontos számunkra az egészség, de mi a helyzet azokkal, akiktől elvétetik az egészség? Netán már komoly egészségkárosodással születnek, vagy időközben változik meg az életük? Ők már nem is teljes értékű emberek?

De, sőt az ilyenek rájönnek arra, hogy ami a testi egészségtől is fontosabb az a lelki egészség.

Néhány hete láttam egy 22 éves lányt nyilatkozni a tévé egyik műsorában. Azt jósolták neki, hogy olyan betegségei vannak, melyek miatt nem éri meg a 18. életévét sem. Már több, mint 4 évvel túlélte ezt, és noha tolókocsiban éli az életét és sokat szenved, mégis ami először feltűnik rajta az a szűnni nem akaró mosolya...

A nap gondolata:

 Akkor vagy igazán erős, ha egy lépést sem tudsz lépni anélkül, hogy Istenre ne támaszkodnál.

,,Elég neked az én kegyelmem…"

(2Korinthus 12:9)